KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést a lassabb reakcióidőért, csak éppen percre pontosan 17 órája próbálok helytállni itt a plenáris ülésteremben.
Az a vád ért itt az előbb minket, jobbikosokat, hogy a halászatot szeretnénk kiirtani a természetes vizekről. Természetesen erről szó sincs, hiszen Baráth Zsolt képviselőtársam is csupán a kereskedelmi célú halászatról beszélt, a halászatnak pedig számos más formája, lehetősége van. Egyrészt nemcsak a természetes vizeken lehet ezt a halászati kultúrát fenntartani, gyakorolni, hiszen a halastavak lehalászása is egyfajta halászati kultúrát jelent. Másrészt pedig a kereskedelmi célú halászaton kívül, ha a természetes vizeket nézzük, számos más célú halászatról beszélhetünk, ami szintén akár a halászati kultúra fenntartását is szolgálhatja, akár ökológiai vagy szelektív vagy bármilyen más állományfenntartó vagy -javító célú halászatról legyen szó.
Amennyiben ténylegesen az a szándéka a kormánynak ezzel a törvényjavaslattal, hogy a horgászokat szeretnék előnyben részesíteni, akkor esetleg valamilyen módon ez belekerülhetett volna vagy belekerülhetne a törvénybe, hogy amennyiben 2015-ben a vizek kezelési jogát újrapályáztatják, ezen pályázatok kiírása során hogyan lehetne ezeket a horgászszervezeteket előnyben részesíteni.
Mielőtt még az a vád érne engem is, mint ahogy itt már korábban képviselőtársamat, hogy kinek a javaslatát vagy levelét mondjuk el vagy olvassuk fel, én nem árulok zsákbamacskát, én sem halász, sem horgász nem vagyok, én egy országgyűlési képviselő vagyok, aki jártamban-keltemben halász és horgász szakmai szervezetekkel is beszéltem, és az ő javaslataikat próbálom meg tolmácsolni itt az Országgyűlésben. Annál is inkább, mivel ők ezt már több fórumon elmondták, de mind ez idáig a törvénybe nem került be javaslatuk. Ezért is készítettük el Baráth Zsolt képviselőtársammal azt a 17 módosító indítványt, amelyek egyrészt ezeket a javaslatokat is magukban foglalják.
Végigmennék néhány javaslaton, amennyire ez a 15 perc engedi, csak úgy a teljesség igénye nélkül, hogy mik azok, amelyekben további javulást lehetne ebben a törvényjavaslatban elérni. Rögtön az elején a fogalmak kapcsán, már a halászat fogalmánál találunk egy ilyen javítási lehetőséget, itt a rekreációs vagy kereskedelmi célú fogást emeli ki a halászat definíciójában. Itt nem kellene ilyen szinten leszűkíteni ezt, hiszen számos más céllal, kutatási, szelektív vagy ökológiai céllal is le tudja halászni, ezt az előbb már elmondtam, és ezek szerint az nem minősül halászatnak, legalábbis a törvény fogalmai szerint.
Azután itt a horgászkészség fogalmával, definíciójával is vannak véleményünk szerint problémák, hiszen a definíció szerint horgászbotból és horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve. Ez valóban úgy hangzik, mintha kizárólag horgászbotból és horgászzsinórból állna egy horgászkészség, holott még az én szerény horgászati ismereteim szerint is egy orsó mindenképpen tartozéka szokott lenni ezeknek a horgászbotoknak vagy horgászkészségeknek, más egyébről nem is beszélve. Tehát itt is “legalább” horgászbotból és horgászzsinórból áll, azért egy ilyen pontosítást lehetne tenni ebben a fogalomban.
Ugyancsak a telepítés fogalmánál, ahol hasznosítási céllal történő kihelyezésről beszél a jogszabály, igazából itt megint csak kizárja a természetmegóvási, a diverzitásnövelési vagy állománypótlási céllal történő telepítést, ahogy talán ez itt már el is hangzott egy korábbi felszólalásban is.
Hogy ha az 5. §-ra áttérünk, a halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít, halászat vagy haltermelés a horgászat mellett vagy akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód, illetve akkor végezhető, így szól most a jogszabály, illetve még ehhez hozzá lehetne tenni azt, hogy “vagy ha a vízterület ökológiai érdekei ezt megkívánják”.
Igazából az idegen és nem őshonos, nem honos fajok telepítésével kapcsolatban még további szigorítást tartanánk szükségesnek, mondván, hogy egyáltalán ne lehessen természetes vizekbe engedélyezni ezeknek a fajoknak a betelepítését.
