DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt előterjesztő Képviselő Urak! Tisztelt Ház! A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövő évi választások olyan törvényi háttér mellett kerüljenek lebonyolításra, amely teljes körű, és lehetővé teszi a választópolgárok akaratának szabad kifejezését. A kormány álláspontja szerint ezek a törvényjavaslatok megnyugtatóan rendezik a még elvarratlan kérdéseket, egyben teljessé teszik a választások törvényi feltételrendszerét. Kiemelten fontos, hogy a választásokat követően annak demokratikus voltát ne illethessék jogos bírálatok. Ennek érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat kellő garanciákat tartalmaz a választási eljárás tisztességes lebonyolításának biztosítására.
Tisztelt Ház! A képviselői előterjesztői expozéban a képviselő úr részletesen bemutatta a törvény tartalmi elemeit, ezért én inkább az egyes tartalmi elemek garanciális vonatkozásaira hívnám fel a figyelmet.
A választási eljárási törvény jelen módosítása eljárási hátterét képezi az önkormányzati választások lebonyolításának. Ennek része a választókerületek kialakítása a 10 ezer lakos feletti településeken. A törvény meghatározza, hogy az egyéni választókerületeknek összefüggő területet kell alkotnia. A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen. Az egyéni választókerületek lakosságszáma az átlagtól legfeljebb 15 százalékkal térhet el.
A korábbi szabályozástól eltérően a választókerületek kialakítása során a helyi választási iroda vezetőjének ki kell kérnie a helyi választási bizottság véleményét, mielőtt meghozza határozatát. A bizottság véleménye ugyan a döntésében nem köti, ám határozatának tartalmaznia kell a bizottság véleményét.
A helyi választási iroda vezetője határozatának továbbá tartalmaznia kell az egyéni választókerületekben választásra jogosultak számát és az átlagtól 5 százaléknál nagyobb mértékű eltérés indoklását is.
A helyi választási iroda vezetője indoklással ellátott határozatát 15 napra közzéteszi. A határozat ellen a jogorvoslati lehetőség biztosított. A jogorvoslati fórum a továbbiakban azonban nem a területi választási iroda vezetője, hanem a bíróság.
Az önkormányzati választások során eddig igazolással szavazhatott az, aki nem a lakóhelyén, hanem a választás kitűzését megelőző 30 napban létesített tartózkodási helyén kívánt választójogával élni. Az igazolás azonban elveszhetett, és az igazolást kérő, de végül nem szavazó választópolgárok száma sem jelent meg az országos összesítésben.
A javaslat - hasonlóan az országgyűlési választásokra alkalmazni rendelt szabályokhoz - az igazolás intézményét az átjelentkezéssel váltja ki. Ez biztosítja, hogy a választópolgár nem kerül ki az országos nyilvántartásból, és biztosítja, hogy a választópolgár a tartózkodási helye szerinti névjegyzékben szerepeljen.
A javaslat a nemzetiségi választásokkal összefüggésben is tartalmaz garanciális rendelkezéseket. Így a települési nemzetiségi választáson a jelölő szervezetek a szavazókörbe a továbbiakban megfigyelőket bízhatnak meg a szavazás törvényességének ellenőrzésére. A nemzetiségi szavazókörbe eddig és a továbbiakban sem lehet tehát a jelölő szervezetnek tagot megbízni. Ennek oka, hogy ez esetben létrejöhetnének olyan szavazatszámláló bizottságok is, amelyek kezelhetetlenül sok taggal, akár 30-40 fővel rendelkeznek. Ez nyilvánvalóan az érdemi munka rovására menne.
A javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek mind a nemzetiségi, mind az országgyűlési választáson eleget tehessenek a szükséges ajánlási feltételeknek. Eddig ennek akadálya az volt, hogy a jogszabály nem tette lehetővé, hogy megismerjék a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok adatait, így nem tudták, kitől gyűjthetnek ajánlásokat. A továbbiakban erre lehetőségük lesz.
Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárás nyilvánossága tárgyában eddig megfogalmazott bírálatok elsősorban a választási adatok közzétételére, továbbá a külhoni szavazatok ellenőrzésére és megszámlálására vonatkoztak. A javaslat ezen a téren is garanciákat tartalmaz.
A választással kapcsolatos közérdekű adatokat folyamatosan, legalább napi frissítésben közzé kell tenni. A javaslat előírja többek között, hogy külhoni választópolgárok számát értesítési cím szerinti, országonkénti bontásban kell közzétenni. Vannak azonban olyan országok, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot. Ebben az esetben természetesen a magyar állampolgárok biztonságát garantálni kell. Ezért ezen államok statisztikai adatait együttesen kell majd szerepeltetni.
