DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP az elmúlt három évben fokozatosan szigorította a végrehajtói munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melynek eddig a leglényegesebb mozzanatai az alábbiak voltak.
Újraszabályoztuk a végrehajtói álláspályázati eljárást, szigorítottuk a végrehajtók vonatkozásában az összeférhetetlenségi és kizárási szabályokat, vagyoni szankciót fűztünk a jogszabálysértő végrehajtói eljáráshoz, jogi végzettséghez kötöttük a végrehajtói működést, központi elektronikus útnyilvántartást hoztunk létre a végrehajtói munka ellenőrzésének elősegítésére.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági végrehajtási eljárás célja, hogy önkéntes teljesítés hiányában a bírósági határozatokban a törvény által meghatározott egyéb okiratokba foglalt követelések teljesítését kényszercselekményekkel biztosítsa. Az eljárás jogkorlátozó jellege is kiemelten indokolja, hogy a végrehajtási cselekményeket a végrehajtó az adósok jogait tiszteletben tartva, szakszerűen foganatosítsa.
A törvényjavaslatban ezért olyan módosításokat fogalmaztam meg, mely a bírósági végrehajtók munkájának felügyeletét szigorítja, továbbá a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatban a gyakorlatban felmerült egyes problémákat rendezi.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény tartalmaz fokozatossági szabályokat, mely alapján míg esély mutatkozik a követelés egyéb forrásból történő megtérülésére, addig nem kerülhet sor az adós lakóingatlanának az árverésére. Az adósok lakhatási feltételeinek védelme érdekében a fenti rendelkezés gyakorlati alkalmazása kapcsán felmerült adósi panaszok okán a törvényjavaslat kiegészíti a jelenlegi törvényi rendelkezést a kisebb összegű követelések végrehajtására vonatkozó speciális szabállyal, ami a végrehajtó által biztosított részletfizetés elmulasztása esetén teszi csak lehetővé az árverési eljárás beindítását.
A törvényjavaslat az adósok további jogainak elősegítése érdekében megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak azok az adósok használhassák a lefoglalt járműveket az árverésig, akiknek ez a foglalkozásuk gyakorlásához elengedhetetlen, hanem azon adósok is, akiknek ez irányú méltányolható kérelmét a végrehajtást foganatosító bíróság jóváhagyta.
Ilyen méltányolható érdek lehet például az adós mindennapi munkába járása vagy az adós gyermekei, idős vagy beteg családtagjai szállítása, mely gépjármű hiányában számottevő módon nehezítené meg az adós munkába járását, maga, illetve beteg családtagjai ellátását vagy gyermeke iskolába való vitelét.
Ugyancsak az adósok jogai védelme érdekében a törvényjavaslat szerint, ha kis összegű követelést akarnak behajtani az adóssal szemben, akkor az egyéb behajtási módok eredménytelensége esetén nem lehet rögtön a végrehajtónak a lakóingatlan árverése iránt intézkedni, hanem részletfizetési lehetőséget kell az adós számára biztosítania.
Kizárólag akkor kerülhet sor a lakóingatlan becsértékének a megállapítására is már, ha az adós nem teljesíti a részletfizetést, vagyis elmarad valamelyik részlet összegével. Ezzel megelőzhető, hogy kisebb összegű tartozások miatt esetleg végrehajtás alá kerüljön az adós lakása, továbbá az is, hogy a végrehajtási eljárásba egy nagyobb összegű követeléssel bekapcsolódjon egy zálogjogosult bank.
(23.20)
Az adósok jogai védelme érdekében a törvényjavaslat felelősségi szabályt állapítana meg, és kimondaná, hogy amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható, mentes pénzösszeget fizet ki, úgy ezen összegért felelős és köteles azt az adós részére visszatéríteni. E rendelkezés további biztosítéka annak, hogy a magánszemélyek létfenntartásához szükséges pénzösszeg a végrehajtási eljárás során az adósoktól ne kerülhessen elvonásra.
