DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr részletes felvezetője után én egy kicsit más témába vágnék bele, a családon belüli, illetve most már új elnevezésében a háztartáson belüli erőszak témakörébe. Gaudi képviselőtársam nyilván reagálni fog az elhangzottakra.
Én viszont a 3., 5., 6., 22., 25. pontokhoz szeretnék hozzászólni, és itt nem másról van szó, amiről kevesebb szó esett, mint az elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos rendelkezésekről. Ennek is némileg a jogi aspektusait szeretném kibontani a módosító javaslatainkon keresztül.
Azt előzetesen el szeretném mondani, hogy bár az egyeztetésekről, ami a háztartáson belüli erőszakot jelenti, államtitkár úr beszámolt, viszont ezeket az egyeztetéseket vagy hasonló egyeztetéseket jó lett volna megtenni a másik körben, az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének ügyében is. Ugyanis ez a tényállás és ez a módozat egyfajta folyamatos bevezetéssel kerül bele a jogrendbe, illetve még nem lépett hatályba, tehát még mindig ennek a lépéseit éljük, és egészen a múlt évtől datálódik, illetve hogy ezt egyrészt az új büntető törvénykönyvben kívánják szerepeltetni, de ezt még a tavaly bevezetett és az új Btk. hatálybalépéséhez tartozó törvény és a hatályba léptetés körülményei és módosításai kapcsán elfogadott törvényjavaslattal bővítették még tovább.
Rájöttek, hogy ez még mindig nem elég, és ebben a javaslatban szeretnék ezt megtenni, de hozzáteszem, amikor ezt beterjesztették, akkor még mindig egy kiforratlan verzióval álltunk szemben, hiszen egyrészt módosító javaslatokkal, bizottsági módosító javaslatokkal és ki tudja még, a zárószavazás előtt milyen módosító javaslatokkal fogják próbálni kipofozni ezt a jogintézményt, átvezetve a jogsegély intézményébe, és megteremtve vagy szándékuk szerint megteremtve azt, hogy minden törvényben a Btk.-ban, a Be.-ben és az idekapcsolódó végrehajtási szabályokban vagy az egyéb, akár mondjuk, a NAV-ról szóló törvényben is ez megjelenjen.
Hozzáteszem, elegánsabb lett volna ezeket az egyeztetéseket lefolytatni és úgy beterjeszteni, hogy kész koncepció szerint állnak elő, lévén, hogy nagyon fontos jogintézményről van szó. És meg kell említeni, az általános vitában felemlegettem, hogy volt az Országos Bírósági Hivatal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetői által jegyzett levél, amelyben azt kifogásolják, hogy nem tud ez megfelelő módon július 1-jére hatályba lépni. Akkor még ezt nem vették fontolóra, még nem volt erre konkrét válasz. Most már ennek a határidejét kitolják fél évvel, ezek szerint időközben sikerült még módosításokat megtenni. Az már csak hab a tortán egyébként, hogy ezt mind az alkotmányügyi bizottság módosító javaslataként kaptuk ma reggel kézhez, mint számtalan javaslatot ezzel kapcsolatosan, ami nyilvánvalóan nem az alkotmányügyi bizottságban készülhetett, hiszen a bizottságban egyik bizottsági tagtársunk sem vette a nevére, illetve senki nem jelentkezett, hogy valójában ő készítette ezt a javaslatot.
De hogy miről is van szó és mi a fő problémánk? A fő probléma nem az, hogy önök mondjuk, jogsegély keretében egy másik államot megkérnek, hogy bizonyos, egyébként a bíróságok által elítélt vagy bűncselekménynek nyilvánított adatokat vegyenek le egy szerverről vagy ezt megfelelő módon távolítsák el. Nem ez lenne a probléma, hiszen a bíróság döntését mindenkinek végre kell hajtania.
Viszont ami a nagyobb probléma, hogy önök nem azt teszik, ami elvárható lenne, és egyébként a jelenlegi jogszabályok alapján is működhet, hogy születik egy bírósági döntés, és ennek a bírósági döntésnek, amennyiben nem olyan szerverről beszélünk, tehát mondjuk, egy honlap nem egy magyar szerveren van, akkor megfelelő jogsegély-megkereséssel mondjuk, az Egyesült Államok irányából megpróbálnak érvényt szerezni, ami a normális útja lenne a dolognak, hanem bevezetnek egy másik rendszert. Úgy fogalmaztam a bizottság előtt, hogy a keleti nyitás keretében a kínai demokráciát veszik alapul, és amennyiben a jogsegély nem működik vagy nem vezet eredményre, akkor blokkolják a szolgáltatókon, akár az internetszolgáltatókon keresztül az elérést, legalábbis ezeknek a honlapoknak a magyarországi elérését.
