HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jómagam a törvényjavaslat azon pontjaihoz szeretnék hozzászólni, amelyek az önkormányzatok kötelezettségvállalásait érintik, jellemzően a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításáról szóló pontokat szeretném érinteni. Elsőként is arról szeretnék beszélni, ami egyébként itt már elhangzott az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének előadása kapcsán is, de a többségi vélemény megfogalmazásakor is Nagy Csaba képviselőtársam részben már elmondta, nevezetesen, hogy ezentúl gyakorlatilag minden kötelezettségvállaláshoz, tehát a kezességhez és a garanciához is a kormány előzetes hozzájárulása szükségeltetik majd. A bizottsági ülésen is felmerült ezen törvényjavaslat benyújtásának a körülménye, illetve az, hogy biztosan átgondolta-e a kormányzat ennek a javaslatnak a hatását, felmérte-e ennek a következményeit.
Tudjuk, hogy jelenleg Magyarországon nagyon sok európai uniós beruházás folyik, hogy csak az egyiket említsem, körülbelül 130 olyan víziközmű-beruházás zajlik, amelyben csatornahálózat építése és szennyvíztisztító mű kiépítése zajlik, ezek egyenként, mindegyike többmilliárdos beruházás, és mindegyik európai uniós pénzzel valósul meg, a kormányzat támogatásával, jelentős hányadban az Európai Unió járul hozzá ezen beruházások kivitelezéséhez. Ami ezen felül van, azt jellemzően kétfajta módon szokták az önkormányzatok hozzátenni: úgy, hogy víziközmű-társulatot alapítanak, és a víziközmű-társulat szedi be az egyéni érdekeltségű hozzájárulásokból azt az önrészt, amely szükséges ezen beruházás megvalósításához, illetve hitelt vesz fel az önkormányzat, mondjuk, adott esetben egy szennyvíztisztító mű megvalósításához, vagy pedig a jegyző államigazgatási hatósági jogkörében eljárva kiszámlázza úgymond az érintetteknek a beruházás költségeinek egy megadott részét. De jellemzően - mondom - ez az első variáció, a víziközmű-társulatokon keresztül az érdekeltségi hozzájárulások beszedése az, amely sok esetben biztosítja az önrészt az önkormányzatoknak, de ez csak akkor valósulhat meg, hogyha az önkormányzat kezességet vállal, adott esetben a víziközmű-társulat mögé állva.
Most nagyon sok ilyen beruházás fut. Van előkészítésben, van olyan döntési szakaszban, hogy a kormányzat jóváhagyja-e, illetve az adott minisztérium jóváhagyja-e ezt a pályázatot vagy sem. Ugye, tudjuk, ez nem egykörös, hanem sok esetben kétkörös eljárás. A KEOP pályázati rendszeren belül vajon ezeket is fogja érinteni? Ha érinti, milyen módon fogja érinteni? Nagy Csaba képviselőtársam is elmondta, hogy bizony félő, hiszen önkormányzati képviselők, polgármesterek fogalmazták meg a bizottsági ülésen is, hogy ez jelentős mértékben fogja lassítani a pályázati elbírálásokat, egyáltalán az egész folyamatot, hiszen az, hogy plusz-kormányfelhatalmazás kell arra, hogy adott esetben ez a kezességvállalás, ami egyébként természetes és nyilvánvaló dolog, megtörténhessen, ez egy felesleges körülmény értelmezésünk szerint, ami tényleg csak nehezítésre van. Nem beszélve arról a dologról, hogy adott esetben már azzal, hogy érdekeltségi hozzájárulást szednek be az egyes tagoktól, a víziközmű-társaságok tagjaitól, tehát a helyi lakosságtól, illetve a csatornadíjban is megfizettetik ezen költségeket, már eleve be van építve az a fék, amely szükséges ahhoz, tehát ami a fedezetet biztosíthatja adott esetben az önkormányzatok számára. Tehát az Európai Uniónak további biztosíték e tekintetben nem szükséges, ezért sem értjük, miért szükséges a kormányzatnak, miért egy pluszelvárása az önkormányzatok felé ez a plusznehezítés.
