DR. MOLNÁR ZSOLT
DR. MOLNÁR ZSOLT
DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Köszönöm, akik megtisztelik ezt a mai általános vitát.
Szeretném elmondani, hogy természetesen beszélhetnénk itt a részletekről, de alapvetően mindkét törvényjavaslat kapcsán a lényegről kell egy általános vita vezérszónoki felszólalásában beszélni. Azt kell leszögeznem tisztelettel, hogy egyik törvényjavaslat sem alkalmas, nemhogy az elfogadásra, hanem még az általános vitára sem. Elsősorban azért - a választási eljárási törvény kapcsán -, hiszen itt módosításokról van szó lényegében, mert maga a törvény is megbukott, hiszen a feliratkozás vagy regisztráció kapcsán láthattuk, hogy az alkotmánybírósági és a társadalmi ellenállás olyan erős volt, hogy megfutamodásra kényszerítette a kormánytöbbséget, és ez az intézmény fémjelezte ezt a választási eljárási törvényt. Most néhány kiegészítéséről van szó, de ha már érdemben megbukott a törvény, akkor nyilván ezek a toldozás-foldozások, kiegészítések is egy bukott törvény lehetetlen vállalkozásai.
Mit hallottunk az elmúlt időszakban? Tiszta, átlátható viszonyok a kampányfinanszírozásban. Versenysemlegesség, esélyegyenlőség a pártok között. Kiszámítható közélet. Egy évvel a választások előtt fair, ha tudjuk, hogy pontosan milyen részletszabályok kapcsán zajlanak le az országgyűlési választások. Miniszterelnök úr mondta ezt, egyébként nagyon helyesen. Láthatjuk azt, hogy most már szinte napra pontosan a várható időpont előtt vagyunk egy évvel, finoman fogalmazva sem látjuk a pontos viszonyokat és szabályokat, fairnek meg különösen nem lehet ezeket nevezni. Ezért azt mondom, hogy üres szavak voltak ezek a mondatok, amelyek az elmúlt egy-két évben a magyar közéletet az önök részéről a választási rendszer átalakítása kapcsán jellemezték.
Láthatjuk azt, hogy komplexen a választási rendszert kívánták átalakítani, azt kell mondanom, szakmai értelemben botrányosan, hiszen mind a választási törvény, mind a választási eljárási törvény és ezek kiegészítő törvényei átláthatatlan, zavaros választási rendszert eredményeztek, amit rendszeresen kell módosítani. Alig lép hatályba egy törvény, de már hozzá kell nyúlni. Szakmailag meg azt lehetne mondani, hogy elégtelenek ezek a törvényjavaslatok, de hát milyenek is lehetnének, hiszen beszéljünk egy kicsit a keletkezésük folyamatáról. Mint általában ezek a jelentős törvények, egyéni országgyűlési képviselői indítványként és általában egy hétvégi napon - most a pünkösd leple alatt - került benyújtásra, nyilvánvalóan semmilyen egyeztetés nem előzte meg ezt a törvényjavaslatot, vagy legalábbis nem a szakértőkkel és nem más pártokkal. Ezért a szokásos kormányzati erő pozíciójából való benyújtási eljárást láthatjuk. Azt is láthatjuk, hogy nyilván önök közül itt többen - államtitkár úr is meg képviselőtársaim közül többen - tisztességgel próbálnak érvelni a védhetetlen és a megvédhetetlen mellett.
Mi is jellemezte ezt a választási eljárási törvényt? - még egyszer visszatérnék rá. Egy olyan intézmény, amit a magyar társadalom több mint 80 százaléka elutasított, ez volt a feliratkozás. Ebből indult ki az egész választási eljárási törvényjavaslat. A módosítások - amelyek most napirendre kerültek - egy-egy részelemét megismerve, azt kell mondjam, hogy vannak köztük olyan javaslatok, amelyek egyébként szakmailag nem rosszak, de mégis, ha az alapkoncepció, maga a választási eljárási törvény alapkoncepciója megbukott, akkor nyilvánvalóan annak ezek a toldozás-foldozásai, kiegészítő javaslatai sem lehetnek sikeresek. Ezért egy megoldás lehetne: ezt a törvényt úgy, ahogy van, vissza kéne vonni, hiszen láthattuk, hogy a feliratkozás kapcsán ez a törvény már egyszer megbukott, nem kéne erőltetni ennek az elfogadását és az ilyen módosítgatását sem.