(1.00)
A halgazdálkodási vízterületen a hal fogására irányuló tevékenység kapcsán, amint a törvény ezen 37. §-a utal rá, itt is szükséges az ökológiai célú halászatot megjelentetni, mint ahogy az egész törvényben pontosítani volna szükséges, hogy az ökológiai célú halászat mit is foglal magában, hiszen ez is a halászatnak egy, a természet védelmét és a honos halfajok szaporodását segítő és a nem honos halfajok lehalászását segítő halászati módja.
Amiben az általunk vagy általam megkérdezett halász- és horgászszervezetek is - amelyeknek egyébként sok a szembenállási pontja - egyetértettek, az érdekes módon az állami turista-horgászjegy elutasítása volt, mondván: egyik fél sem értette igazából, hogy miért van erre szükség. Hiszen attól félnek, és lehet, hogy nem jogos a félelmük, de akkor is attól félnek, hogy szabály- és fajismeret nélküli horgászokat enged majd a vizekre, és igazából ezzel nagyobb kárt okoz, mint amennyi haszna ennek a fajta horgászjegynek volna.
Igazából amit még fontosnak tartunk, az a társadalmi halőr jogosítványaival kapcsolatos. Ugye, jogosult a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a halászati-horgászati jogsértés gyanúja esetén azok visszatartására a halászati őr megérkezéséig - így szól az eredeti fogalom -, és ezt nyilvánvalóan, ha ott van szükség társadalmi halőrzésre, ahol épp nincs halászati őr, akkor szükséges kibővíteni ezt a fogalmat rendőr, természetvédelmi őr, mezőőr és egyéb kategóriákra, erre vonatkozóan is nyújtottunk be egy módosító indítványt. És amit már Pál Béla képviselőtársam is említett, elmondott, az pedig a halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek kiegészítése a halgazdálkodási és halvédelmi bírsággal, ezt mi is szükségesnek tartanánk belevenni ebbe a javaslatba.
Ami még kérdésként felmerül: a jogszabály szövege szerint itt a mennyiségi korlátozások kapcsán a törvényben foglaltak azt jelentik-e, hogy meg lesz szabva egy éves mennyiség is? Tudomásom szerint a jelenleg hatályos törvény csak napi kifogható mennyiséget határoz meg, ez mindenképpen hasznos és üdvözlendő volna, ha volna egy éves mennyiség, és nem lehetne úgymond “számolatlanul” elhordani a halat.
Tehát ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni, illetve ezekkel kapcsolatban nyújtottunk be módosító indítványokat, és amiről még szeretnék beszélni, mert szintén kapcsolódik a halászathoz: nekem volt egy írásbeli kérdésem még 2012 októberében, majd aztán később többször megismétlődött, a Balatonnal, a Balaton halutánpótlásával kapcsolatban. Ugyanis a balatoni halászat, amikor szétvált Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-re és Balatoni Halászati Zrt.-re, akkor az ökológiai célú halászat feladata a Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-hez került, és a haltelepítés feladata is, miközben a tavak - a Buzsáki Tógazdaság és az Irmapusztai Tógazdaság - pedig a Halászati Zrt. tulajdonában maradtak, így csak egyfajta haszonkölcsön-szerződéssel tudja a mai napig is a Halgazdálkodási Zrt. használni ezeket a tavakat egy haszonkölcsön formájában, ami a fejlesztéseket nem teszi lehetővé, mivel nem tud pályázatokat benyújtani és fejlesztési forrásokra szert tenni.
Ez egy rendkívül nehézkes konstrukció, és többször kérték már ők is és rajtuk keresztül mi is tolmácsoltuk ezt a kérdést a Vidékfejlesztési Minisztérium részére, hogy ezt a tulajdonviszonyt rendezzék, amire Fazekas Sándor miniszter úr ígéretet is tett az írásbeli kérdésemre adott válaszában, azonban jelezte, hogy ez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre is, nem csak a Vidékfejlesztési Minisztériumé, és hogy lépéseket fognak tenni, hogy ez a kérdés rendeződjön. Ez tudomásom szerint még a mai napig, azóta sem valósult meg, és annak érdekében, hogy ne legyen veszélyben a balatoni haltelepítések folyamatossága, ezért szeretnénk államtitkár urat ezúton is kérni, hogy ennek a kérdésnek a rendezésében közbenjárni szíveskedjen. Köszönöm szépen.
