BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt az előttünk fekvő javaslattal azért számos probléma van. Az egyik az, hogy körülbelül egy tucat törvényt módosít, olyan törvényeket, amelyeknek semmi köze nincs egymáshoz, és azt várják el, hogy a képviselők egyetlen szavazattal mondjanak véleményt ezekről a teljesen különböző törvényekről.
(16.30)
Tehát egy kalap alatt az önkormányzati konszolidáció módosításáról, a munka törvénykönyve módosításáról, a katasztrófavédelmi törvény módosításáról, és még sorolhatnám. Ez már önmagában nevetségessé teszi az egész törvényjavaslatot, és azt mutatja, hogy igazából magasról tesznek arra, hogy az ellenzék mit mond vagy mi a véleménye az egyes különálló tételekről.
A másik probléma, hogy a foglalkoztatási részt érintő javaslat már hónapok óta a kormány előtt van, ugye, már igen régen kiküldték társadalmi egyeztetésre. Ez is egy külön vicc volt, tehát körülbelül egy órája volt az országnak, hogy véleményezze ahhoz képest, amikor fölrakták a honlapjukra, tehát ennyit ér az önök társadalmi egyeztetési szándéka. Nyilvánvalóan ilyen nem volt. Ezek után hónapokon keresztül még úgymond ült a kormány ezen a javaslaton, mielőtt beterjesztette volna, holott olyan szabályok vannak benne, olyan módosítások, amelyekről kétségtelenül el kell ismerni, hogy vannak kedvezőek is, és 3-3,5 millió munkavállalót érint. Ez már megint a szándék komolyságát jelzi.
Aztán 28 pontban módosítják a teljes egészében tulajdonképpen csak négy hónapja életbe lépett munka törvénykönyvét, valójában még az igazi hatások ki sem jöttek, de már most ennyi pontban kell módosítani. Ez felveti magának a munka törvénykönyve megalkotásának alaposságát, hogy mennyire gondolták át, mennyire végeztek hatástanulmányokat vagy mennyire nézték a koherenciát a jogszabályok között, illetve ennek a módosítási csomagnak az alaposságát is felveti.
Nyilván még számos ilyen csomaggal kell majd szembesülnünk, hogy itt-ott toldozgatják-foldozgatják, csiszolgatják a nagy jogalkotási rohamban beadott, átgondolatlan nagy törvényeiket. Itt mindig csak az a kérdés merül fel, hogy vajon kívánják-e valahogy kompenzálni például jelen esetben a munkavállalókat vagy adott esetben a munkáltatókat, amiért a rohanó és átgondolatlan jogalkotás miatt anyagi hátrányokat okoztak vagy pedig pluszköltségekbe verték őket.
De ha már úgyis magukévá tették a visszamenőleges hatályú jogalkotást, akkor most is elgondolkodhatnának, hogy mondjuk, a távolléti díj átalakítása miatt kiesett jövedelmeket január 1-jétől visszamenőleges hatállyal adják vissza a munkavállalóknak, és nyilván mivel a munkáltatók erről nem tehetnek, hogy ilyen törvényalkotási hibát vétettek, akkor ezt kompenzálni kell a munkáltatók részére. Ez így lenne korrekt. Kérdésem, hogy van-e bármi ilyen típusú szándék, tehát valamilyen típusú felelősséget kívánnak-e megállapítani, hogy ne legyen következmények nélküli a jogalkotás.
Nézzük a csomagban lévő pontokat! Vannak benne pozitívak is, tehát nyilván az kétségtelen, hogy az, hogy az újdonsült édesapáknak ki kell adni minden körülmények közt az úgymond szülésre járó szabadságot, mindenképp pozitív, a távolléti díjban is számos pozitív változás van. Ugyanakkor el kell mondani, hogy azt mondták, hogy rendkívül leegyszerűsödik. Ezt számos helyen meg kell hogy cáfoljuk.
Tulajdonképpen sok esetben úgy tűnik, hogy az egész munka törvénykönyvén keresztül egy nagy távollétidíj-végigvezetés zajlik, mintha ez lenne a munka törvénykönyve középpontja. Külön vicces, amikor a vasárnapi munkavégzéssel próbálják megszabni a munkaidő-keretesek számára, hogy ha az egyharmadát ledolgozta, akkor beleszámít a távolléti díj számításába, ha viszont a 26 vasárnapból csak 8-at dolgozott le és nem 9-et, akkor az már nem számít bele, tehát lényegesen kedvezőtlenebb mértéket fog megállapítani. Komolyan úgy gondolják, hogy ezzel ennyire leegyszerűsítették? A távollétidíj-számítás bonyolultságát mutatja az is, hogy ahol lehetőség volt rá, és mondjuk, kollektív szerződésben rögzíteni lehetett, hogy az átlagbért számolják továbbra is a távolléti díj helyett, ott azért mindenhol megőrizték ezt, annak ellenére, hogy így nyilván magasabb volt ez a díj, mint a távolléti díjat alapul véve.
