DR. KARDEVÁN ENDRE
DR. KARDEVÁN ENDRE
DR. KARDEVÁN ENDRE vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Mint az önök előtt is ismert, a jelenleg hatályos, a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény az elmúlt években többször módosításra került, de ezek a módosítások csak egyes részproblémákat tudtak kezelni. Mára szükségessé vált egy, a természetes vizek halászatát, horgászatát és a haltermelést is összehangolt módon szabályozó törvény megalkotása.
A törvényalkotás kezdetén széles körű társadalmi egyeztetés keretében határoztuk meg azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyeknek elérését az új jogi szabályozásnak segítenie kell. Az elmúlt egy évben az egyeztetések során többször is tárgyaltunk a horgászokat és a halászokat, a haltermelőket tömörítő országos szervezetekkel, helyi horgászegyesületekkel, szövetségekkel, de számos megfontolandó javaslatot kaptunk a vizek mentén élő vagy oda horgászni járó állampolgároktól is.
A beérkezett javaslatok alapján fogalmaztuk meg a törvényalkotás egyik fontos célkitűzését, hogy hazánk természetes vizeinek halállományát megvédjük, annak fajösszetételét megőrizzük, sőt fejlesszük. Ez nemcsak természetvédelmi kötelesség és érdek, hanem a másik fontos célkitűzés, a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésének alapja is. Akkor lesz ugyanis több horgász, és ők akkor fognak elutazni távoli vizekhez is, ha ezekben a vizekben sok és változatos fajú halat lehet fogni.
Az új, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény megalkotásának fő célja, hogy a természetes vizek halállományához kapcsolódó eltérő társadalmi érdekeket figyelembe véve olyan szabályozáshoz teremtsen alapot, amely különböző haszonvételek mellett biztosítja a halállományok természetes megújulását is.
Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a törvény a korábbinál jobban védi a halak természetes élőhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelőhelyeket. Minden lehetséges jogi eszközzel alapot teremt a törvény ahhoz, hogy visszaszorítsuk az invazív, nem őshonos halfajokat.
A természetes vizek halgazdálkodásának egységes kezelése érdekében a törvény hatálya valamennyi magyarországi természetes halélőhelyre ki fog terjedni, ezeket tekinti a tervezet halgazdálkodási vízterületeknek. A haltermelő létesítményekben folyó haltermelést a törvénytervezet csak alapelvek tekintetében szabályozza, azokat nem tekinti halgazdálkodási vízterületnek.
A halállományok megóvása és a hallal mint állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás érdekében a halgazdálkodási jogot a nem állami tulajdonú vizek esetében is fő szabály szerint a magyar államhoz rendeli a javaslat. Ugyanakkor a halgazdálkodási jog haszonbérletét a korábbinál erősebben köti a tulajdonjoghoz, hogy a medertulajdonos vagy a tulajdonosok érdekei is érvényesülhessenek.
A horgászat fejlesztése úgy érhető el, ha többen válnak e hobbi rabjává, a jelenlegi horgászok pedig többet járnak a vizekhez, és távolabbra is hajlandóak elutazni a halfogás élményéért. Ehhez a törvény a turista állami jegy bevezetésével egyszerűsíti a horgászat megismerését, támogatja a fiatalok bevonását a horgászsportba, és a senki által nem kezelt, úgynevezett vadvizeken történő horgászat legalizálásával a szegényebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé teszi a horgászatot.
A növekvő horgászati igényekhez a törvény változatos horgászvizek kialakításának lehetőségét is biztosítja, de a természetes és természet közeli víztestek esetében mindig az adott élettérnek megfelelő fajok állományának megóvását is elősegíti.
A halállományok megóvásának egyik fontos eszköze a sajnálatosan elharapódzott illegális halfogások elleni küzdelem. Az új szabályozás az engedélyes horgászok, halászok nem jogszerű fogásait és az engedély nélkül tevékenykedő rabsicok különösen kártékony hallopását több új intézkedés egyidejű bevezetésével fogja visszaszorítani. Egyfelől az illegális eszközök és módszerek pontosabb meghatározásával a Btk.-ban nevesített orvhalászat büntetőjogi tényállásának megállapítását segíti.
(23.20)
Továbbá a társadalmi halőrök új rendszerének bevezetésével kiegészíti a rendészeti feladatokat ellátó halászati őrök halőrzési lehetőségeit, a halgazdálkodási hatóság számára pedig lehetővé teszi a halfogáshoz használt eszközök elkobzását is.
A vizek őrzésének szigorítása azonban önmagában nem elég. Az új szabályozás a fogási tanúsítvány bevezetésével lehetővé teszi a természetes vizekből származó halak kereskedelmének ellenőrzését is. Ezzel egy olyan szemléletformálási folyamat is megindulhat, amely az ellenőrzést támogatva segíti az illegális halfogások visszaszorulását.
A halgazdálkodáshoz fűződő számos és sokszor egymásnak ellentmondó társadalmi érdeket a törvény ésszerű kompromisszumokkal jeleníti meg úgy, hogy ezek a szabályozási megoldások segítik a közös célok elérését. Az egyik ilyen tipikus ellentmondó társadalmi érdek a horgászok és a halászok versengése a természetes vizek halaiért.
Kétségtelen, hogy a vizek halgazdálkodási hasznosításának gazdaságilag leghatékonyabb módja a horgászati hasznosítás, és a szabályozásnak is elsősorban ennek fejlődését kell szolgálnia. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a legális halászat ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepéről sem. Itt nemcsak a 100-150 hivatásos halászra kell gondolni, hanem arra a 2-3 ezer hobbihalászra is, akik többnyire a folyók mentén élnek, és generációk óta kötődnek ehhez a szakmához. A törvénytervezet szándékai szerint ezek az emberek szigorú korlátok közé szorítva ugyan, de folytathatják tevékenységüket.
Nemhiába hangsúlyoztam az előbb a “legális” szót. A horgászok és a halászok többsége is egyetért abban, hogy az igazán nagy társadalmi és ökológiai problémát a mindenfajta engedély nélkül működő orvhalászok jelentik. Ezt a csoportot kell minden eszközzel kiszorítani a vizekről. A munkájukat engedéllyel, a szabályok betartásával végző halászok mindennapi jelenléte a folyókon, nehezen megközelíthető ártereken ilyen eszköz lehet. Az átlátható és ellenőrizhető legális halászat, a legális halellátás lehetőségével, valamint az invazív, tájidegen halfajok szelektív halászatával a horgászati hasznosítás és a természetvédelmi célok elérése szempontjából is fontos.
A felvázolt szabályozási rendszer működtetéséhez a törvényjavaslat bővíti a halgazdálkodási hatóság eljárási jogkörét és lehetőségeit. Az ágazat állami bevételeinek részleges visszaforgatásával pedig lehetőséget biztosít a halgazdálkodás további fejlesztéséhez, és így a bevételek hosszú távú növeléséhez.
Én röviden ennyiben kívántam bevezetni az új, halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény parlamenti vitáját. Nagyon remélem, hogy a két tábor összhangban fog dönteni erről a törvénytervezetről, hiszen úgy tűnik előzetesen, hogy egy egyezség született, és bízom benne, hogy egy nagyon jó törvényt sikerül elfogadnia majd a parlamentnek.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