Persze értjük azt, hogy a belföldi lakcímmel nem rendelkezők esetében a folyamatos közzététel a regisztrációs eljárás kapcsán valamiféle átláthatóságot eredményez. Emlékeztetnék arra, hogy nem olyan régen még nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosan akarták kezelni azt, hogy hányan is vannak a belföldi lakcímmel nem rendelkező regisztráltak. Ez a koncepció is megbukott, ez a nemzetbiztonsági okra való hivatkozás. Üdvözöljük, hogy most legalább a számokat majd közzéteszik. De ez is csak egy részlete, egy tagadhatatlanul jobbító szándékú, de egy alkalmatlan törvényjavaslat részletkérdését kezeli.
Ilyen a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működése és abban a sajtómegfigyelő, a sajtó részvétele. Ez is valamivel átláthatóbbá teszi az egyébként átláthatatlan folyamatokat, akárcsak a Nemzeti Választási Bizottság működése, ami politikai kinevezettekből fog állni, hiszen az Országgyűlés kétharmaddal választja, és azt tapasztaltuk, hogy sajnos mit jelent a jelen politikai helyzetben egy ilyen kétharmados döntés.
Ezért a levélben szavazók névjegyzékének megismerése is valamiféle támpontot nyújt az átláthatóság felé, de hát azért ne gondoljuk itt, hogy ez kizár mindenféle visszaélést a határon túli szavazatok leadása, eshetősége kapcsán, hiszen itt még rengeteg olyan lehetőség van, amely sajnos visszaélésre ad alkalmat.
Aztán itt szóba került az időközi választások időpontjának megváltoztatása, pontosan az az időpont, amitől fogva nincs időközi választás. Erre még azt is lehetne mondani, hogy egyébként egy racionális javaslat, nem is lett volna vele probléma, ha… És akkor itt mondom azért a lényeget. Egyrészről rengeteg időpont lett volna, amikor ezt alkalmasan, akár még konszenzussal is lehetett volna rendezni. Önök ezt elmulasztották, az utolsó pillanatban, kínkeserves erőlködések árán döbbentek rá erre a tényre, amit eddig is lehetett tudni. Semmilyen olyan új információ nem látott napvilágot, amely alapján már korábban nem lehetett volna erről érdemi politikai párbeszédet folytatni, hogy valóban melyik az az időpont, amelyik után már nem racionális és nem védhető egy időközi választás megtartása.
A probléma az, hogy most egyrészről megfutamodásnak tűnik az önök esetében így az utolsó pillanatban ennek eltolása, pontosabban kitolása ennek az időpontnak, hiszen korábban nagyon sok ideig a január 1-jei időpont volt hatályban, most a szeptember 1-jét erőltetik rá önök a magyar közéletre. Mondom, még lehetne ez jogszerű és racionális is, a probléma ezzel az, hogy most úgy tűnik, mintha önök megfutamodnának az időközi választások felelősségétől, lehetőségétől az utolsó félévben. De még nagyobb probléma, hogy emögött az látszik felsejleni, hogy adott esetben önök közül különböző kinevezések kapcsán kerül szóba ennek az időpontnak a meghatározása, akik esetlegesen az Országgyűlésből valami olyan köztisztségbe távoznak, ami a parlamenti mandátum elvesztését jelenti, ezért úgy döntöttek - vagy úgy akarnak dönteni - önök, hogy szeptember 1-je után ne legyenek ilyen országgyűlési időközi választások. Mondom, ha ez korábban, konszenzussal történik, akkor akár még lehetne vállalni ezt a nyilvános döntést, így ez egy pártdöntésnek tűnik.
Összefoglalásul: a választási eljárási törvényről és annak módosításáról azt lehet mondani, hogy egyetlen jó megoldás lenne, ha önök ezt visszavonnák. Azt mondom, hogy még mindig fairebb az utolsó pillanatban széles körű konszenzussal egy új választási eljárási törvényt hozni - akár a választási rendszer újbóli átalakításával -, mint az, hogy pártérdekből és egy kétharmados hatalommal visszaélve hozni egy szakmailag rossz, politikailag meg egypártérdeket szolgáló döntést. Még nem késő visszafordulni, van még lehetőség arra az utolsó pillanatban is, hogy egyeztetések lefolytatása után gyorsan egy jobb választási rendszert és egy jobb választási eljárási törvényt megalkotni. (Dr. Répássy Róbert: Fél évvel a választások előtt.)
A kampányfinanszírozásról, államtitkár úr. Azt gondolom, hogy a kampányfinanszírozást elválasztani a pártfinanszírozástól és a demokrácia működtetésétől, az önmagában vérlázító és elfogadhatatlan. Természetesen ebben a törvényjavaslatban van egy-egy részelem, amit államtitkár úr idézett a dologi kiadások kapcsán, az elszámolás kapcsán, amelyek önmagukban támogathatók lennének. De világosan látszik az iránya ennek a törvényjavaslatnak, ami leginkább úgy lenne összefoglalható, hogy nincs szükség a többpártrendszerre a Magyar Köztársaságban, elég egy kormánypárt, lehetőség szerint ne működjenek más demokratikus pártok.
Szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, kormánypárti képviselőtársaim, hogy az egypártrendszer megbukott, az a történelem zsákutcája. (Dr. Répássy Róbert: Ez így van, de sajnos mégis itt vannak a Házban.) Ehhez képest azt az erőlködést lehet látni, hogy önök mégis vissza akarnak fordulni ebbe az irányba, és ráadásul egy populista, demagóg érvet kell végighallgatnunk, ami arról szól, hogy egy kampányévben el kell választani a pártfinanszírozást a kampányfinanszírozástól.
(10.20)
Rendkívül álszent és demagóg érvrendszer ez, hiszen a kettőnek az ég adta világon semmi köze nincs egymáshoz.
Értem én, értjük mi azt, hogy ez látszatra jól védhető a társadalom előtt. Föl kell tenni persze ilyenkor azt a kérdést, hogy ilyen esetben például a társadalmi szervezetek vagy egyházak állami támogatása is ilyen mértékben szükséges-e ebben az esetben, hiszen azon is rengeteg pénzt lehetne spórolni. Én nem ezt javasolom, fordítva: én azt mondom, hogy egy demokrácia működésének nagyon helyesen a társadalmi szervezetek esetében is, az egyházak esetében is és a pártok esetében is, hiszen ne felejtsük el, hogy a pártok a népakaratból működnek, választói bizalom alapján kapnak mandátumot, ezért a demokráciának igenis vannak bizonyos költségei, és nagyon álszent, demagóg érvrendszer ezeken úgymond spórolni.
Ráadásul a működési költségeknek a választások évében ugyanúgy semmi köze nincs a kampányfinanszírozáshoz, mint bármely más évben, ezért csak azt a vélelmet lehet fölállítani, hogy önök a demokratikus intézményrendszer felszámolásának egy újabb lépcsőfokán lesznek túl ezzel a javaslattal. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.)
Ezért azt gondoljuk, hogy… Bár persze tagadhatatlan, államtitkár úr, hogy az egypártrendszer a legolcsóbb, tehát el lehet indulni ebbe az irányba. Azt gondolom, ha önökben van demokratikus felfogás, akkor ettől a javaslattól elállnak, és nem próbálják erőltetni a közpénzek spórolását, mert ez kissé nevetségesen hangzik. (Dr. Józsa István közbeszól.) A demokráciának igenis vannak működési költségei, a demokratikus jogállamnál jobb társadalmi berendezkedés nincs, tudomásul kell venni, hogy ez a népakarat kifejezése, ezért bizonyos költségekkel jár. Nagyon sok más lehetőség van a spórolásra, nem ezt kell ilyenre fölhasználni.
Meg kellene érteni, tisztelt képviselőtársaim, a kampányfinanszírozás, pártfinanszírozás kapcsán, hiszen hangsúlyozom, arról volt szó, hogy a pártokról szóló törvény és a pártfinanszírozás is világos, átlátható lesz - nem sikerül ebbe az irányba egy lépést sem tenni -, hogy adminisztratív módon nem lehet választásokat nyerni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet olyan választási rendszert, nem lehet olyan kampányfinanszírozást csinálni, amelyből egy-egy elemet kiragadva a társadalomnak bemutatják, hogy önök mekkora demokraták, de lényegében az egész arról szól, hogy a demokratikus ellenzéki pártok működése ellehetetlenüljön. (Dr. Répássy Róbert: Miért is?) Ez a lényege az egésznek. (Dr. Józsa István: Majd elmondják.) Ez a lényege annak, hogy a választások évében kettéválasszák a működési költségekre fordítható párfinanszírozást és a kampányfinanszírozást. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Nincs köze, mert egyik a jelöltállításhoz kapcsolódik. Az már csak egy logikus érv, hogy mi történik azokban a hónapokban, amikor nem lesz kampány egyébként a választások évében, akkor is legitim módon egy demokrácia alapfeltétele, hogy a pártok átlátható támogatást kapjanak.
Tisztelettel kérem önöket, államtitkár urat is meg képviselőtársaimat, hogy van még idő és van lehetőség mérlegelni, hogy ez a választási rendszer ezzel a kampányfinanszírozással szintén Európa egyik szégyentörvénye lesz, nem lesz alkalmas arra (Dr. Józsa István közbeszól.), hogy bármilyen összehasonlításban ez a választási rendszer (Dr. Józsa István: Ázsia.) ezzel a kampányfinanszírozással (Dr. Répássy Róbert: Ott nem kapnak állami támogatást.) és a nem létező párttörvénnyel (Az elnök csenget.) nem alkalmas arra, hogy bármilyen szakmai összehasonlításban megállja a helyét az európai választási rendszerek történetében, a belső demokratikus működésben pedig sajnos egy újabb lépcsőfok arra, hogy fölszámolják önök a demokratikus működést.
