CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg csak nagyon röviden, hiszen még számos napirendi pont van hátra.
Nálam a módosító javaslatok nagy része nyitott kapukat dönget. Én a magam részéről nem csinálok abból presztízskérdést - bár én az agrárgazdaságért vagyok felelős, ezért éppen csinálhatnék is -, hogy az elnevezés mi legyen. A tartalom a lényeg. Ha emlékeznek még tisztelt képviselőtársaim, az életképes élelmiszer-termelés növelése mind mennyiségi, mind élelmezés-biztonsági szinten, a fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal, a vidéki foglalkoztatás növelése, ezek azok a célkitűzések, amelyeket 2011 márciusában a magyar EU-elnökség alatt az EU-tagállamok minősített többséggel elfogadtak. S a nemzeti vidékstratégiában ugyanezek a szempontok vannak, persze másképpen, ha jól emlékszem, nyolc pontban megfogalmazva.
Tehát alapvetően ugyanarról beszélünk. Az egy más dolog, hogy a három fő célkitűzés vagy a négy pont között hogyan találjuk meg az egyensúlyt. Van, akinek az agrárgazdaság a fontos, Illés államtitkár úrnak, aki már nincs itt, a környezetvédelem, a fenntarthatósági bizottságnak a vidéki foglalkoztatás. Ez azonban nem zárja ki egymást.
(21.20)
De néha önmagával is ellentétbe kerülnek ezek a dolgok, emlékezzünk csak a termálvíz-visszasajtolás problémájára, ahol a fenntarthatósági szempontok ütköztek az élelmiszer-termelési szemponttal, vagy a foglalkoztatási szempontok a fenntarthatóságival. Tehát én azzal egyetértek, hogy egy ilyen agrárjelentés, és én most úgy éreztem magam, úgy érzem magam, mint amikor az agrárjelentésnek, nem tudom, hány vitáján vettem részt, mert itt azért messze túlmentünk a részletes vita keretein, valóban, elnök úr, tehát kibeszélhetjük magunkat, és már a Vidékfejlesztési Minisztérium törekedett arra, pontosan az előző évek jó értelemben vett kritikái alapján, hogy ez az új szerkezet, a VM új felállása jelenjen meg ebben az agrárjelentésben. A KAP-nak is agrár a neve, közös agrárpolitika, de a KAP kétpilléres rendszer, van a közvetlen támogatás és piacszabályozás, meg van a kettes pillérben a vidékfejlesztés. Attól még, hogy közös agrárpolitika a neve, attól minden eleme megjelenik nyilván ebben az új rendszerben, ebben a közös agrárpolitikában mindannak, amiről most itt beszéltünk. Tehát én itt nem látok ellentmondást, a magam részéről én nyitott vagyok, ha ez a többség számára fontos, akkor akár módosíthassunk, de a lényeg az, hogy eddig is benne volt minden, ezután is arra fogunk törekedni. A foglalkoztatási szempontokat nyilván, a tesztüzemi rendszeren keresztül le tudjuk tesztelni. Nem az üzemméret dönti el, hogy most a foglalkoztatásban ki milyen szerepet játszik, hanem valaki megfogalmazta, hogy mit csinál elsősorban, milyen tevékenységet csinál. Azt mondom ezer éve, ha a foglalkoztatásban nagyobb szerepet akarunk a mezőgazdaságnak adni, márpedig nagyobbat szeretnénk, akkor elsősorban a kézimunka-igényes zöldség-gyümölcs, nem utolsósorban az állattartás is azok a területek, ahol ezt meg lehet tenni. Zárójelben jegyzem meg, az 50 és 500 hektár közötti gazdaságok 75 százaléka - ezeket nevezzük középüzemnek majd az új üzemszabályozásban -, 75 százaléka csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.
Tehát sok lába van a dolognak, a lényeg az, hogy van egy-két olyan módosító, amit sajnos semmiképpen nem tudunk támogatni. Ilyen a határidő előrehozatala; jó lenne, én már annak örülnék, ha júliusban el tudnánk készíteni az előző évi jelentést, de technikailag lehetetlen, és nem anyagi erőforrás kérdése a dolog, hanem akkor kapunk meg bizonyos makrogazdasági számokat és mutatókat.
Összességében én úgy gondolom, hogy ez a vita hasznos volt, és a továbbiakban, amit tudunk, megfontolunk, és figyelembe fogunk venni. Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
