SZABÓ GÁBOR
SZABÓ GÁBOR
SZABÓ GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnézést kérek, még a világért sem szeretnék visszaélni az idejükkel, és nagyon korai már az időszak, viszont van még néhány olyan gondolat, amit azért szeretnék elmondani, mert most sikerült a mai hajnal során már egy közös megdöbbenést átélnünk a 2 százalék hiányáról, illetve a törvényjavaslatból való kimaradásáról. Lehet, hogy lesznek még hasonló meglepetések, amelyek akár maguknak az előterjesztőknek is jól jöhetnek, hogyha néhány gyakorlati, ésszerű problémára ezekkel a javaslatokkal kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet.
Az önkormányzati választási kampány finanszírozásáról beszéltem. Nekünk az a javaslatunk, amit módosító javaslatként is beterjesztettünk, hogy az országgyűlési azon jelölő szervezetek, amelyek megkapják az állami támogatást az országgyűlési választási kampányra, azoknak lehetőségük legyen ezt az európai parlamenti választási kampányban és a maradványát pedig átvive az önkormányzati választási kampányra elkölteni. Ez jelentősen megkönnyítené és enyhítené is azt a fajta demokráciadeficitet, vagy akár a rossz szándék feltételezését az önök részéről lebbentené el az ellenzéki pártok részéről, hogy a pártok állami támogatásának megvonása mögött hatalomtechnikai szempontok vannak.
De térjünk rá magára a párttörvényre, amit a délelőtt folyamán a Jobbik-frakció nevében elmondtam, hogy mi nagyon üdvözöljük és támogatjuk a külföldről való finanszírozás minden lehetséges módjának a megvonását és a tiltását, de van néhány olyan gyakorlati probléma, amelybe nemcsak a Jobbik gazdasági osztályán dolgozók, hanem a Fidesz könyvelői is bele fognak akadni elég hamar, ha erre nem találnak ki az előterjesztők valamilyen megoldást. Ugyebár maga a párttörvény módosítása is bevezeti azt, hogy belföldi jogi személy nem adhat anyagi hozzájárulást, nem adhat támogatást politikai párt számára. Ez nagyon jó, és nagyon örülünk, amikor mondjuk, a MOL-ra meg az OTP-re gondolunk, de van egy gyakorlati probléma ezzel. Majdnem minden politikai párt rendelkezik irodabérletekkel, és vannak olyan önkormányzatok, amelyek úgy döntöttek, nem erőszak hatására, hogy a politikai pártok működési területén valamivel a piaci ár alatt, kedvezményesebben adják ki ezeket az ingatlanokat, ha kéri a politikai szervezet, vagy nem kéri. Ebben az esetben az Állami Számvevőszéknek az a gyakorlata, hogy ilyenkor kvázi mint adományozót fel kell tüntetni a pénzügyi beszámolóban az adott önkormányzatot. Emlékeim szerint itt a Fidesz mostani 2012. évi pénzügyi beszámolójában is ott van, mondjuk, a XIII. kerületi önkormányzat, mint belföldi jogi személy, amely úgymond támogatta a Fideszt, de tudjuk, hogy Angyalföld önkormányzata szocialista vezetésű, azt nem feltételezhetjük Tóth Józsefről, hogy ezt örömmel adta, ott helyben olyan a XIII. kerületi szabályozás, hogy kedvezményesen jutnak hozzá az irodához a politikai pártok. Viszont az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján, mint ahogy a Fidesz is ezt a beszámolójában nagyon helyesen rögzítette, belföldi jogi személytől ily módon elfogadott támogatást, de ugyanezt kell érvényesíteni akkor, amikor tegyük fel, egy politikai párt nagy megrendelést ad akár óriásplakát-kampányra, és nincs benne semmilyen háttér-megállapodás, egyszerűen a piaci kedvezményes árlista alapján kap, mondjuk, 10 százalék kedvezményt, de nem azért, mert az adott politikai párt rendeli meg azt az óriásplakát-kampányt, hanem egész egyszerűen azért, mert az árlista alapján az adott százalék járna.
(1.50)
Ilyenkor az adott óriásplakáthelyet kiadó céget is - mint belföldi jogi személy - adományozóként kell rögzíteni magában a pénzügyi beszámolóban. Nem tudom, hogy ezek után hogyan tudnak majd a politikai pártok az Állami Számvevőszék előírásainak megfelelni; itt inkább az előterjesztőkre bíznánk ennek a helyzetnek a megoldását és rendezését.
A másik probléma, hogy miközben támogatjuk a Richard Field-szerű külföldi természetes személyeknek a magyarországi pártok adományozásából való kizárási lehetőségét, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy jó néhány olyan külföldi természetes személy van, aki magyar nemzetiségű, és nem várható el tőle - mondjuk, felvidéki honfitársainktól -, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot, és őket akkor ily módon kizárjuk a magyarországi pártok adományozásának lehetőségéből. Lehet, hogy erre nincs jó megoldás, tehát lehet, hogy a felvidéki magyarok adományozási kedve így elvérzik ezen a javaslaton, és talán ez fontosabb, hogy a külföldi befolyást mindenáron kizárjuk, de talán egy jó előterjesztői gondolkodás, ami beépíti a törvénytervezetbe a 2 százalékot magát is, erre is megoldást tud találni.
Másrészt magukat a politikai pártokat - legyen az a Fidesz, a KDNP, az LMP vagy a Jobbik - eléggé komoly nehézség elé állítja majd az, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy itt lényegében be kell majd azonosítanunk minden egyes utalásnál és adományozásnál az adott adományozónak az állampolgárságát, hiszen attól, hogy valakinek magyar vagy magyaros hangzású a neve, még nem biztos, hogy belföldi természetes magánszemély. Ezt sem bankszámla, sem pedig név alapján nem tudjuk megítélni, de gondolom, hogy a Jobbikot nem fogják odajuttatni egy olyan állami adatbázis közelébe, ahol ezt, mondjuk, szűrni tudjuk. Itt problémafelvetéseket teszek, és az előterjesztői bölcsességre van bízva ennek a végiggondolása vagy esetleges megoldása, de ez minden politikai pártot komoly nehézség elé állíthat, azokat, akik meg akarnak felelni az Állami Számvevőszék elvárásainak.
Igyekeztem nem visszaélni a türelmükkel; a tizenöt percet nem használom ki. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
