PÁL TIBOR

Teljes szövegű keresés

PÁL TIBOR
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy valóban úgy lesz, ahogy György István képviselő úr mondta, hogy túl nagy politikai vita nem lesz az előterjesztéssel kapcsolatban, hiszen azt gondolom, hogy magát a célt mindenki támogatja, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy a kerékpározás egy jó dolog, kerékpározni mindannyian szeretünk. Azt is tudjuk, hogy a kerékpározás egy egészséges dolog, ha ezt nem egy szobabiciklin végezzük, hanem a természetben, mondjuk, nem feltétlenül a fővárosi levegőben.
(16.00)
A kerékpározás a környezetvédelem szempontjából is hasznos, mert nem szennyezi a levegőt, de miután ennyi jót mondunk a kerékpározásról, azért azt is kell tudni, hogy azért a kerékpározás egy eléggé veszélyes üzem. És veszélyes közlekedni kerékpárral akkor, ha egy nagyvárosban - most adott esetben Budapesten - a kerékpározás feltételei nincsenek meg. Az a rendszer, amiről itt most szó van, azt gondolom, mindenki által támogatható, de azért azt is tudni kell, hogy ezzel együtt jár az, hogy ezekkel a kerékpárokkal a városban, a város útjain közlekedni kell majd.
Azt kell mondjam, hogy ma azért azok a feltételek, amelyek ennek a közlekedésnek a biztonságát megadják, nem mindenhol vannak meg, és nem mindenhol a legjobbak. A külön kerékpárutak megléte sok esetben kérdéses. Nagyon sokszor találkozunk a városban olyan helyzettel, olyan útszakasszal, ahol a gyalogosúton haladnak a kerékpárosok vagy éppen csak egy vonallal van kijelölve a kerékpárút, nem választják el a gyalogosoktól ezeket a kerékpárutakat, ez elég sok konfliktust és elég sok balesetet is okoz.
Azt is látjuk, hogy azok a kereszteződések, ahol a kerékpárutak kereszteződnek a gépjárműforgalommal, ott nagyon sokszor történik baleset. Ajánlom minden képviselőtársamnak, hogy gondolja végig, amikor a Duna-partról feljönnek a Fehér házhoz, az Irodaházhoz vagy éppen a Parlamenthez, akkor ott hányszor volt már olyan baleset, amikor a kerékpáros út kereszteződése és a forgalmi út kereszteződése valamilyen ütközéshez vezetett. Nem ritka az, amikor visszapillantó tükrök és egyéb felszerelések látják a kárát ennek a megoldatlan állapotnak, és azt kell mondjam, a kerékpározás feltétele az, hogy a meglévő kerékpárutak, amik - azt gondolom - azért jók, és kétségtelenül azt lehet mondani, hogy találhatók ilyenek a városban, ha ezek a kerékpárutak nincsenek egymással összekötve, akkor az szintén nagyon sok konfliktust okoz. Hiszen ha valaki elindul úgy, hogy egy védett útszakaszon vagy egy kijelölt kerékpárútszakaszon, aztán pedig rá kell térnie egy olyan szakaszra, ami a tömegközlekedés vagy a közlekedés által használt útszakasz, és azt kell mondani, hogy az a fajta biztonság, amit eddig élvezett, elvész. Lehet, hogy ezt ő nem érzi így, és ebből is nagyon sok baleset születik. Sok ilyen található a fővárosban, magam is egyszer már szóvá tettem, hogy például a Duna-parton, a CET melletti útszakasz éveken keresztül le volt zárva, most már végre sikerült a fővárossal való együttműködésben megnyitni, és így legalább beljebb lehet jutni a város centrumába.
