BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottságban egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy az elmúlt másfél évtizedben politikai hovatartozástól független módon a mindenkori kormányok, tehát maga az eljáró állami képviselet mindent megtett annak érdekében, hogy az atomenergia békés célú hazai használata, a használattal kapcsolatos biztonsági előírások és feltételek érvényre juthassanak, és nagyon fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy a kis és közepes radioaktivitású hulladékok végleges elhelyezése is megfelelő biztonsággal valósulhasson meg.
Mindezeken túlmenően figyelembe vette az Országgyűlés az Euratom által foganatosított irányelvek hazai jogrendszerbe történő átültetésének a kötelezettségét is, és ennek megfelelően alakította az atomenergia-használat felügyeletét ellátó Országos Atomenergia Hivatal működési rendjét és jogosultságait is.
Talán emlékezünk még arra, hogy néhány hónappal ezelőtt itt is folyt egy visszafogott polémia arról, hogy helyénvaló-e ennek az Országos Atomenergia Hivatalnak mint független hatóságnak egy más közmű-szabályozási intézményrendszerbe történő beolvasztása vagy sem. Végül is az a bölcs kormányzati döntés született, hogy meghagyja e hatóságnak az önállóságát a kormány, illetve az Országgyűlés.
Ugyanakkor vannak olyan részletkérdések, amelyek nem kerültek még szabályozásra a hazai atomenergia használatával kapcsolatos törvényi keretrendszerben. Ezeknek a pótlására mindenképpen szükség van. El kell készíteni azt a politikai programot a Magyar Országgyűlésnek, illetve azt követően a szakmai cselekvési tervet a kormánynak, amely a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolásával, illetve esetleges újrahasznosításával kapcsolatos feladatokat tudja meghatározni, és az ehhez szükséges pénzügyi alapokat is biztosítani kell, méghozzá átlátható és a hatósági felügyeletet elvégző intézménytől, hatóságtól független módon történő pénzügyi felhasználást garantálva.
Tulajdonképpen ezt a célt szolgálja maga a törvénymódosítás, és ezzel kapcsolatosan polémia a gazdasági és informatikai bizottságon belül nem alakult ki.
A villamosenergia-törvény megújulóenergia-használat növekedését célzó módosításával kapcsolatosan már volt némi vita és szakmai nézeteltérés. Kormánypárti képviselők részéről egy vállalható kompromisszumnak tartottuk azt, hogy az európai megújulóenergia-használat és különböző nemzeti politikák tapasztalatainak figyelembevételével egy óvatos előrehaladás a kormányzat részéről a legbölcsebb hozzáállás, és ez a törvénymódosítás ennek a visszafogott elmozdulásnak, pozitív irányba történő elmozdulásnak az útjában lévő akadályokat elhárítja. Ez egy fontos elmozdulási pont a hazai megújulóenergia-használat bővítésének kérdéskörében.
Ellenzéki oldalról megfogalmazódott az, hogy egy attraktívabb támogatási rendszer létrehozására lenne szükség, de az is elhangzott, hogy néhány évvel ezelőtt, két évvel ezelőtt a jelenlegi kormányzat, illetve a parlamenti többség fölszámolta a megújuló energia átvételi és támogatási rendszerét, ami ebben a formában nem helytálló politikai megállapítás volt, hiszen a kötelező átvételi rendszer jelenleg is működik. Igaz, hogy abból a kapcsolt energiatermelők extraprofitját biztosító támogatás kimetszésre került, de összességében továbbra is él a KÁT, és ezt egészítené ki a mostani törvénymódosítás azzal, hogy a technológiai minimumok meghatározásával a leghatékonyabban tudjanak hasznosulni azok a közösségi források, amelyeket megújulóenergia-használatra biztosít akár az Európai Unió, akár a hazai költségvetés.
Mindezeket figyelembe véve a gazdasági bizottság 19 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében támogatta az előterjesztés parlamenti vitáját. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