Nem lehet adminisztratív intézkedésekkel pótolni a társadalmi támogatottság meglétét vagy nem meglétét. Önök más eszközökhöz kell hogy folyamodjanak ahhoz, hogy legitim módon választásokat nyerjenek.
Azt kell hogy mondjam, hogy egyetlenegy érdeme azért van a választási eljárási törvénynek: továbbra is titkos a választás. Ez nagyszerű, és azt kell hogy mondjam, a jelenlegi politikai viszonyok között már önmagában egy komoly érdemnek tekinthető. Ebből persze következik az, hogy a mindenkori kormány leváltható akkor is, ha nyilvánvaló törekvések vannak arra, hogy adminisztratív, jogi úton lehessen olyan választási rendszer csinálni, ami ahhoz vezet, hogy a pálya lejt, hogy mindig szembefúj az ellenzéknek a szél, és nyilvánvalóan a bíró is narancsságra mezben fog focizni egy ilyen mérkőzésen.
Azt kell hogy mondjam, eljárásjogi értelemben ezért ennek a törvénynek a keletkezése, a javaslattétele, az egyeztetési folyamat elmaradása önmagában nem teszi alkalmassá ezt a törvényjavaslatot arra, hogy általános vita, nemhogy utána elfogadás következzen. Ezért a Magyar Szocialista Párt ebben nem is fog részt venni ilyen értelemben, nem fogja nevét, arcát és szakmai tudását adni egy olyan javaslathoz, ami minimális előzetes egyeztetést is nélkülözött, és amely itt is láthatóan egy előre megkomponált forgatókönyv alapján zajlik, érdemi lehetőségek nélkül, hiszen itt már egyirányú utcába terelték önök ezt a lehetőséget.
Ezért azt mondom, hogy a stoptábla azt mutatja, hogy most már egyet lehet tenni, az összes ilyen törvényjavaslatot visszavonni, és egy gyorsított folyamatban akár még ezen a nyáron egy olyan választási rendszert létrehozni, ami alkalmas arra, hogy az európai demokratikus normáknak megfeleljen, még akkor is, hogy ha inkább választani kell aközött, hogy az egyéves időtartamba lógjunk be, vagy fair legyen a választás, akkor inkább az egyéves időciklus sérüljön, hiszen az sehol nincs kőbe vésve vagy még alaptörvénybe sincs vésve ilyen téren. Viszont az, hogy fair legyen egy választás, az minden egyes társadalomnak egy értékmérője, ott tükröződik vissza egy választási rendszer és a demokráciafelfogás közötti viszony, hogy milyen államban is élünk. Természetesen Európában, azt kell hogy mondjam, egyre inkább az a bizonyítvány alakul ki, hogy hát nem egy demokratikus jogállamban.
Ezért ebben a méltatlan vitában ilyen értelemben nem fogunk részt venni, mondom, még akkor sem, ha egy-egy eleme természetesen önmagában szakmai értelemben mutat olyan lehetőségeket, amelyek támogathatóak lennének, de nem ebben a keretrendszerben és nem egy ilyen méltatlan eljárási folyamat lezárásaképpen. Így azt kell hogy mondjam, tartalmi értelemben is és eljárási rételemben is ezek a törvényjavaslatok megbuktak, a visszavonás az egyetlen lehetőség ilyen értelemben, és nem egy-egy részletkérdésnek a hosszú taglalása, mindenféle mellébeszélése.
A Magyar Szocialista Párt ezért azt kéri önöktől tisztelettel, sok-sok demokratikus választó nevében, hogy ne folytassák a bebetonozását ennek a törvényjavaslatnak, ne folytassák a pártérdekeknek az ország érdeke elé való helyezését, vonják vissza ezt a javaslatot, legyenek érdemi egyeztetések és tárgyalások. Ebben az esetben természetesen még megóvható a Magyar Köztársaság tekintélye, megóvható az, hogy a következő választások ne különböző visszaélésekről, zavaros törvényekről és pártérdekekről legyenek híresek, hanem valóban a társadalmi akarat visszatükröződését jelentsék a 2014-es általános országgyűlési választások.
Köszönöm szépen a figyelmet, államtitkár úrét különösen, aki végigkommentálta a beszédemet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