A javaslat szerint a szavazási iratok ellenőrzése és a külhoni szavazatok megszámlálása során a választási bizottság tagjai, a pártok által megbízott legfeljebb öt-öt megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelők végig jelen lehetnek, és azt figyelemmel kísérhetik. A Nemzeti Választási Bizottság tagjai pedig akár az állami adatbázisokkal összevetve ellenőrizhetik a külhoniak névjegyzéki adatait.
A szavazási iratok ellenőrzésénél és a külhoni szavazatok megszámlálása során jelen lehetnek továbbá a sajtó képviselő is, de személyes adatokat természetesen nem ismerhetnek meg.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi garanciális rendelkezéseken túl a javaslat további szabályokat tartalmaz a külhoniak szavazása biztosítása érdekében, valamint a választási eljárási törvény szabályainak pontosítására. Ezeket az előterjesztő már ismertette.
A T/11191. számú törvényjavaslattal kapcsolatban szintén annak garanciális elemeit szeretném kihangsúlyozni. A támogatások kizárólag kampányidőszak alatt és kizárólag kampánytevékenységgel összefüggésben, dologi kiadásra használhatók fel, mégpedig támogatási szerződés alapján. A támogatási szerződésben rögzítésre kerülnek a támogatásokkal kapcsolatos főbb felhasználási, bizonylatolási szabályok, továbbá azok ellenőrzésének rendje.
A jelölő szervezetek összességében maximum 597 millió forint költségvetési támogatásra lehetnek jogosultak, amennyiben minden egyes jelöltállítási lehetőséggel élnek. A javaslat részletes szabályokat határoz meg a választási kampány költségeinek elszámolására és ellenőrzésére. Így a választási eredmények jogerőre emelkedése után 15 napon belül be kell nyújtani az elszámolást a Kincstárhoz. A Kincstár ellenőrzi, hogy a kiadások kizárólag a kampányhoz kapcsolódóan, dologi kiadásként kerültek-e felhasználásra, továbbá a kiadások bizonylatolása megfelel-e a számviteli szabályoknak.
Ha a jelölt nem számol el vagy nem szabályszerűen teszi ezt, akkor a felvett összeg kétszeresét köteles visszafizetni, amelynek nem teljesítése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedik azok adók módjára történő behajtásáról.
Azoknak a jelölteknek a tekintetében, akik országgyűlési mandátumot szereztek, a kiadások fenti vizsgálatát a választást követő egy éven belül az Állami Számvevőszék hivatalból ellenőrzi a Kincstárnál. A javaslat a kampányfinanszírozás átláthatóságára ügyelve rendelkezik arról, hogy a jelölteknek és a jelölő szervezeteknek 60 nappal az országgyűlési választásokat követően a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra kell hozni a kampányköltéseket, így a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A pénzeszközök felhasználását az Országgyűlésben mandátumot szerzett képviselők és pártok tekintetében az Állami Számvevőszék hivatalból, egyéb esetben pedig kérelemre ellenőrzi.
A javaslat módosítja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Ez alapján a párt részére jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, illetve a párt nem fogadhat el. Ugyanilyen korlátozó rendelkezés vonatkozik más államokra is - mint ahogyan azt az előterjesztő is említette - és a nem magyar állampolgár természetes személyekre.
A tilalom ellenére elfogadott hozzájárulásokat a központi költségvetés számára be kell fizetni. Kiemelendő, hogy ez esetben az elfogadott összeggel megegyező mértékben csökkenteni kell a párt költségvetési támogatását.
(9.30)
Mindezek alapján, tisztelt Ház, aki objektíven szemléli ezeket az új szabályokat, a megalkotandó törvényt, megállapíthatja, hogy az új szabályok átláthatóvá, elszámoltathatóvá teszik a pártokat, ráadásul egységes elvek alapján, az esélyegyenlőség, a választásokon való esélyegyenlőség biztosítására azonos feltételek mellett kapnak támogatást, függetlenül attól, hogy az előző választásokon milyen eredményt értek el. Hiszen a jelenlegi párttámogatás azon múlik, hogy a korábbi választáson milyen eredményt értek el a pártok. Ehhez képest az új szabályok minden párt számára, az induló, versenyző pártok számára egyenlő feltételekkel biztosítják az állami támogatást, amely az eddigiekhez képest takarékosabb, racionálisabb és minden eddiginél elszámoltathatóbbá válik.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és a kormány nevében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