Ráadásul ez szakmailag megkérdőjelezhető, hogy mondjuk, beleveszik a törvénybe, hogy jogsegély keretében az Egyesült Államok felé megy egy megkeresés, és hogyha ők 30 napon belül nem hoznak döntést, akkor elintézik házon belül. Akkor az egész jogsegélyre nem sok szükség van, hiszen 30 napon belül, tudjuk, főleg a nemzetközi megkeresések világában lehetetlen választ kapni, főleg nem lehet elintézni és elintéztetni, végigvinni ezeket az eljárásokat. Tehát tulajdonképpen csak kirakják a kirakatba, hogy egy jogsegélyt elindítottunk, de ez megfelelő időn belül - ami itt 30 nap - nem vezetett eredményre. Tehát én ezt álságosnak tartom.
És van még egy másik faktor, ami miatt ez nem elfogadható: a jogsegély keretében netalántán azok az országok, akár az Egyesült Államok, amelyeket önök sokszor példaként említenek, megvizsgálnák, és ahogy egyébként ez korábban a Gyurcsány-kormány alatt meg is történt néhány esetben, megvizsgálták, hogy ezek a jogsegélyek megfelelnek-e a nemzetközi jog szabályainak, bizonyos esetekben megfelelnek-e az adott ország joga szabályainak. Tehát mondjuk, Amerikában, ahol a szólásszabadságot komolyabban veszik ezek szerint, mint hazánkban, megfelelnek-e az ottani szabályoknak, és ha megfelel, akkor nem fogják ezt a jogsegélyt teljesíteni. Ezen a fázison is keresztül szeretnének ugrani, ami tulajdonképpen egyfajta internetcenzúrát eredményezhet.
Elhangzott egyébként többször is, de akár nagy közösségi oldalakra is lehet gondolni, hogy abban az esetben az egész közösségi oldal elérhetőségét blokkolnák ezek szerint, ami elég vicces eredményre vezet, lévén egyébként, hogy ezek a közösségi oldalak is elég makacsul ki szoktak állni néhol a szólásszabadság mellett, és nem feltétlenül gondolják úgy, hogy minden tartalmat első felhívásra el kellene távolítaniuk.
Ehhez kapcsolódik a 3. pontban megfogalmazott módosító javaslat, amely egyébként a 6-ossal összefügg, Gyüre és Gaudi képviselőtársammal terjesztettük be, és arra vonatkozik, ahogy elmondtam, hogy meghagyja ugyan a jogsegély keretében azt a formát, hogy jogsegéllyel fordulhasson a magyar állam egy bírósági ítélet végrehajtása érdekében, viszont az önkényes, a szolgáltatókon keresztül való blokkolás lehetőségét kivenné, és kivenné a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései köréből is.
A 6. pontban - hogy dicsérjünk is, ha van mit - egy jó kezdeményezést láthatunk: amikor az alkotmányügyi bizottság kiterjesztette a terhelt javára benyújtandó perújítási indítvány és a felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosultak körét a terhelt halála után az egyenes ágbeli rokonra, testvérre, házastársra, élettársra, ez egy jó és előremutató kezdeményezés.
(22.20)
Tehát ezt így, ebben a formában támogatni lehet. Azt hiszem, nem kell részletesen kifejtenem, hogy ennek milyen áldásos eredményei lehetnek bizonyos esetekben, hozzátéve, hogy ez akár a történelmi igazságtételeket is elősegítheti, hiszen nemcsak arra kell gondolni, hogy egy tavaly vagy mostanában elhunyt ember esetén lehetséges az, hogy egy őt sértő döntés született, amit a halála után csak a rokonok tudnának esetleg felülvizsgáltatni vagy perújítással élni, bár itt határidők vannak, de ettől függetlenül lehetnek olyan esetek, amikor mondjuk, a kommunista diktatúra alatt elkövetett cselekmények alapján is, ha már másért nem, akkor azért, hogy az elhunyt nevét az igazságszolgáltatás szempontjából is tisztára lehessen mosni, indokolt lehet ezzel élni.
A másik, amit még szeretnék elmondani nagyon röviden a 22., 25. pontnál, és itt ezzel zárnám is ezt a kört, hogy az adatok, elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételénél, és ezt megint csak nehezményezem, még az utolsó pillanatban is olyan javaslatok érkeztek be, ahogy elmondtam, ismeretlen előterjesztő által bizottsági módosító javaslatként, amelyek bevonnak olyan adatszolgáltatókat is a körbe vagy olyan állami hatóságokat, amelyeket eddig nem, és attól tartok, hogy a jövőben ez az elkapkodott jogalkotás arra fog vezetni, hogy még néhány módosító javaslattal fogják megbombázni. Úgy gondolom, hogy így, ebben a formában ez nem egy jóhiszemű és nem egy jó jogalkotás. Mi is nagyon szeretnénk, ha a jövőben egy kicsit másképpen történne.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
