PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kell kezdjem, hogy visszahivatkozzam abban a tekintetben is az előttem hozzászóló Szűcs Lajos képviselőtársunkra, hogy örülök annak, hogy az a közös érdekeltség, amely nemzeti értékeink, így például a vízi állat- és növényvilágunk, természetes vizeink iránt megnyilvánul, az kormánypárt és ellenzék gondolkodásmódjában egyaránt megjelenik. Annál is inkább, mivel messze egyetért a Magyar Szocialista Párt is az előterjesztő céljával, azzal, hogy az állat- és a növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyakorlása érdekében a halgazdálkodás feltételeinek a mai kor színvonalának megfelelő meghatározására van szükség, és ez a törvénytervezet ezt a feltételt jelentős mértékben teljesíti. Azt is, hogy eléri azt a célt, hogy a horgászok létszáma növekedjen, a horgászturizmus vidékfejlesztési hatása erősödjön, az édesvízi halászati erőforrásokkal történő jobb és hatékonyabb gazdálkodás, valamint az adminisztráció ésszerűsödjön, a haltermelés, az akvakultúra fejlődhessen, Magyarország pedig minél nagyobb mértékben részesedhessen az Európai Unió várhatóan növekvő haltermelésében. És természetesen az is cél, hogy a hal - mint természetközeli és egészséges táplálék - szerepe növekedjen a magyar társadalom étkezési szokásaiban, hiszen nemcsak a horgászás járul hozzá az egészséges életmódhoz, hanem a magyar társadalom egészséges táplálékfajtáinak bővítése is ugyanígy.
Örülünk annak, hogy valóban egy széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés előzte meg a törvény megalkotását - parlamenti nyílt nap, a Mohosz észrevételeinek a kikérése és -, más szakmai szövetségeknek is lehetőségük volt arra, hogy eljuttassák a véleményüket a képviselőkhöz vagy éppen a minisztériumhoz. Hiszen a Magyar Országos Horgász Szövetséghez 1112 horgászegyesület tartozik, több mint 300 ezer taggal, és a rendszeresen horgászjegyet váltókkal együtt összesen 340 ezer ember tölti szabadidejének legalább egy részét a vízparton. És ez azért is fontos mindannyiunk számára, mert ők “csak” a horgászok, de még vannak a családtagok is, tehát nem túlzás, ha azt mondom, hogy közel egymillió emberről beszélünk. Egymillió ember szabadidejének eltöltéséről beszélünk, amellett, hogy természetesen alapvető az állat- és növényvilág természetes sokféleségének a fenntartása, de arról beszélünk, hogy ez a közel egymillió ember, aki valamilyen formában érintett a horgászatban, halászatban, hogyan hódolhat megfelelően szabályozott keretek között a hobbijának.
És azt is érdemes elmondani, hogy Magyarország horgászatra alkalmas vizeinek összterülete 140 ezer hektár, ebből 31 ezer hektár van a horgászegyesületek, horgászszövetségek kezelésében, amelyre az előttem hozzászóló is utalt, és a horgászok évente 7 ezer tonna halat fognak ki, a statisztikák, legalábbis a fogási naplók tanúsága szerint, míg a halászokra ennél jóval kevesebb, évi 2200 tonnányi hal jut. Ez is egyébként azt mutatja, hogy valóban látszólagos az az ellentét, amely horgász és halász között fennáll, annak az ellentétnek az elkülönítésére van szükség, hogy a tisztességes horgász, a tisztességes halász megfelelő módon hódolhasson a hobbijának, a tisztességteleneket pedig rekesszük ki a törvény erejével is ebből a körből.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP módosító indítványai is arra irányulnak, hogy a törvénytervezet, amire eljut az elfogadásig, olyan megfelelő és pontos szabályozással segítse majd a horgászokat és a halászokat, amely biztosítja az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartását.
Azt gondolom, hogy a törvénytervezetben messzemenően támogatjuk azt, hogy a horgászat kedvelői számára több könnyítést tartalmaz és természetesen azt is, hogy ezzel fejleszti a horgászturizmust más feltételek megléte esetén. Módosító javaslataink egy része az értelmező rendelkezésekkel kapcsolatban fogalmazódik meg, éppen ezért, mert nagyon helyes, hogy a törvénytervezet ezzel kezdődik, de ha már az értelmező rendelkezésekbe belefog a jogalkotó, akkor fontos, hogy ezek az értelmező rendelkezések minél pontosabbak legyenek. Ilyennek tartjuk például a horgászkészség fogalmának a meghatározását, amelynek mindenképpen a pontosítása szükséges, hogy megfelelően szabályozzuk, ha már megfogalmazzuk az ezzel kapcsolatos észrevételt. És idetartozik az is, hogy a törvény alkalmazásánál a telepítés alatt mit értünk. Jelenleg csak a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítását, de véleményünk szerint idetartozik az állománypótlási vagy egyéb céllal történő kihelyezés is a halgazdálkodási területre.