Összességében véve a sok apró pontosítás mégis legtöbbször negatívan hat a munkavállalói oldalra. Ugyanis a sok apró pontosításnak mindig pár száz, pár ezer forintos mértékben a dolgozók fogják a kárát látni, és igazából így nem is lehet érteni, hogy mi a céljuk ezzel.
Persze, pontosítják, ez úgy tűnik önöknek, hogy nem egy nagy összeg - például a távolléti díj kapcsán csak egy példát mondanék. Ha valaki keresőképtelen helyzete kerül, például tanúskodási kötelezettség miatt bíróságon vagy egy kötelező orvosi vizsgálaton meg kell jelennie, akkor nem jár neki a bérpótlék a távolléti díjra. Ami, ha logikusan belegondolunk, akkor akár a vaslogika alapján igazságos, de kérdezem én, hogy mennyit számít vajon a munkáltatónak az a pár száz vagy pár ezer forint - valószínűleg semmit -, amit így esetileg megspórolt, viszont annak a dolgozónak nagyon sokat számíthat. Ma tehát olyan kiélezett helyzetben vannak a családok, hogy bizony 100 forintokra kell időnként beosztani a pénzüket, és ilyen helyzetben ez a pár száz vagy pár ezer forint is nagyon jelentős tud lenni.
Igazából érthetetlen, hogy az apró módosításokkal is miért mindig pont a dolgozókat próbálják még jobban megszorítani, és még jobban meghúzni azt a nadrágszíjat, úgy, hogy igazából ezért a másik oldalon semmi nem jár. Mert mit kapnak? Megköszöni ezt önöknek bárki is? Van valami oka annak, hogy mindig a saját népüket, a saját nemzetüket nyomorgatják még egy kicsit? Ne mondják nekem, hogy egyetlenegy pluszmunkahely is lett azért, mert az új munka törvénykönyvét önök megalkották és behozták! Ebből nyilvánvalóan senki nem fog pluszmunkahelyet teremteni, csak azért, mert jobban ki lehet használni az embereket, mint ahogy megtartani sem fognak pluszmunkahelyet, viszont az embereknek alapvetően kevesebb maradt a zsebükben, és kevesebből kell megélniük.
Megmondom, hogy mi az, ami miatt nem jönnek munkahelyet teremteni, és ami miatt nem létesülnek új munkahelyek. Ez a bizonytalan gazdasági környezet. Ezzel kellene már valamit kezdeniük, ugyanis ez a legnagyobb gátja a munkahelyteremtésnek, és ez az, amiért mindenki ezerszer meggondolja, hogy belekezdjen-e bármilyen vállalkozásba, vagy amiért adott esetben a nagyvállalkozók vagy a külföldi úgymond tőkések nem mernek Magyarországon befektetni és adott esetben üzemeket vagy termelő gyárakat létrehozni.
Tehát egy munka törvénykönyvével semmiképpen nem fognak tudni új munkahelyeket teremteni, még ösztönözni sem fognak tudni erre. Ez a spórolás tehát kizárólag az emberek kárára van.
Én is szeretnék egypár szót ejteni a vasárnapi munkavégzésről. Itt is csak pontosításról van szó önök szerint. Valóban, egyébként tényleg csak pontosítás van, mert eddig a nem teljesen egyértelmű szabályozásnak köszönhetően esetleg többen is igénybe vehették a vasárnapi munkavégzéssel járó pótlékot. Most pontosítottak, most majd megint lesznek, akik már nyilván nem tudják igénybe venni. Ezt lehet pontosításnak, illetve lehet újabb megszorításnak értelmezni. Mindig nézőpont kérdése, hogy ki az, aki elszenvedi, és ki az, aki spórol rajta.
Amiről még mindenképp beszélni szeretnék, az a közszférában a munkavállaláshoz való hozzáállásuk, a szükséges elvárások. Ebben a módosításban behozzák azt, hogy gyakorlatilag bizonyos munkakörökben már 8 általános elvégzésére sem lesz szükség, nem lesz az elvárások között, hanem ha ilyen-olyan szakosító vagy részszakképzettséggel rendelkezik, akár azt már - ha a bemeneti kompetenciákkal rendelkezik -, elismerik úgy, mint ha meglenne a végzettsége.
Az a kérdésem, hogy hova akarják még zülleszteni a közszférát. Milyen becsülete lesz a közalkalmazotti rétegnek, ha az elvárásokat ilyen mértékben a minimálisra csökkentik? És megjegyzem, hogy a béreket is, hiszen ma már nevetségesen alacsonyak a közszférában a bérek. Elsősorban a közalkalmazottakról beszélünk.
A kérdésem az, hogy vajon az, aki az elmúlt negyven évben képtelen volt 8 általánost kijárni, attól milyen színvonalú munka várható. És biztos, hogy az ilyen embereket akarják a közszolgálati szférába csábítani? Ha az ingyenes, minden oldalról támogatott rendszerben nem voltak erre képesek, akkor miért nem inkább ezen tanulmányok befejezésére próbálják először ösztönözni?