De szeretném önöknek jelezni, hogy ugyanez a probléma van egyébként az ócsai lakótelepen. Ha önök netán arra járnak, nézzék meg, hogy az önök által létrehozott ócsai lakótelep ma nagyon szép képet mutat, és ha a bejáratnál állnak, akkor látszólag úgy néz ki, mintha oda kerékpárút vezetne, és onnan tovább is kerékpárúton lehet haladni. De ez csak a látszat, ha elmennek egy 30 méterrel arrébb, akkor azt lehet látni, hogy ez a kerékpárút rávezetődik az országútra, és úgy lehet öt kilométert Ócsára bebiciklizni, felüljárón, az M5-ösön keresztül, tehát nagyon veszélyes ez a fajta közlekedés, és azt gondolom, hogy amennyiben nincsenek így összekötve ezek a szakaszok, akkor valóban sok veszélyt okoz. Tehát az a cél mindenképpen fontos volna, hogy az indulóállomástól ahhoz a célállomáshoz, ahova valaki el szeretne jutni, végig kerékpárúton tudjon közlekedni, biztosítva legyen a kerékpárút forgalma.
Mi a helyzet ma Budapesten, mit látunk? Azt látjuk, hogy valóban sok eredmény van. Ha a mai városképet egy 15 évvel ezelőttihez hasonlítjuk, akkor tényleg azt kell mondjam: kerékpározás tekintetében fantasztikus eredmény könyvelhető el, rengeteg változás van, rengeteg olyan kerékpárút került kialakításra, amiről valamikor elképzelni sem tudtuk volna, hogy ott majd egyszer kerékpárosok fognak közlekedni.
Ezzel együtt az a sok konfliktus, ami keletkezett, kevésbé van kezelve a kerékpárosok és a gyalogosok között, a kerékpárosok és az autósok között, és van egy olyan hiány, amit talán kevésbé említünk, és ezt most az előterjesztés is valahogy elkerüli, nevezetesen az infrastruktúrát; és most nem arra a közösségi kerékpárrendszer-infrastruktúrára gondolok, amiről itt szó van, hanem általában a kerékpározás kiszolgálásához szükséges infrastruktúrára. Mondok ilyeneket: pihenőhelyek, parkolóhelyek, kerékpártárolók, szervizek és egyebek. Ugyanígy azt kell mondjam, hogy a kerékpározás kultúrájához tartozó egyéb eszközök - a védősisak, a mellény, a világítás, a fékrendszerek és sok minden más - kérdésében rengeteg olyan hiányosság van, amiről azt kell mondanom, hogy kicsit talán előrébb ment a kerékpározási kultúra, mint ez a típusú háttér, és akkor most még nem beszéltem a társadalombiztosítási kérdéséről sem.
Nos, azt kell mondjam, hogy mégis az egyéni kerékpározás nagymértékben megnőtt, és jó kezdeményezés az, amit itt most látunk a javaslatban, de ahogy mondtam, az egyéni kerékpározás és ez a típusú közösségi közlekedési rendszer ugyanazt az infrastruktúrát használja, ugyanazt a kerékpárút-hálózatot használja, ugyanazt a rendszert, ami rengeteg hiányosságot jelent még ma is.
A közösségi kerékpározási rendszer milyen célt szolgálhat? Hát szolgálhatja a turizmust, a turisták használhatják ezt a típusú kerékpárt, vagy éppen rövid távon valaki igénybe veheti az ilyen típusú kerékpárokat. Szívesen hallottam volna azért az előterjesztőtől, van-e arra valamifajta felmérés, hogy milyen mértékben váltja ki a közösségi közlekedést vagy éppen a gépkocsihasználatot vagy a parkolás nehézségeit az a rendszer, amire itt most javaslatot tesz, hogy bevezetésre kerüljön.
Az elmúlt hónapokban valóban történt együttműködés a kerületi önkormányzatokkal a tárolóhelyek kijelölése tekintetében. Magam mint ferencvárosi ezt támogattam, hogy a Ferencvárosba tervezett helyek működjenek, de azzal a kiegészítéssel, és ezt itt szeretném is megerősíteni, hogy ha az adott tárolóhelyekhez vezető kerékpárutak előtte kiépítésre kerülnek. Mert az a lehető legrosszabb megoldás, ha mondjuk, az Üllői út és a Körút sarkán egy kerékpártároló van - a tervek szerint -, de oda biztonságos kerékpárút nem vezet, pedig ott igen nagy forgalom van, rengeteg turista használná ezt a helyet.