A törvény szabályozásában nagyon fontos részterületek is szerepet kapnak, például az, hogy a 37. §-ban a halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység alá mi tartozik. A jelenlegi tervezetben ez a “kereskedelmi célú halászat esetén halászati engedéllyel” fogalom szerepel. Mi ezt fontosnak tartjuk, hogy kibővüljön az ökológiai célú halászattal is pont annak a gondolatmenetnek a következtében, amely a horgászok és a halászok együttes érdekeltségét kell hogy megteremtse.
Fontos a turistajegyek kiadásának a szabályozása majd. Amint mondtam, itt az lenne a cél, hogy szabályos fajismeret nélküli horgászokat ne engedjünk a vizekre, legyen szó külföldiről vagy belföldiről, ugyanakkor viszont meg tudjuk teremteni annak a feltételeit, hogy csak engedéllyel lehessen turistaként is horgászni mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknek egyaránt. Fontos területe a törvénynek az is, és nyilván sokak érdeklődésére tart majd számot, hogy kik mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól. Mi ezt a kört bővítenénk az eredeti javaslathoz képest, mert fontosnak tartjuk, hogy ebben a kedvezményben ne csak a 70 év felettiek részesülhessenek.
Nagyon lényeges a társadalmi halőr tevékenységének a szabályozása, illetve a társadalmi halőr segítségével végzett ellenőrzési tevékenység.
(0.00)
Ugyanakkor itt azonban világosan kell látni véleményünk szerint azt is, hogy ha valaki elvállalja és átvállalja ezt a feladatot az államtól, akkor ehhez nyilván olyan mértékben kell a feltételeket megteremteni, hogy méltó legyen ahhoz, hogy társadalmi munkában ingyenesen végzi ezt a tevékenységét, és fontosnak tartjuk annak támogatását, hogy a működési tevékenységéhez szükséges vizsga díja éppen ezért ne őt terhelje.
Végül az is lényeges területe a törvénynek, hogy azt is szabályozza, miből teremti elő a halgazdálkodással összefüggő állami bevételeket. Itt a halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételeknek egy részletes felsorolása található, amelyet mindenképpen javasolunk kibővíteni a halgazdálkodási bírsággal és a halvédelmi bírsággal is, éppen azért, hogy az ebből befolyó összegek is a halgazdálkodás fejlesztését célozhassák. Abban, hogy mikortól kell újravizsgázni, vagy kell-e újravizsgázni, a mi véleményünk differenciáltabb. Mi nem tartjuk mindenképpen szükségesnek az újravizsgáztatási kötelezettséget, mert azért az egyesületeknek egy elég komoly adminisztrációs terhet jelentene, amelynek, elképzelhető, hogy nem tudnak megfelelni, nemhogy 2013 szeptemberéig, de talán még 2017-ig sem.
Mint ahogy említettem, hadd mondjam el a hozzászólásom során is azt, hogy vannak a horgászatnak olyan sajátos és speciális feltételei, amelyeket még emellett biztosítani kell. Természetesen idetartozik a víz minősége, a víz tisztasága, a víz mennyisége - például a Balatonnál -, de messze idetartozik a mederhasználati díj ésszerű keretek között történő megállapítása, mert jelenleg ez indokolatlanul nagy terheket ró a balatoni horgászok számára, és idetartozik a kishajók kikötésének a szabályozása, már a horgászcsónakok kikötésének a szabályozása, szintúgy a horgászstégek létesítésének engedélyezése is, azzal a céllal, hogy ugyanúgy feleljen meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a törvénytervezet célul tűz ki, mint ahogy annak a feltételnek is, hogy adjon lehetőséget a horgászoknak megfelelő, korszerű, a mai kor színvonalának megfelelő horgászstégek létesítésére, természetesen arra is, hogy a horgászcsónakjaikat megfelelő körülmények között használhassák a tavon.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. A módosító indítványainkat természetesen benyújtjuk, kérem, hogy azokat támogassák, és biztos vagyok abban, hogy a parlamenti patkó szinte minden oldalán egyetértést tudunk teremteni annak a célnak az érdekében, hogy a horgászok legális keretek között, szintúgy a halászokkal együtt hozzájárulhassanak szabadidejük jó eltöltéséhez és természetesen élővizeink állat- és növényvilágának a megőrzéséhez, mert ez nemzeti kincsünk.
Köszönöm szépen.
