DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint érintett képviselő és polgármester is, azt látom, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal újabb határokat lép át a jogállamiságból kivezető úton. Precedenst teremt azzal, hogy elkobozza a Margitszigetet anélkül, hogy erről a XIII. kerületi lakókat és a kerületi önkormányzat véleményét megkérdezné.
A törvényjavaslat indoklásában megtalálható indokok átlátszók és hamisak. Az előbb említettem, hogy idegenforgalmi szempontból sokkal jelentősebb, az indoklásban szó szerint szerepel: a nemzetközi idegenforgalom szempontjából sokkal jelentősebb a budai Vár, a Kossuth tér, a Hősök tere vagy a Városliget. Ezekről nem rendelkezik a törvényjavaslat. Ezért diszkriminatívnak tartjuk ezt a törvényjavaslatot, ha tetszik, akkor lex XIII. kerületről beszélhetünk.
(21.10)
A harmadik ilyen megjegyzésem, hogy a Margitsziget nagy részének eddig is a Fővárosi Önkormányzat volt a tulajdonosa, semmilyen jogi, közigazgatási, de akár közgazdasági akadály sem volt a főváros előtt, hogy a Margitszigetet fejlessze, emiatt, hogyha elmaradt, legnagyobb részben a Fővárosi Önkormányzatot terheli a felelősség. Talán a saját sikertelenségét próbálja evvel leplezni, eddig is lehetőség volt, mint említettem, a mai Margitsziget fejlesztésére. A XIII. kerületi önkormányzat soha, semmilyen fejlesztést nem akadályozott meg, nem nehezített, sőt ellenkezőleg, a most folyó beruházást állami intézmény szerette volna megakadályozni, és a kerületi önkormányzat segítségével folyik a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása.
Negyedrészt: jelzem azt, hogy a kerületi önkormányzat a fővárossal egyeztetett stratégiai tervvel és integrált városfejlesztési stratégiával rendelkezik, s jelzem azt, hogy a szabályozási terv a jelen pillanatban előkészítés alatt van.
Ötödrészt: felteszem a kérdést, azt, hogy a Margitsziget fejlesztéséhez miért van szükség a városfejlesztéshez nem kapcsolódó hatáskörökhöz, például a szociális ügyek intézéséhez, vagy talán - kérdőjelként teszem fel - az adóbeszedés miatt.
Hatodrészt: megjegyzem azt, hogy ellentétesen az államtitkár úr álláspontjával, a jelenlegi formájában az előterjesztés több jogszabályba ütközik. Az alaptörvény F) cikk (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók. Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy a fővárosban kizárólag kerületek alakíthatók, szerintem ez ellentétes az alaptörvénnyel.
Hetedrészt: az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. Az alaptörvénnyel összhangban az Ötv. kimondja, hogy a főváros kerületekre tagozódik, és más közigazgatási egység nem létezik Budapesten. A javaslat tehát szerintem az önkormányzati törvénnyel is ellentétes. Az idézett rendelkezések nem módosítják az alaptörvényt és az Ötv.-t, tehát nem állják ki a szakmaiság próbáját, ezért megalapozatlan.
Nyolcadikként felhívom a figyelmet arra a jogtechnikára, amelyet alkalmaz ez ügyletben az előterjesztés. Az Országgyűlés kialakít egy új közigazgatási státust, először; másodszor: megalkotja az ilyen státusba kerülés eljárásrendjét; harmadrészt: ezzel egy időben egy konkrét terület státusát is megváltoztatja; negyedrészt: úgy, hogy a kialakított eljárásrendet még nem alkalmazza. Ez egy példátlan jogtechnika, elsőként úgy gondolom, hogy az eljárásrendet kellene meghatározni, s ezt követően a kialakított eljárás alapján átminősíteni az egyes területek státusát. Ez egy fordított eljárás: elsőként a döntés, utána a játékszabályok megalkotása. Ez ma köznapi néven mutyira emlékeztet, úgy gondolom, ez nem européer megoldás. Az európai szellemiség az együttműködés, az egyeztetés, az érintettek véleményének kikérése és figyelembevétele, majd ezt követően a döntés meghozatala.