A törvényjavaslat letisztultabb jogi környezetet teremt azokra az esetre, amikor az ingatlannak a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. általi értékesítése után a jelzálogjogosult kielégítését követően több végrehajtást kérő rendelkezik még végrehajtási joggal az adott ingatlan tekintetében. A végrehajtói munka, mint minden egyéb hatósági jogalkalmazói tevékenység, rendszeres ellenőrzést igényel, ennek szabályait egészíti ki a törvényjavaslat a következők szerint. A vizsgálat, részben eseti jelleggel, miniszteri vagy kamarai döntés alapján történik, amennyiben annak szükségessége felmerül, részben pedig a jogszabály alapján átfogó jelleggel és rendszeresen. Ez utóbbit a miniszteri rendeletben meghatározott időközönként kell elvégezni, és annak ki kell terjednie a végrehajtási ügyek intézésének valamennyi lényeges érdemi, valamint ügyviteli, iratkezelési és pénzkezelési munkafolyamatára.
A törvényjavaslat rögzíti a vizsgálat elvégzésének leglényegesebb garanciális szabályait, a vizsgálat elrendelését, a vizsgálatot végző kijelölését, a vizsgálat során megismerhető adatokat, a vizsgálatban történő közreműködési kötelezettséget és a vizsgálati eredmények dokumentálását. A végrehajtói szervezetet általános jelleggel felügyelő miniszter a törvényjavaslat értelmében több vonatkozásban lát el ellenőrzési feladatokat. Rendeletben határozza meg a kamarai vizsgálat elvégzésének szabályait, részt vesz a vizsgálatban, továbbá a vizsgálati eredmények alapján megteszi az ügyben szükséges, valamely hatáskörébe tartozó igazgatási intézkedést.
A bírósági végrehajtói tevékenység végzéséhez a törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Ezek megsértése a hatályos jogszabályok szerint a fegyelmi felelősség keretében szankcionálható. Annak érdekében, hogy az összeférhetetlenségi helyzetek minél eredményesebben legyenek kiszűrhetőek, a törvényjavaslat részben kinevezési, helyettesek, jelöltek esetében utaló szabály folytán névjegyzékbe-vételi akadályként fogalmazza meg azt, ha a jelölt nem tárja fel az összeférhetetlenséget megalapozó helyzetet és nem vállalja annak kinevezése esetére történő megszüntetését, másrészt az összeférhetetlenség meg nem szüntetéséhez a szolgálat megszüntetésének jogkövetkezményét fűzi.
A végrehajtói szolgálat az igazságügyért felelős miniszter kinevezésével keletkezik. Erre is figyelemmel a törvényjavaslat, illeszkedve a végrehajtói munkát érintő irodavizsgálatokat szigorító rendelkezésekhez, amelyeknek célja az, hogy kiszűrhető legyen a nem megfelelő színvonalú ügyintézés és ennek felügyeleti konzekvenciái is levonhatók legyenek, a miniszter hatáskörébe tartozó szolgálatmegszűnési okként szabályozza, ha az átfogó irodavizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a végrehajtó a kötelezettségeit súlyosan, vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.
A törvényjavaslat teljessé teszi a kamara tagjainak szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályozást, amikor a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtó-jelöltek számára kötelezővé teszi a képzésben való részvételt. A 2011. évi CLIII. törvény a szolgálati bíróságok mintájára újraszabályozza a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságok működését, a törvényjavaslat pedig azokat a fegyelmi eljárási módosításokat tartalmazza, amelyek a fegyelmi eljárásokat gyorsítják. A törvényjavaslat továbbá megemeli a fegyelmi eljárásban a végrehajtó részére kiszabható pénzbírság felső határát 500 ezer forintról 5 millió forintra, mivel a jelenlegi törvényben megállapított pénzbírság összege már jócskán devalválódott.
Hasonló okból emeli meg a törvényjavaslat a kötelező felelősségbiztosítás minimumát is.
A különféle igazságügyi feladatokat ellátó személyek esetében már előírás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, ezt a törvényjavaslat kiterjeszti a bírósági végrehajtókra is, akik esetében a kinevező látja el a vagyonnyilatkozatok őrzőjének feladatait. Első alkalommal ez év végéig kell megtenni a végrehajtóknak a vagyonnyilatkozatot.
Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