Milyen példát állít a most felnövő generáció elé, hogy gyakorlatilag nem kell még az általános iskolát sem elvégezni, mert most már így is el lehet helyezkedni, mert a kormány ezt is támogatja, mert valaki hátrányos helyzetű. És itt hozom be azt, hogy ha az esélyegyenlőségi törvénnyel nézzük együtt, akkor megint azt lehet mondani, hogy önök a rendkívül aluliskolázott, jellemzően a cigány álláskeresőknek próbálnak így állást adni, mert itt erről van szó, hogy az előír egy kötelező pozitív diszkriminációt, önök jogszabályi szinten megteremtik azt, hogy már általános iskolai végzettséggel sem kell rendelkezni, és így a kettő majd összeáll. Az, aki pedig tanult és törekedett és megpróbált valamit felmutatni, őt majd a pozitív diszkrimináció miatt hátrányba fogják szorítani, és az ő gyermeke is, illetve minden gyerek azt fogja látni, hogy igazából itt lehet linkeskedni, mert majd valaki úgyis mindig kihúz a slamasztikából.
(16.40)
Nem gondoljuk, hogy ez lenne a követendő irányvonal, különösen a közszférában, ahol azután az állami szolgáltatásoknak valamiféle minőséget azért mégiscsak kellene adni. Ez lesz majd a minőség, amikor valaki hat általánossal fog betölteni egy munkakört, mert felnőtt korára ez volt a maximum, amit produkálni tudott, úgy, hogy egyébként minden segítséget megkapott? Tehát ezt nem gondolhatják komolyan! Tudomásul kell venni, hogy akkora a verseny a munkahelyekért, hogy amennyiben ilyen szinten pozitívan diszkriminálnak, és ilyen lehetőségeket teremtenek a hátrányos helyzetű réteg számára, azzal bizony dolgos és törekvő családokat fognak ellehetetleníteni, mert arra a munkahelyre akkor nem az fog kerülni, aki egyébként próbálkozott, és szorgalmas volt, hanem olyan, akit a törvény erejénél fogva pozitívan diszkriminálnak, ez pedig már nem minősülhet integrációnak, hiszen itt már arról van szó, hogy akkor egy másik család fog nyomorba süllyedni, mert egyszerűen nincsenek munkahelyek.
Akkor még a vasárnapi munkavégzésről muszáj szót ejtenem. Ugye, a Jobbik benyújtott erre javaslatot, hogy a vasárnap legyen pihenőnap, munkaszüneti nap. Ezt önök elutasították. Azután a KDNP benyújtott egy sokkal kevésbé szigorú, tehát sokkal liberálisabb szabályozást, ezt ugyan tárgysorozatba vették, de természetesen azóta sincs sehol. Ehhez képest a gyakorlati jogalkotásban folyamatosan egyre bővítik annak a körét, hogy ki az, aki vasárnap még dolgozhat, és egyre rosszabb körülmények között; mert először elvették a vasárnapi pótlékot nagyon sokaktól, most már csak egy egészen szűk kör kapja. A legtöbbeknek már beosztható rendes munkavégzésre is a vasárnap, és közben elvették tényleg a folyamatos munkarendben dolgozóktól is azt a 10 százalékos pótlékot, tehát ők nem kapnak sem vasárnapi pótlékot, sem azt a 10 százalékos pótlékot, így azután vasárnap rendszeresen dolgozhatnak, folyamatos munkarendben.
Nem tudom, az önök családjában, a szűk családjában él-e olyan, aki folyamatos munkarendben dolgozik, tehát úgy hosszabb távon. Merthogy ez olyan mértékben megterheli a családot is és magának a dolgozónak a szervezetét is, hogy ha élne ilyen ember a szűk környezetükben, biztos vagyok benne, hogy nem így állnának hozzá, akkor azon kardoskodnának, hogy minél inkább megpróbálják ezt kompenzálni, mert bizony ez teljesen tönkreteszi a családi életet, a normál családi életet, önök pedig minden kompenzációt eltöröltek. Tehát itt egy komoly kérdés merül fel, hogy akkor a kormány vajon mit képvisel: a KDNP-féle pihenőnap a vasárnap, vagy pedig azt, amit jogalkotásszinten bevezetnek, hogy tulajdonképpen a vasárnap lassan már ugyanolyan munkanap, mint a hét bármely napja.
Összességében véve természetesen vannak benne jó javaslatok, jó módosítások is, de maga az irányvonal igazából nem egyezik azzal, amit a Jobbik elképzelt, és tekintettel arra, hogy a munkaügyi rész csak egy töredéke ennek az egész javaslatnak, hiszen benne van az önkormányzatok, az államháztartási törvény és még sorolhatnék vagy tízféle törvényt, amelyekről rendelkezés van, így nem kívánok semmit mondani, hogy a Jobbik-frakció milyen álláspontot fog képviselni a szavazásnál, hiszen én csak a munkaügyi részről tudok beszélni, amit azonban nem tudunk támogatni.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
