ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtását az indokolja, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény hatálybalépése óta több mint egy év telt el, és az azóta felgyűlt tapasztalatokat igyekszik beépíteni a törvénybe. A módosítás másik célja, hogy a fejlesztési források gyorsabb és egyszerűbb felhasználását elősegítse, ugyanis a 2007-2013. évi uniós költségvetési periódusban az idei év az utolsó.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az úgynevezett egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós elvekben és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának megfelelően az egy beszerzés funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogba.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Ez azért fontos, hogy a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe maga az ajánlatkérő.
A közbeszerzések rugalmasabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében a nemzeti eljárásrendben alkalmazhatóvá válik, hogy a kis értékű beszerzések körében alkalmazott legalább három ajánlattevő felhívásával induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen. További fontos változás az építési beruházásoknál a szerződéses tartalékkeret 10 százalékra való emelése, ami biztosítja a felmerült változások rugalmasabb kezelését.
A tartalékkeret felhasználásának előre rögzített feltételei biztosítják, hogy az építési pótmunkák során felmerülő többletköltségek ne torzítsák a versenyt. A gyorsabb szerződéskötés fogja segíteni, hogy az Unió által még engedett esetben lehetővé válik a szerződéskötési moratórium időszak elhagyása.
2013. XI. 1-jétől lép hatályba, a közbeszerzési hatóság olyan elektronikus felületet fog létrehozni, ahol az ajánlatkérők ingyenesen közzéteszik a közbeszerzési eljárások dokumentációját, valamint az ajánlattevők a dokumentációt szintén ingyenesen és közvetlenül elérhetik.
Jelentős változás lesz a nagy összegű beruházásoknál kötelezően biztosítandó előleg 5 százalékos mértékének, maximum 10 millió forintos felső határának 68 millió forintra történő emelkedése, ami segíteni fogja a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét.
A módosítás átvezeti a közbeszerzési törvényben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény kapcsán felmerült kiigazításokat, hogy azok összhangban legyenek az Európai Unió 2004/17. EK-rendeletével, vagy a 2004/18-as EK-irányelvben foglaltakkal.
A módosítás értelmében a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóról szóló nyilatkozatot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban, tárgyalásos esetben a végleges ajánlatban módosíthatja.
A módosítás pontosítja a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, ami arra ösztönzi az ajánlattevőket, hogy kérdéseiket a törvényben előírt határidőre nyújtsák be. A törvény szövegéből törlésre kerül a fizetésképtelenségre való utalás, és helyébe a Ptk. szerinti sortartozásos kezesség kerül, ami a jogalkalmazók számára jelent egyértelműbb utasítást és utalást. Az olyan nem szándékos esetekben, amikor a gazdasági szereplőt csak kis összegű bírsággal sújtották, ne kerüljön sor a közbeszerzési eljárásból való automatikus kizárásra, hiszen aránytalanul nagy szankciót jelent.
A hiánypótlás szabályai is módosulnak, ugyanis hatályon kívül kerül az a szabály, amely szerint a hiánypótlás során nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Ezzel a részvételi jelentkezések hibái orvosolhatóvá válnak, és valószínűsíthetően hozzá fog járulni az érvényes ajánlatok számának növekedéséhez.
A most benyújtott törvényjavaslat indokolt esetben lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodások időtartama több mint 4 év is lehessen. Ez akkor lehet indokolt, ha a befektetés megtérüléséhez több mint 4 évre van szükség. A módosítás tisztázza, hogy a nemzeti eljárásrendben építési beruházás esetében kötelező a dokumentáció készítése, amely alól kivételt azon hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások képeznek, amelyek esetében az uniós eljárásrendben sem kell dokumentációt készíteni.
(17.30)
A módosítás változtat a három ajánlattevő felhívásával induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályain, a beszerzések transzparenciája érdekében az ajánlatkérőnek előzetesen közzé kell tennie a honlapján a közbeszerzés legfontosabb jellemzőit.
Azon vállalkozóknak, akik a tájékoztatás, közzététel alapján érdeklődést tanúsítanak, meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy azt a közbeszerzési törvényt, amely a 2011. évben el lett fogadva, és mondhatni nyugodtan azt, hogy korszerű, és fel tudta gyorsítani magát a közbeszerzési eljárások folyamatát, ezekkel a módosításokkal szükséges kiegészíteni. Egyrészt, hogy az Európai Unió Bírósága kétszáz különböző megállapítása - nemcsak Magyarország, hanem más országok esetében is - szükségessé tette magának a törvénynek így történő átalakítását. Másrészt pedig azokat a garanciákat, amelyek az elmúlt időszak egyéves tapasztalataiból leszűrhetővé váltak - ez a parlamenti vitában is elég széles körben előkerült, hogy a folytonosság megőrzése -, itt még szükséges lenne mondjuk, a pályázatok utáni fellebbezés és a megtámadási időszak kérdését is rögzíteni, mert nagyon sok olyan pályázat van jelen pillanatban, hogy egy-egy vessző vagy szókihagyás miatt megtámadnak egy-egy pályázatot.
Tehát ebben a kérdésben is kellene majd átgondolásra bírni a törvényalkotás ezen passzusait. De úgy érzem, hogy ezáltal korszerűbbé válik, egyszerűbbé válik, a hazai kis- és középvállalkozásoknak nagyobb biztonságot ad, és maga a rendszer is úgy alakul át, hogy elsődlegesen a közbeszerzéseknél a helyi kis- és középvállalkozásoknak kell teret adni és biztosítani.
Kérem parlamenti képviselőtársaimat, hogy ezek alapján az általános vitára való alkalmassága mellett fogadják el a módosító indítványt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
