HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon rövid mozzanat erejéig ebbe a vitába hadd kapcsolódjak be, amit Schiffer képviselőtársam folytatott államtitkár úrral. Először is, államtitkár úr, tekintettel arra, hogy az országos területfejlesztési terv mind a 93 ezer négyzetkilométerre vonatkozik, és ez jelenleg is hatályos - mondjuk így - jogszabály vagy jogforrás, nagyon remélem, hogy azt nem gondolta komolyan, államtitkár úr, hogy a kormányzatnak nincs fejlesztési szándéka semmilyen értelemben a Margitszigettel, hiszen az OTF-nek része a Margitsziget is. Ha távlati tekintetben meg nagyobb léptékekben gondolkodunk, akkor ez egészen biztosan így van.
A másik pedig, amit Schiffer képviselőtársamnak akarok mondani, hogy nagyon szűkkeblű, amikor megáll Budapest határán. Ha a fővárosi és a kerületi önkormányzatok kettes szintjét nézzük, nyugodtan átvetíthetjük a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok viszonyára, és hát, kérem tisztelettel, itt van a Szentendrei-sziget. Lehet, hogy Pest megyének egészen extra fejlesztési elképzelései vannak, amit csak Pest megye tud megvalósítani, és az a sok szentendrei-szigeti település meg mind csak gátja lenne ennek. Tehát nem akarok ötleteket adni a kormányzatnak, de elképzelhető, hogy lesz olyan törvényjavaslat is nemsokára, ami külön megyei közigazgatási területet fog csak és kizárólag kijelölni - reszkessen a Szentendrei-sziget!
Visszatérve erre az adott törvényjavaslatra, a következőt szeretném mondani. Onnan szeretném folytatni, amit képviselőtársam is mondott, és ami itt már a vitában több alkalommal feljött, hogy tulajdonképpen milyen fejlesztések is vannak itt tervbe véve a Margitsziget tekintetében. Ezt a fajta gyanakvást vagy szkepticizmust - amit én magam is képviselek, be kell hogy valljam - arra a tapasztalatomra alapozom, hogy sajnos ma Magyarországon bevett gyakorlat - mondhatjuk, hogy napi gyakorlat - az, hogy ha megérkezik egy ingatlanfejlesztő, egy beruházó egy adott területre, letesz a polgármester vagy a képviselő-testület elé egy nem is 100-as, hanem egy 50-es, tehát egy pallérterv részletezettségű tervet egy adott ingatlanfejlesztés tekintetében, és kéri szépen - vagy hát nem annyira szépen, attól függ, hogy honnan érkezett, és milyen stílust képvisel -, hogy legyen ahhoz az adott tervhez, annak a tervnek a képére és hasonlatosságára formázva az adott település helyi építési szabályzata, és visszamenőleg a településszerkezeti terve, és így tovább, tehát tegyék mögé azt a jogszabályi keretet, hogy ő azt az adott területen meg tudja valósítani. Általában jellemzően sajnos olyan ingatlanbefektetők vannak ma Magyarországon, hogy ezért az egyébként nagyon komoly vagyoni értékű jogért egy fillért nem hajlandó adni a településeknek, maximum arra hajlandó, hogy kifizeti azt az építészt, aki megtervezi neki a HÉSZ-t, illetve a TSZT-t.
Na most, ezért gondoljuk mi azt, hogy amikor már mi egy törvényről beszélünk - és itt a törvény általános indoklását szeretném idézni -, nevezetesen a Margitsziget fejlesztése gazdasági szempontból is komplex szemléletet igényel, amely felvonultatja a városfejlesztés minden eszközét, szem előtt tartja az erőforrások ésszerű felhasználását, tükrözi a fővárost érintő valamennyi rövid távú és hosszú távú tervet, és így tovább, akkor bizony mi itt már valahol meglévő, fiókokban - vagy nem kevésbé fiókokban, hanem lehet, hogy már kitűzött terveken meglévő komoly fejlesztések vannak, amelyekről szeretnénk tájékozódni, mert úgy gondoljuk, hogy ha már nekünk az a felelősségünk van, hogy egy törvény kapcsán döntsünk, akkor legalább a törvény mögötti mögöttes tartalmat szeretnénk megismerni.
Ha már az általános indoklásból idéztem ezt a szófordulatot, hogy a városfejlesztés minden eszközét felvonultatja ez a bizonyos komplex szemlélet, akkor nézzük már meg, hogy mi a városfejlesztés minden eszköze a Fővárosi Önkormányzat tekintetében.
(22.40)
Maga a törvényjavaslat számtalan törvényt módosít egyébként, így módosítja az építési törvényt is. Megmondom őszintén, mivelhogy eddig ilyen közigazgatási egység nem létezett, ugye, az egyik első, amit megnéztem, az építési törvény volt, hogy milyen tekintetben módosítja ezt az indítványozó, és csak rendkívül szűkkeblű volt. Ami ebbe belekerült, az csak egy véleményezési eljárással kapcsolatos módosítás, nevezetesen a településképi véleményezési eljárás módosítva lesz, hogy most már az ilyen jellegű területek esetén a Fővárosi Önkormányzatnak kell kiadnia a településképi véleményezési eljárásban a véleményt.
