DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/11176. számú javaslatból az alábbiakat emelem ki, először a végrehajtói munka ellenőrzése és számonkérése tárgykörében. A kamara a végrehajtó működését a miniszteri rendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával végzi. Az ellenőrzési eljárás menetét eddig nem szabályozta miniszteri rendelet. A vizsgálatot végző az irodába beléphet, a nyilvántartásokat, pénzügyi bizonylatokat megtekintheti, a végrehajtó által lefolytatott eljárásban részt vehet. A kamarai nyilvántartásból adatot igényelhet, felhívhatja a végrehajtót adatszolgáltatásra. A végrehajtó a vizsgálatot végző személy felhívásának köteles eleget tenni, köteles az ügyekbe, iratokba, nyilvántartásokba való betekintést lehetővé tenni. A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatában részt venni és a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni. A vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a kamara elnökének és a miniszternek. Az előbbi alapján 60 napon belül a miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapíthatja meg, hogy az átfogó vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit ismétlődően, súlyosan vagy rendszeresen megszegte. Ilyen jogosítványa korábban a miniszternek a kinevezett végrehajtóval szemben nem volt.
A végrehajtás fokozatossága körében említem, hogy a fokozatosság elvét a törvény azzal erősíti, hogy ha az adóssal szemben indított végrehajtás során a behajtandó főkövetelés az 500 ezer forintot, jelzálogjog bejegyzése esetén az 1 millió forintot nem haladja meg. Egyéb feltételek megléte esetén árverés akkor tűzhető ki, a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós a részletfizetést nem teljesítette. Itt elsősorban azok az eljárások okoznak problémát, amikor valakinek, mondjuk, egy banki jelzálogjog van bejegyezve az ingatlanára, majd egy kisebb összegű tartozásra nem figyelt oda és egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, elindul a végrehajtás, s amikor a végrehajtó lefoglalja az ingatlant, akkor a földhivatali bejegyzéssel együtt megkéri azt is, hogy kinek van olyan joga, ami a végrehajtást akadályozza, és ilyenkor a jelzálogjogosult bank bekapcsolódik az eljárásba, majd ezt követően már nemcsak erre a pár száz- vagy tízezer forintra megy a végrehajtás, hanem az ő hiteltartozása lejárttá válik, és ilyenkor nagyon nagy összeget kell megfizetni, amit az adósok általában nem tudnak.
A javaslat a végrehajtható okiratok körét bővíti a fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírsággal. A javaslat szerint változna az az esetkör, amikor az adós a lefoglalt gépjárművét használhatja. Ez jelenleg az az eset, amikor a foglalkozása gyakorlásához nélkülözhetetlen a gépjármű. Ezt meghaladóan a javaslat szerint a bíróság a természetes személy adós esetén engedélyezheti a gépjármű használatát, ha az adósnak a munkavégzés helyére való eljutása, üzemi, üzleti tevékenység folytatása vagy saját családtagjainak szállítása érdekében van szüksége a gépjárműre, és az eljárás alatt korábban rendbírsággal nem sújtották. Ha azonban a gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak nem tesz eleget, a gépjármű becsértéke összegének figyelembevételével rendbírság szabható ki arra, aki a gépjárművet nem állítja elő.
A törvény rendelkezik a végrehajtó képzéséről és továbbképzéséről. A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a kamara által szervezett képzésen, továbbképzésen részt venni, és a végrehajtó alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt biztosítani köteles, hogy a képzésen vagy továbbképzésen részt vegyen.
A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok között említem, hogy a fegyelmi bíróság bírái és vizsgálóbiztosai e feladatukat ítélkezési, igazgatási, végrehajtói vagy kamarai munkájuk mellett látják el, és a fegyelmi bírósági tevékenységükkel arányos díjazásra jogosultak. A díjazás részletes szabályait a fegyelmi bírák esetén az Országos Bírósági Hivatal elnöke szabályzatban állapítja meg, a vizsgálóbiztosok esetén pedig a kamara határozza meg. A fegyelmi bíróság megállapítja ügyrendjét, amelyet az Országos Bírósági Tanács hagy jóvá és tesz közzé a bíróságok központi internetes honlapján. Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatban már megállapította az eljárás alá vont személy felelősségét, a fegyelmi bíróság nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont személy nem követte el a terhére rótt cselekményt. Ilyen rendelkezésekkel természetesen más eljárási törvényekben is találkozunk.
A végrehajtóval szemben kiszabható pénzbírság összege a jelenlegi 500 ezer forintról 5 millió forintra változna, míg a végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabható pénzbírság összege 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedne.
(23.40)
A felelősségbiztosítás szabályainál a végrehajtónak jelenleg olyan felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amely ügyenként 2 millió forintig biztosít fedezetet a végrehajtó felelősségi körébe tartozó esetekben; az új szabályozás szerint 20 millió forint összegig kellene felelősségbiztosítással rendelkeznie a végrehajtónak.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a bírósági végrehajtók vonatkozásában. A vagyonnyilatkozatokat a miniszter kezeli. Ezzel tulajdonképpen - ha jól emlékszem - bezárul az a kör, hogy azoknak, akik közhatalmi tevékenységet gyakorolnak, mindenkinek kell már vagyonnyilatkozatot tenni.
A javaslat rendelkezései előremutatóak, jó célt szolgálnak, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