Kilencedrészt: kérdezem azt, hogy ki áll a törvényjavaslat mögött. Bizonyára nem a minisztérium. Többre tartom a minisztériumot annál, hogy ilyen ötlettel foglalkozzon. Amennyiben pedig a Fővárosi Önkormányzat a kezdeményező, miért nem mer kiállni, és elmondani, hogy mit szeretne ennek az ügynek a megoldására? Miért a minisztériummal végezteti el a munkát? Úgy gondolom, mint említettem, keveredik a fejlesztés, a szabályozás a közigazgatási fogalmakkal.
Tizedrészt: mi lesz a Margitsziget sorsa a törvényjavaslat elfogadása után? A szabályozási koncepcióban, ami most van vita alatt, legalábbis a koncepcióban a Margitsziget területének a felparcellázása szerepel. Felmerül a kérdés: a parcellázást követően privatizálják a Margitszigetet? Vagy netán, mint említettem, belépőt kell fizetni oda? Úgy gondolom, ez biztosan az állampolgároké. A törvényjavaslat célja tehát nem kifejtett pontosan, és nem igaz az, hogy a nemzetközi turisztikai szempontok vezérlik.
Tizenegyedszer: a javaslat kikezdi a főváros jelenlegi közigazgatási szerkezetét egy szerintem új, zavaros státusú közigazgatási fogalom bevezetésével. Ez precedenst jelent, és ez súlyosabb kérdés szerintem a Margitszigetnél, mert a precedens alapján a főváros több más területét is lehet annektálni. Ilyen sorsra juthat a Városliget, a Hősök tere, a Budai Vár, a Kossuth tér, és mint említettem, figyelemre méltó az, ami a bizottsági meghívóban szerepelt, hogy a Városligettel együtt szerepelt ez a napirend. De ha túlmegyek is, egy kicsit gondolatilag továbbmegyek, akkor ilyen típusú területelkobzások lehetnek a debreceni Nagyerdő, a pécsi Tettye vagy a balatonfüredi reformkori városrész tekintetében.
Tizenkettedszer: amennyiben ez a törvény hatályba lép, akkor megvalósul a kerület történelmi határainak a megcsonkítása. Úgy gondolom, az ez esztendőben 75 esztendős, június 1-jén 75 esztendős XIII. kerület nagyon szép ajándékot kap a magyar kormánytól, illetve a magyar államtól. Ez egy kicsinyes dolog.
Tizenharmadszor: a Margitsziget, úgy látom, a hatalmi játék áldozatává válik. A kerületi önkormányzat, valamint a kerületi lakosság, egész Budapest lakossága más státusszal áll majd az ügyekhez a következő időszakban. A főpolgármester úr és a fideszes vezetésű kerületek polgármesterei között évek óta erős személyi és szakmai ellentét van, ezért a főpolgármesternek folyamatos bizonyítási kényszere van, hogy olyan dolgokat tegyen, amelyekkel a kerületek jogait csorbítja. Emlékezzünk a forrásmegosztási törvényre meg a kerületek forrásainak csökkentésére. Az ellentétet bizonyítja, hogy ezt követte az idegenforgalmi adóval kapcsolatos törvénymódosítás vagy a budai fonódó villamos ügye.
A tizennegyedik ilyen megjegyzésem: a társadalom, illetve a sajtó szeme, füle hallatára egy BKV-buszos avatási díszkörön a Balettintézet tulajdonjogának kérdésével kapcsolatosan hangzottak el ilyen típusú megjegyzések, amelyek félelmet kelthetnek ilyen értelemben a kerületekben. Jellemző az, hogy egy kerületi polgármester és egy főpolgármester-helyettes sem ül ma a padsorokban a kormányzó oldalon.
A tizenötödik ilyen megjegyzésem: az önkormányzatiság felszámolásának egy újabb irányát jelzi, az iskolákat elvéve, illetve a járások létrehozását követően a kérdés úgy szól, feltehető-e az, hogy a végső cél a kerületek megszüntetése, hisz elhangzott az a bizottsági ülésen, amelyen a helyettes államtitkár asszony a bizottságot azért megkövette, amely így szólt, hogy a főváros kerületekre tagozódhat, de hát nem feltétlenül kell ennek örökké így lennie.
Úgy gondolom, ez egy figyelmeztető megjegyzés volt, ezért tisztelettel javasolom, fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a visszavonását. Még egyszer mondom: erőteljesebb a precedensértéke ennek a törvényjavaslatnak, mint maga a Margitsziget, amelyről szól ez a dolog, és az indokolásban szereplő indokok alapján, úgy gondolom, ez diszkriminatív, és a XIII. kerület ellen szól.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Dr. Józsa István tapsol.)
