DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A fenntartható fejlődés bizottsága megtárgyalta a 11101. számú törvényjavaslatot, és vita után 12 igen, 3 nem és 1 tartózkodó szavazattal az általános vitára alkalmasnak találta.
A vita során a kormánypárti képviselők megnyugvással vették tudomásul, hogy a javaslat hűen és praktikusan veszi át a 70. számú Euratom-irányelv rendelkezéseit. Igen fontosnak tartotta azt az elemet, hogy a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése terén a tagállamoknak kötelezően kialakítandó nemzeti politikát és nemzeti programot az Országgyűlés fogja elfogadni, amely ötévente kerül majd felújításra.
Ezenkívül azt fontosnak tartotta a bizottság többsége hangsúlyozni, hogy mindezek a módosítások, amiket az Euratom-irányelv megkövetel, ezek jó része már a praxisban megjelent a magyar joggyakorlatban, a magyar jogszabályokban, így e tekintetben nem történt érdemi módosítása az atomenergiáról szóló törvény rendelkezéseinek.
Az ellenzéki képviselők között elsősorban az volt vitatott, hogy miért történik meg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap irányításában a változás, és felvetették azt is, hogy vélhetően ez a törvénymódosítás véget vet annak a szándéknak, megakadályozza azt az elképzelést, ami annak idején az akkori Magyar Energia Hivatalba történő beolvasztását célozta meg.
Erre kielégítő választ kaptak az ellenzéki képviselők, nevezetesen magának a törvénytervezetnek az összeférhetetlenségi szabályai akadályozzák meg az ilyenfajta összevonás véghezvitelét, és várhatóan ez nem is fog bekövetkezni. Az alap kezelésével kapcsolatos hatáskörök átvétele pedig a magyar jogszabályok időközben bekövetkező módosításai alapján megkövetelendő szabályozást jelent, és nem jelenti azt továbbra sem, hogy ennek az alapnak a felhasználását a kormány ne úgy foganatosítsa, ami akadályozná a kiégett hulladékok, illetve nukleáris hulladékok elhelyezésének anyagi biztonságát.
Én úgy gondolom, hogy a másik kifogás a nyilvánossággal kapcsolatos felvetés volt. Ebben sem hozott egyébként az előttünk levő törvényjavaslat újdonságot. Nemzetbiztonsági okok miatt nem nyilvánosak a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában szereplő adatok.
Összességében itt is felvetődött, hasonlóan a gazdasági és informatikai bizottsághoz, hogy a KÁT megszűnt, és a METÁR definitív megnevezésével nem pótolhatja ez a jogszabály a megújulóenergia-hasznosításban, -felhasználásban felmerülő úgymond hiányosságokat. E tekintetben a bizottság előtt elhangzott, és ez így is van, hogy a KÁV nem szűnt meg, e tekintetben a megújulók alkalmazásával kapcsolatos kiegészítő szabályozás pontosan azt a célt fogja majd szolgálni, hogy a megújulóiparban szereplők kiszámítható módon vegyenek részt az ilyen rendszer kiépítésében, és hosszú távon tudják azt, hogy milyen technológia alkalmazása vezet majd sikerre.
(14.20)
Összességében ezek a tényezők, ezek az ismérvek határozták meg a bizottság döntését, és ahogy említettem, általános vitára alkalmasnak találták.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