A másik, amit még szeretnék érinteni a hozzászólásomban, a 13. § (2) bekezdése, ami az eredeti törvény 10. §-ának (1a) bekezdését jelenti majd a jövőben, nevezetesen, hogy a kormány hozzájárulása ezentúl az esetben lesz egyértelműen biztosított, hogyha az adott település a helyi adók közül valamit már kivet, tehát vagy iparűzési adót szed be, vagy valamilyen vagyoni típusú adót, tehát építményadót, telekadót szed az érintett polgároktól. Azaz nem elég, hogy egyszer már “megsarcoljuk” a polgárokat, hiszen a beruházáshoz ők fizetik be az önrészt az érdekeltségi hozzájárulásukon keresztül vagy a csatornadíjukon keresztül, ahogy itt az előbbiekben mondtam; azon felül még azért, hogy egyáltalában az egész mű megvalósulhasson, hogy az eredeti példánál, a csatornaberuházásoknál maradjak, még építményadót is kivetünk rájuk, vagy kivettetünk rájuk az önkormányzatokon keresztül, azért, hogy a kormány eme nemes gesztust, nevezetesen azt, hogy adja a hozzájárulását ahhoz, hogy az önkormányzat a kezességet vállalja… - még meg kell tennie.
(16.50)
Tehát nem tudom, érti-e ezt a problémát, tisztelt államtitkár úr, amit felvetek, hogy miért is kell most már háromszorosan bebiztosítaniuk az önkormányzatoknak magukat - és úgy bebiztosítani, hogy ezzel a saját lakosságukat terhelik - ahhoz, hogy a kormányzat megadja a garanciát. Számunkra ez értelmezhetetlen, elfogadhatatlan szűkítő feltétel, és ennek visszavonását követeljük, már csak azért is, mert egyébként az, hogy helyi adókhoz kössünk bármilyen, mondjuk, kormány-hozzájárulást, az rendkívül méltatlan dolog.
Az Állami Számvevőszék 2012-es jelentéséről a múlt héten vitatkozott a Ház. Ebben a jelentésben is szerepel az, hogy az Állami Számvevőszék az általa megvizsgált települések kapcsán jelenti tisztelettel a Háznak, hogy nem működik a helyi adók beszedésének rendszere vagy egyáltalában a helyi adók rendszere akkor, ha arra akarjuk alapozni az önkormányzati költségvetést, mert egyrészt bizonytalan bevételekről van szó sok esetben, hiszen a vállalkozások kistelepüléseken nem működnek, alig működnek, illetve nagyon bizonytalan a sorsuk, másrészt a lakosság tovább nem terhelhető.
Építményadót, telekadót kistelepülésen beszedni akkor, amikor már tényleg filléres gondjaik vannak a kistelepülésen lakóknak, vagy akkor, amikor csak nemrégiben, a rezsicsökkentés ellenére, sok esetben száz százalékkal növelték, mondjuk, a hulladékszállítás díját az egyes településeken - nem egy ilyen települést tudok mondani, ez nagyon sok vidéki településen hatalmas gond -, most még arra kényszeríteni a településeket, hogy a kormány hozzájárulásához még építményadót is vessenek ki, ez szerintünk elfogadhatatlan. Mondom még egyszer, maga az ÁSZ is azt mondja, hogy be kell vallania a számtalan vizsgálat eredményeképpen, hogy ez a rendszer működésképtelen, ez a fajta logika, amit a kormányzat próbál ránk, a településekre ráerőltetni, kontraproduktív, annak ellenére, hogy mondjuk, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal a saját önkormányzatában - tudjuk, hogy ő Budapest belvárosában polgármester - már előre megalkotta Budapest belvárosának 2014-es költségvetési koncepcióját. Ebben - amellett, hogy a vagyonfelélést már fillérre pontosítja több mint másfél milliárd forint tekintetében - leírja, hogy szükségesnek látja a helyi adók növelését, illetve az abba az irányba tett intézkedéseket. Nem gondoljuk, hogy ez a kormányzati politika akár Budapest belvárosában, de akár egy kistelepülésen is elfogadható. Ez a fajta gondolkodásmód egy nagyon sötét időszakra emlékeztet, aminek az volt az eredménye, hogy a magyar falvak ellehetetlenültek, leépültek, nevezetesen a Kádár-korszak falurombolására.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