Rá is kérdeztem a bizottsági ülésen, hogy tessék nekem már mondani, és a többi településfejlesztési eszköznek meg településrendezési eszköznek mi lesz a sorsa? Azt is módosítani kell, a fővárosban ez is kétszintű, csakúgy, mint az önkormányzatiság maga. Azt mondták, hogy tájékozódjam jobban, hiszen ez egy másik törvényben, egyébként éppen egy futó törvényben szintén módosítva van vagy lesz. Rettentően elszégyelltem magam, próbáltam utánanézni, hogy melyikről lehet szó. Valóban van egy törvényjavaslat, a T/1110-es, amelyet egyébként Szilágyi képviselőtársam az előbb fel is említett, igaz, nem egészen e tekintetben, de módosítja az építési törvényt, és létrehozza a fővárosi rendezési szabályzatot meg a fővárosi építési szabályzatot, tehát próbálja leképezni azokat a településrendezési eszközöket, amelyek erre a szintre alkalmasak, és amelyek már építési jogot keletkeztetnek. Ugye, amit eddig a Fővárosi Önkormányzat tudott megalkotni a településrendezési eszközökkel, hogy építési jogot közvetlenül nem keletkeztetett, igen ám, de jelentem tisztelettel, államtitkár úr, szeretném mondani, hogy hiba csúszott az előterjesztésbe, és ezzel a T/1110-essel együtt is még hiányos.
Nagyon kérem, államtitkár úr, figyeljen rám egy-két perc erejéig, az ön érdekében mondom. Nevezetesen: a települési rendezési eszközöket megelőzi, előzetesen azt kell elfogadni az integrált településfejlesztési stratégiának, az FTSZT-nek, tehát a fővárosi területszerkezeti tervnek, illetve az FSZKT-nak. Most, amit önök itt elénkbe adtak, ebből egy hiányzik. Tehát lesz a településrendezésnek olyan eszköze, amely kétszintűen szépen szabályozva lesz, de lesz olyan, ami nem lesz szabályozva, és ezt bizony a törvényalkotónak vissza kellene pótolni. Ez - hogy mondjam - a sebtiben, sebbel-lobbal összetákolt törvényjavaslatoknál, valljuk be, elő-elő szokott fordulni manapság a törvényalkotásban, de érdemes ezt megtenni, éppen azokért a fejlesztésekért, amelyeket önök emlegetnek, de nem árulnák el, hogy miről van szó, mert e tekintetben nem lehet majd végigcsinálni ezeknek a fejlesztéseknek az építési jogosultságig részletezettségű terveit, mert sajnos a tervhierarchia ezekkel a hiányzó elemekkel kezdődik, amelyeket most az előbb említettem, úgyhogy ezt szerintem - mondom még egyszer - az önök érdekében bele kellene tenni.
Még egy megjegyzést engedjenek meg. Önök az integrált szemléletet hiányolják, és azért kell ezt a különleges közigazgatási területi egységet létrehozni, de kérem tisztelettel, éppen az, amit most az előbb említettem önöknek, nevezetesen az integrált településfejlesztési stratégiát, egyébként eleve a Fővárosi Önkormányzat az, ami megalkotná, és az eddigi településrendezési eszközökben is benne volt ez a tervhierarchia, hogy először a Fővárosi Önkormányzat mondja meg a fejlesztési célokat, és nagy nagyságrendben, nagy léptékekben a területfelhasználás módját és rendjét, csak ahhoz képest tudta megalkotni a kerület a kerületi szabályozási tervét és egyéb településrendezési eszközeit. Tehát ha igazából önök valóban integrált szemlélettel követnék mondjuk így az önkormányzatiság tekintetében is, akkor ezeket a már meglévő eszközöket próbálták volna használni.
Végül még egy megjegyzést szeretnék tenni. Az a bizonyos törvény, amellyel össze van kapcsolva ez a törvény, ami itt előttünk fekszik, csak nem igazán beszélünk róla, most csak én hoztam itt szóba, az a főváros építési jogosultságot keletkeztető településrendezési eszközeit nemcsak a Margitszigetre terjeszti ki, hanem a Duna-part teljes hosszára, magyarul az északi városhatártól a déli pontokig bezárólag. Azért ez egy jóval nagyobb léptékű probléma, úgyhogy tisztelettel hadd kérjem meg önöket: ennek a bizonyos - hogy is mondták? - partraszállási akciócsoportnak vagy munkacsoportnak a haditervével, mondjuk ki, haditervével hadd ismerkedjünk már meg! Mert azért az, hogy itt mi ilyen egészen kivételes eljárásban alkotunk meg törvényeket, amit most itt az előbb önöknek említettem, az a következőképpen módosul: először volt egy törvényjavaslat, majd beletették ezeket a fővárosra vonatkozó külön településrendezési eszközöket, majd egy módosító indítványba tették bele, amiről most vitatkoztunk, mit tudom én, kedden éjszaka, hogy ez a Duna-partokra vonatkozzon. Tehát minden fővárosit bezárójeleztek, és mindent törlésre javasoltak, helyére a Duna-part szót tették be. Tényleg, miért nem lehetne ilyen különleges településrendezési eszközöket valahol máshol is alkalmazni? Miért kell ezt csak a Duna-partra korlátozni? Ha valóban integrált szemléletet képviselnének önök, akkor valóban a főváros egységét néznék, és mondhatnák, valahol máshol is lehetnek olyan különleges területek, amelyek különleges eljárást igényelnek. Miért csak a Duna-part? Ez itt az alapvető kérdés, és erre szeretnénk válaszokat kapni, hogy milyen fejlesztések azok, amelyek csak a Duna-parton valósulhatnak meg.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
