SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat klasszikus terminológiával élve egy salátatörvény, jó néhány törvényt módosít, többek között a távolléti díjat szabályozó munka törvénykönyvét, illetve a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, és az államháztartásról szóló törvény vonatkozásában is tartalmaz egyébként módosításokat.
A kormány 2010 májusában megkezdte azt a munkát, amelynek eredményeként a jóléti állam helyett munkaalapú államot kíván létrehozni. A munkaalapú állam egyik fontos pillére az új munka törvénykönyve, amelyet az Országgyűlés 2011 végén fogadott el, akkor egyébként konszenzussal; már nem a parlament, hanem az akkori háromoldalú egyeztetések folyamán megegyezés született a munka törvénykönyve módosításáról. A kormány ezen mostani módosításával szeretné, hogy a munka törvénykönyvének elmúlt időszakbeli tapasztalatai beépüljenek, és lényegében az utolsó építőkockák is a helyükre kerüljenek. Itt részben a távolléti díj számításával kapcsolatban pontosításra van szükség.
A távolléti díj számítása során a jogalkalmazók részéről többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot, így szükségessé vált, hogy a felmerült jogértelmezési kérdéseket a jogalkotás útján megnyugtatóan le tudjuk zárni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a módosítás előkészítése során folyamatos szakmai konzultációk folytak, valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is ezt a módosítást látták, és ezen egyeztetések eredményeképpen került benyújtásra a munka törvénykönyvének módosítása.
A kormány részéről egyébként korábban jeleztük, hogy az új munka törvénykönyvének nem lehet célja a keresetek csökkenése, és ezt szem előtt tartva került egyébként elfogadásra korábban a munka törvénykönyve és ezt a szemléletet tartalmazza a most benyújtott módosítás is. Így a távolléti díj számítására vonatkozó szabályozás módosításának lényege, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához, azaz a távollét esetén a munkabér ne változzon, az fix legyen, kiszámítható legyen a munkavállalók számára, az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától független legyen a munkabér.
(15.40)
A javaslat egyébként a távolléti díjra vonatkozó szabályai mellett viszonylag szűk körben a munka törvénykönyve egyéb rendelkezéseit is érinti, ezek elsősorban szövegpontosító, illetve a jogalkalmazást elősegítő céllal kerültek be a törvénybe.
E körben kiemelendő a szabadság kiadására vonatkozó szabályok pontosítása, illetve egyértelművé tétele, hogy a munkavállalót a vasárnapi munkavégzés esetén mely esetekben illeti meg a bérpótlék.
A javaslat a munka törvénykönyve mellett, annak pontosításával összefüggésben egyéb jogállási törvényt is módosít, hiszen tudjuk, hogy a munka törvénykönyve egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel szoros kapcsolatban van, így a benyújtott javaslat biztosítani kívánja a két törvény összhangját is.
A javaslat rendelkezik a távolléti díj számításának a közalkalmazottak esetén történő számításáról, és tartalmazza mindazokat az alkalmazandó szabályokat, melyek a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének egyes eseteiben eltérést jelentettek a munka törvénykönyve szabályozásától.
A javaslat továbbá megteremti az egészségügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a bírák jogállásáról, továbbá a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény összhangját is a munka törvénykönyve távolléti díjjal összefüggő szabályainak módosításával.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását a most benyújtott javaslat két területen irányozza elő. Egyfelől az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteire vonatkozó előírások módosulnak, másfelől a közteherviselés alapvető szabályait kívánja változtatni a most benyújtott javaslat.
Tudjuk jól, hogy az önkormányzatok az elmúlt húsz évben feladataik alulfinanszírozottsága miatt jelentősen eladósodtak, tartalékaikat és vagyonuk egy jelentős részét felélték. Az eladósodottsági folyamat megállítása érdekében 2012. január 1-jén életbe lépett a stabilitási törvény, ami az önkormányzati adósságot kezelő ügyleteik megkötését fő szabályként a kormány előzetes hozzájárulásához kötötte, vagyis az önkormányzatok hitelfelvételét a kormány hozzájárulásának esetébe utalta.
A kormány a hozzájárulást csak abban az esetben adja meg, ha a fejlesztés törvény által előírt feladat ellátását szolgálja, fenntartható, és nem keletkeztet olyan adósságot, amelyet az önkormányzat valószínűsíthetően a későbbiekben nem képes megfizetni.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy az állam milyen jogon avatkozik bele ilyen módon az önkormányzatok életébe. Azon az alapon és azon a kölcsönös felelősségvállaláson, hogy 2011 végén az állam teljes egészében első körben, első lépésben konszolidálta közel 200 milliárd forintos mértékig a megyei önkormányzatokat. Majd a 2012. év végén az állam visszafizette az 5 ezer fő alatti települések teljes adósságát, mintegy 74 milliárd forintot, és a 2013. évben az 5 ezer fő fölötti települések önkormányzatai adósságának konszolidálására, rendezésére, átvállalására került sor mintegy 610 milliárd forintban. Jól láthatjuk, hogy itt egy 800 milliárd forintot meghaladó összegű konszolidáció történt, ilyenre egyébként a 23 éves magyar demokráciában nem volt példa.
Ezen intézkedések hatására egyébként az önkormányzati rendszer államadóssága a 2010. év végi több mint 1200 milliárd forintról 2013-ban 500 milliárd forintra csökkent. Az adósságkonszolidációval egyidejűleg az állam az önkormányzatok finanszírozását és feladatainak körét is újragondolta, számos feladat átvételéről döntött egyébként a települések tekintetében.
Annak érdekében tehát, hogy az önkormányzati adósságállományban a konszolidációt követő csökkenés tartósan érvényesülni tudjon, szükségessé vált a stabilitási törvény szabályainak szigorítása, a benyújtott javaslat ezen előírásokat tartalmazza.
A javaslat továbbá olyan, viszonylag aktuális szabályozásokat is tartalmaz, amelyek például az elmúlt időszak szélsőséges időjárási körülményei következtében kerültek napvilágra. Tudjuk jól, hogy például március közepén soha nem tapasztalt szélsőséges időjárás volt hazánkban, ahol ennek a hóviharnak az idején számos vállalkozás, magánszemély önként, egyébként ellenszolgáltatást nem várva nyújtott segítséget a bajba jutott embereknek, kiegészítve egyébként a mentésre hivatott állami szerveknek a működését.
Itt akkor felmerült néhány adóügyi kérdés, hogy ezek a vállalkozások ezt a tevékenységet milyen adójogi környezetben tudták nyújtani. Azt gondolom, hogy egy normálisan működő államban meg kell találni azokat a jogszabályi pontokat, hogy ezen önkéntes tevékenység ne járjon semmilyen, még csak vélelmezett hátránnyal sem.
Ennek érdekében az adóalanyoknak veszélyhelyzet esetén, annak következményeinek elhárításában, mérséklésében saját erőforrásaik igénybevételével, ellentételezés nélkül való közreműködése valójában a rendes közteher-viselési kötelezettségen túlmutató, közérdekből vállalt többletkötelezettség, ezért nem indokolt, hogy a segítséget adó vállalkozásnak bármilyen hátrányos adójogi következménnyel kelljen számolnia.
A stabilitási törvény most benyújtott módosítása biztosítja, hogy katasztrófahelyzet és vészhelyzet esetén sem az ingyenesen segítséget nyújtónál, sem a bajba jutottnál ne keletkeződjön semmiféle pótlólagos közteher-fizetési kötelezettség.
Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szervvé való átalakítása 2013. január 1-jével megtörtént, a most benyújtott javaslatban ezen átalakítás során felmerült néhány olyan hiányosság a mai jogrendszerből, amely igényli azt, hogy legyen egy olyan generális szabályrendszer, amely a száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési szervvé átalakításának kereteit szabályozza. Ezt az űrt kívánja betölteni a törvényjavaslatnak az a része, amelynek értelmében az államháztartásról szóló törvény kiegészül egy olyan keretszabályrendszerrel, amely általános eljárásrendet tartalmaz a jövőben a közfeladatokat ellátó, száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaságok költségvetési szervvé való átalakításához.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyjából próbáltam, próbáltuk bemutatni azt, hogy a most benyújtott törvényjavaslat milyen fontos adó- és egyéb jogviszonyokat rendez. Összességében azért merem kérni az Országgyűlés támogatását a benyújtott törvényjavaslathoz, mert mint az általam elmondottakból kiderült, minden egyes módosítás alapvetően az állampolgárok, a vállalkozások és az egyéb jogviszonnyal rendelkezők számára pozitív változásokat hoznak. Ezért is még egyszer kérem az Országgyűlést, hogy a benyújtott javaslatot támogassa.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
