VARGA GÉZA
VARGA GÉZA
VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Gyakran felteszik a kérdést politológuskörökben, hogy vajon a jelenlegi Fidesz–KDNP-kormány a rendszerváltás utáni korszak utolsó kormánya lesz vagy a XXI. századi új szelek első kormánya. Ha levetítjük ezt a kérdésfeltevést erre az agrárgazdasági jelentésre és az akkor zajló vitákra, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy ez a kormány a rendszerváltás óta eltelt huszonegynéhány év utolsó kormánya, vagyis rendszert nem váltott, ami ezt jelenti.
Ugyanis amikor felsorolja a javaslat, hogy mivel kellene foglalkoznia az országgyűlési határozatnak, akkor ilyeneket mond, hogy a vidékfejlesztés területén elért eredményekről kell beszámoljon, a vidék gazdasági, társadalmi állapotáról, a vidéki életminőség és a helyi közösségek alakulásáról, és hasonlók.
(20.50)
Na most - ez egyik sem agrár típusú terület volt, amit most felsoroltam -, ehhez képest érthetetlen, hogy a saját kormánya által a nemzeti vidékstratégiát miért nem fogadja el, hogy ez egy vidékstratégiai jelentés, nem pedig agrárjelentés.
Ami az én módosítómat is illeti, az is a névre vonatkozott. Ott én ugye nem kötődöm a kormány nemzeti vidékstratégiájához, ezért amikor én azt javasoltam, hogy “agrárgazdasági jelentés” helyett “vidékgazdasági jelentés”-nek nevezzük ezt a dokumentumot, akkor egyebek mellett az késztetett, amit az előbb felolvastam, tehát hogy tartalmilag ez sokkal közelebb áll egy vidékfejlesztési stratégiához, de ugyanakkor azt gondolom, hogy ha vidékgazdaságnak neveznénk azt a kérdéskört, amit ennek a határozati javaslatnak fel kell ölelnie, akkor ott látszana egyfajta rendszernek, egyfajta szemléletváltásnak a szükségessége.
Emlékeztetném a képviselőtársaimat, szakmabélieket és még azokat, akik nem kifejezetten a mezőgazdaságban, vidékfejlesztésben dolgoznak, hogy a “vidékfejlesztés” mint szó, fogalom az Európai Unió történetébe akkor vonult be a 90-es évek elején, ’90-91-92-ben, amikor az látszott egészen világosan, hogy a mezőgazdaság, a mezőgazdasági szemlélet úgy, ahogy azt a római szerződésben lefektették az Unió alapító atyái, válságba került. A 80-as években vajválságról, húsválságról, tejválságról és mindenféle termék válságáról beszéltek, hiszen ezt az egyoldalú agrárszemlélet okozta, látszott, hogy ez a szemlélet sebeket ejtett Európa vidékén. Erre jött fel ez a szóhasználat, ez a fogalom és természetesen azzal a mögöttes tartalommal, hogy vidékfejlesztésre volna szükség. Ekkor jött először a LEADER kísérleti program, aztán a LEADER I., LEADER II., amelyek már vidékfejlesztésről szólnak.
Na most, azért ha meggondoljuk, hogy ez a szemléletváltás az Európai Unióban megtörtént akkor, amikor látszott az, hogy az agrárközpontúságról legalábbis el kell mozdulnunk a vidékközpontúság felé, azt gondolom, ha ez nálunk 23 évet késik, akkor valami nincs rendben az országban megint. Elég, ha csak utalok arra, hogy a jelenlegi közös agrárpolitikának is a 2. pillére a vidékfejlesztésről szól, és ha megnézzük, a vidékfejlesztésben csupa olyan dogok szerepelnek, amelyek a vidékgazdaság alá besorolhatók. Ha tehát a kormány elfogadná azt, hogy ez a jelentés a vidékgazdaság helyzetéről szóljon, akkor azt gondolom, ezzel megfelelően megtörténne ez a szemléletváltás.
Biztosíthatom önöket, hogy jobbikos kormányzás esetén ez a szemléletváltás meg fog történni, ugyanis az agrárgazdaságban néhány százezer ember érintett a legjobb esetben is, viszont vidéken több millió ember él, ezért tehát a “vidékgazdaság” mint koncepció, mint fogalom, ha rendszerszemléletben gondolkodunk, akkor egy felsőbb szintje, amelyiknek csak alrendszere lehet a mezőgazdaság. Ahogy Ángyán képviselőtársam elmondta, valóban a legfontosabb és a legnagyobb rendszere a vidékgazdaságnak az agrárgazdaság, de csak egy alrendszere. Szerettük volna, ha ez a szemlélet néhány módosítóval keresztülmegy.
A vidékgazdaság fontos lenne abból a szempontból is, hogy a 2. pillére a közös agrárpolitikának több helyen beszél a foglalkoztatás diverzifikálásáról. Több képviselőtársam itt, akik előttem szóltak, a földre koncentrálva fejtették ki azt, hogy milyen fontos az, hogy a földnek mekkora az eltartó képessége. Ez így van, és ezzel teljes mértékben egyetértek, de javaslom magunknak, hogy tekintsük úgy, hogy ha vidékgazdaságról beszélünk, akkor abban a föld és az agrárium eltartó képessége is benne van, nem csorbul, nem csorbulnak az érdemei, viszont a vidéki foglalkoztatás diverzifikálása - most nem térek ki arra, hogy ez a 2. pillér mit ért diverzifikálás alatt, de ott egyértelműen a vidékgazdaságról van szó.
Tehát azt gondolom, hogy akármilyen oldalról világítjuk meg ezt a kérdést, egy új elnevezésre volna szükség, hogy az új szeleket sugallja a kormány ezzel.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