Érdemes lenne azt is végiggondolni, hogy ez a kerékpárrendszer milyen mértékben kapcsolódik a P+R parkolórendszerhez. Hiszen sokszor hallottuk már akár itt a Házon belül, de hát önkormányzatoknál rendszeresen elhangzik, hogy szükség volna a várost körbevevő P+R rendszer bővítésére annak érdekében, hogy a forgalmat csökkentsük. Ez egy helyes kezdeményezés, úgy lenne ez jó, ha ott nemcsak a tömegközlekedésre, hanem mondjuk, kerékpárra is fel lehetne szállni. Ehhez persze kellene a P+R parkolók bővítése. Ebben van némi aggályom, hogy ez megtörténik-e, pontosan azért, mert egy évvel ezelőtt a Soroksári úton, itt Budapesten, ahol egy 400 férőhelyes P+R parkoló kialakítására lett volna lehetőség, ott volt az üres terület, a rendezési tervben meg volt szabva, hogy ezen ki lehet alakítani a P+R parkolót, mindezek ellenére azt láttuk, hogy a főváros meglepő módon, egyik napról a másikra bérbe adta Budapest legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyének ezt a területet, holott azt gondolom, hogy ha valahol, akkor ott igazán jogos lett volna egy P+R parkoló kialakítása. Azért, mert odajönnek Csepelről, odajönnek a Soroksári útról, Kispestről, Erzsébetről vagy az agglomerációból odaérkeznek be a gépkocsik, ott le lehetett volna tenni, ezzel szemben ott egy hatalmas szabadtéri szórakozóhely alakult ki, Budapest egyik legjobb P+R funkcióra kijelölt területén.
A törvényjavaslatnak nem dolga, hogy foglalkozzon azzal, ki lesz majd a beszállító. A bizottsági ülésen tettünk erre némi kísérletet, nem kaptunk választ, hogy hogyan áll ez a kérdés. Mint ahogy valójában - azt kell mondjam - a mostani előterjesztésnek, törvényjavaslatnak az igazi kérdése az, hogy ki fogja majd kifizetni a révészt, ki lesz az, aki majd egyébként ennek a rendszernek a kialakítását fizeti. Vélhetően ehhez európai uniós forrásokat lehet használni, és szerintem ez a könnyebbik feladat.
Ennél nagyobb feladat lesz majd ennek a működtetése. Az, hogy ez megoldható egy külső működtetővel, benne van a törvényben, de az lesz az igazi kérdés, hogy miből lesz ez finanszírozva, hiszen nem lesz ez egy önfenntartó rendszer. Ha pedig nem lesz önfenntartó rendszer, akkor a mostani módosítással az a helyzet áll elő, hogy a költségvetésben a közösségi közlekedésre fordított összegből - ez a közösségi normatíva, 36 milliárd forint, ami a különböző Volán-társaságok vagy éppen a BKV működését finanszírozza, ebből az összegből - lehet elvenni. Mi azt kérdeztük az előterjesztő nevében ott lévőktől, hogy ez valóban így marad-e, mert a mostani törvénymódosítással ez a helyzet áll majd elő. Mi benyújtottunk egy módosító javaslatot pontosan annak érdekében, hogy ne ebből az összegből vegyék el. Ez nem más, mint a BKV és a különböző Volánok támogatásának az összege, hanem a költségvetés erre a funkcióra - ami helyes és támogatható - pluszforrást biztosítson a főváros vagy éppen annak a városnak a részére, amely ilyen típusú közösségi kerékpározási rendszert alakít ki.
A magunk részéről azért tartózkodtunk a bizottsági ülésen, merthogy a finanszírozása nem volt világos. Ehhez most be is adtunk egy módosító indítványt, a részletes vitában majd emellett kívánok szólni, és azt kérem, hogy támogassák, tényleg azért, hogy ne a többi közlekedés rovására történjen meg a kerékpározás fejlesztése, hanem történjen meg a fejlesztése, de ehhez az állami költségvetés tegye meg a megfelelő forrásokat és a szükséges lépéseket.
(16.10)
Amennyiben ezt a módosító javaslatunkat támogatják, akkor természetesen mi magunk is tudjuk támogatni ezt az ötletet, hiszen önmagában nagyon jó, és valóban csökkenti a közlekedés terheit, és egy kicsit a város túlterheltségén is javítani fog.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem