CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Asszony! Először is engedje meg, képviselő asszony, hogy a károsultak nevében is megköszönjem a segítségét és hogy ön is ezen ügy mellé állt.
Felszólalásában számos dolgot elmondott, és egyetértek önnel abban, hogy ez az ügy valóban a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb felháborodást kiváltó csalássorozata. Ennek a csalásnak egyetlen célja volt, az pedig nem más, mint a gátlástalan haszonszerzés, még oly módon is, hogy közben szegény, kétkezi munkából élő emberek tucatjait tették tönkre.
Képviselő asszony jól körülírta azt a stílust, ami ezekre az emberekre jellemző. Az előző rendszerben pontosan kitanulták azt, hogy hogyan lehet szertelenül és gátlástalanul elérni céljaikat, akár más emberek tönkretételén keresztül is. Megfogalmazott egy nagyon fontos dolgot, méghozzá azt, hogy még egyes szocialista politikusok lelkiismerete is megszólalt az ügyben. Még ők is folyamatosan azt hangoztatják, hogy nem minden történt úgy, ahogy a korábbi kormányzati propaganda kommunikálta és ahogy jelenleg az Együtt 2014 azt hangoztatja.
Valóban arcátlan dolog a károkozó részéről rágalmazás, becsületsértés és helyreigazítási kérelem címén perekkel fenyegetőzni egy olyan ügyben, ahol több ember sajnálatos módon csak az öngyilkosságot látta egyetlen kiútnak. Bajnai Gordonban, úgy tűnik, fel sem merül az, hogy kiálljon az emberek elé, és legalább bocsánatot kérjen.
Meglehetősen furcsa az az állítás az Együtt 2014 részéről, amely szerint Bajnai Gordonnak semmi köze sem volt a cég csődjéhez. Mint a Wallis cég vezetője, igenis tudnia kellett a Hajdú-Bét nehéz anyagi helyzetéről, tudnia kellett azon közgyűlési határozatról, amelyben a veszteséges cég 300 millió forint hitelt adott a Wallisnak, és tudnia kellett arról is, hogy a Hajdú-Bét ingatlanjait az eljáró bíróság szerint is valós értékük harmadáért mentették ki.
Tudnia kellett, hogy a Hajdú-Bét 2003. év végi közgyűlésein, amikor már a tulajdonosok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a cég fizetésképtelen, több nagy értékű üzem értékesítéséről is határozatot hoztak, sőt kezdeményezték a vállalat székhelyének áthelyezését. A jegyzőkönyvek szerint 2003. december 8-án és 12-én más mellett a zagyvarékasi gyár és a hozzá tartozó telepek, a törökszentmiklósi hűtőház, a debreceni és a kisvárdai gyárak értékesítését készítették elő. Bizonyára ismert volt Bajnai Gordon előtt az a körülmény is, hogy a közgyűléseken, mint például a 2003. december 29-i ülésen, három ciprusi, egy egyesült arab emírségekbeli, egy luxemburgi és két amerikai cég is részt vett. A szavazatok többsége egyébként a Wallis érdekeltségébe tartozó ciprusi cégeké volt. Ha annyira tiszta volt ez az ügylet, miért csak off-shore cégek voltak a tulajdonosi körben?
A felelősséggel kapcsolatos sort még hosszasan lehetne folytatni, de inkább arról kívánok beszélni, hogy miért is döntött úgy a kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy segít a károsultakon. Ennyi esztendő után valóban csak az anyagi károk megtérítésére van lehetőség; azt a sok álmatlan éjszakát, szenvedést, amelyet a károsultak az elmúlt tíz évben átéltek, semmilyen módon nem tudjuk kárpótolni, a tőlünk telhetőt azonban szükségesnek tartjuk megtenni.
Ezen az erkölcsi alapon döntött úgy a kormány április végén, hogy a károsultakat megsegíti. A Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői május 7-én tárgyalóasztalhoz ültek a károsultakkal. A jogszabályi háttér megteremtését követően várhatóan nyár elején megkezdődhet a kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt mintegy 260 millió forint kiutalása. Ezúton is szeretném felhívni a károsultak figyelmét arra, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett megkeresések következtében a tárca létrehozott egy e-mail címet, hajdubet@vm.gov.hu, amelyre a bejelentéseket várjuk.
Bízom abban, hogy ennyi idő elteltével ez az összeg legalább részben gyógyír lesz a kárt szenvedett gazdáknak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)
