KOVÁCS PÁL

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS PÁL
KOVÁCS PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, számomra nagyon megtisztelő, hogy ilyen szakmai mélységű, ilyen szakmai tudású felszólalói közösségben vehetek most részt ebben a vitában. (A kormánypárti képviselőkhöz:) Gyakorlatilag minden kérdésre önök a műszakiak felkészültségét demonstrálva tudtak választ adni, úgyhogy csak megemelem a kalapomat az önök szaktudása előtt.
Egypár kérdésre szeretnék itt reagálni az idő rövidsége miatt. Rögtön Göndör István képviselő úr kérdésére, ami az alkohol- és drogpolitikával kapcsolatos. Máris jelezném, hogy természetesen a törvényi szabályozás mellett a rendeleti szabályozás részletei is elkészültek, úgyhogy ezt természetesen az ön rendelkezésére bocsátjuk, és mindenképpen megismerheti a részletszabályokat. Úgy gondolom, ez a paksi gyakorlattól egyáltalán nem eltérő, tehát itt már jómagamnak is volt lehetőségem igen hosszú alkoholmentes időszakot eltölteni a Paksi Atomerőműben, ami teljesíthető feladat. Úgy gondolom, ahogy repülőgépre vagy buszra, vagy vonatra sem ülünk, vagy szívesen ülnénk olyan pilóta és sofőr mellé, aki drogos vagy alkoholos befolyásoltság alatt állna, úgy gondolom, ezt sem az atomerőműben, de gondolom, más ipari létesítményekben sem, ahol magas hőmérséklettel, magas nyomással dolgoznak, nem lenne célszerű hagyni, hogy ilyen befolyásoltság alatt folyjon a munkavégzés.
A vitához általánosságban. Engedjék meg, hogy itt ismét utaljak Göndör István képviselő úr fölvetésére, miszerint kifejtette, hogy kiszámíthatatlan a környezet. Egy kicsit hadd utaljak ismét arra, amit mind Bencsik képviselő úr, mind Kepli Lajos képviselő úr itt említettek. Jelen pillanatban az Európai Unió politikája maga is kiszámíthatatlan. És nekünk ebbe a gazdasági környezetbe kell tudnunk beilleszteni a saját lépéseinket. Ma mi jellemzi az Európai Uniót? Ma alapkapacitások területén egy elöregedő energiaparkkal állunk szemben. Ez az elöregedő energiapark egyes becslések szerint az Európai Unió részéről olyan beruházási igénnyel lép fel, mint a második világháború utáni teljes újjáépítés. Ezzel az elöregedett erőműparkkal és az ehhez szükséges beruházásokkal párhuzamosan azok a szabályozókapacitások is hiányoznak, amelyek pontosan megalapozottá tehetnék egy intenzív megújulóenergia-stratégia, energiapolitika megvalósítását. Ezzel küszködik, három év sem telt el azóta, amióta a 2020-as célokat kitűztük, és ezt a közös európai energiastratégiát és környezetvédelmi stratégiát a szén-dioxid-kibocsátás megelőzése érdekében létrehoztuk. Már három évvel utána olyan működési zavarokkal küszködik az Európai Unió, ami felveti annak igényét, hogy le kellene ülni, és át kellene nézni még egyszer, hogy vajon azok a lépések, amiket megtettünk, megfelelőek-e, jól átgondolt volt-e az a politika, amit annak idején lefektettünk.
(15.40)
Említettük itt a negatív árak példáját, amivel a piac korábban soha nem találkozott, de hadd mondjam azt is a szén-dioxid-vállalásainkról, amit 2020-ra Európa kitűzött maga elé, országonként lehet szembesíteni a tagországainkat, hogy ahelyett, hogy csökkenne a szén-dioxid-kibocsátásuk, inkább intenzív gazdaságfejlesztés elmaradása mellett is, tehát egy európai gazdasági válság kellős közepén is nő a szén-dioxid-kibocsátás, köszönhetően mind az energetikának, mind pedig a közlekedés intenzív kibocsátásának.
Emellett az Európai Unió most arról vitázik, hogy hogyan legyenek kötelező célok 2030-ra, amikor, könyörgök, arra kellene először leülni, hogy a 2020-as célokat hogyan fogjuk tudni teljesíteni, ezt kellene letenni az asztalra, erről kellene beszélni.
Azt hiszem, hogy emellett a kvótakereskedelem globális elterjesztésében az Európai Unió és az Európai Bizottság szintén nem tudott komolyabb sikert fölmutatni, és éppen ennek a következménye az, hogy éppen ezzel a kvótakereskedelmi többlettel és a szén-dioxid-árakkal bünteti magát Európa azzal, hogy így gyakorlatilag az összes régióval szemben versenyképességi hátrányba kerül. A versenyképességi hátrány egyenes következménye természetesen a munkanélküliség növekedése, és akkor a kínai védővámokról szintén beszéltünk.
A kóboráramlások kérdésével, ami azt hiszem, egy közös, együttműködő európai rendszerben elképzelhetetlen kellene hogy legyen, ezzel éppen a mi gazdaságaink szembesülnek, éppen a visegrádi tagországok gazdaságai, amelyeket éppen abból a szempontból sújtja, hogy ellátásbiztonsági szempontból a saját hálózataink, kapacitásainak egy része jelentős mértékben ilyen kóboráramokkal blokkolt, azaz egy ellátásbiztonsági helyzetben nem tudnánk importárammal ellátni a hazai fogyasztókat, ha erre szükség lenne, éppen a kóboráramok miatt.
Amit nagyon sokszor hangsúlyoztunk már az Európai Unió és az Európai Bizottság részére is, ez éppen a nemzeti sajátosságok kihangsúlyozása. Minden alkalommal a magyar kormány képviseletében azt kértük, hogy a nemzeti sajátosságokat, erősségeinket, képességeinket vegyük figyelembe. Ezzel szemben Európa energetikai térképén hosszú ideig sem a geotermia, sem a biomassza mint olyan nem is szerepelt.
És hadd ne mondjam, ha a klímaváltozás elleni harcról és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében hatékony eszközök felsorolásáról és alkalmazási lehetőségeiről beszélünk, akkor meg egy olyan maratonnak vagyunk szemtanúi, amelyben már Németországban például a konvencionális energiaforrásokra is, a földgázra is, illetve a szénre is külön támogatási kérelmeket nyújtanak be most ellátásbiztonsági szempontból. Tehát egy olyan maratonnak vagyunk a szemtanúi, ahol mindenki biciklivel megy, csak egyetlenegy energiaforrás, ez az atomenergia forrása, ami kénytelen futni és megtenni saját lábon ezt a versenyt.
Úgy gondolom, hogy ez a diszkrimináció is egy olyan piactorzítás, amit Európának valahogy le kellene vetkőznie, amikor más régiókban ugyanezt az energiaforrást pedig igen sikeresen és eredményesen hasznosítják, és azt kell hogy mondjam, hogy tulajdonképpen nincs is más lehetőség olyan nemzetgazdaságok esetében, mint például Kína vagy India, hogy valóban azt a globális célt, amit viszont egyikünknek sem szabad szem elől veszítenie, hogy a jövő generációink részére tiszta levegőt, tiszta környezetet tudjunk biztosítani, szén-dioxid-kibocsátásmenteset, nem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk. Ebben hatékony eszközöket kell keresnünk, és ebben mind a megújuló energiaforrások, mind az atomenergia aktív szerepet kell hogy kapjon.
Ma helyesen és jól foglalták össze önök is a beszámolóikban, hogy igen, Európa jövőjének, de azt hiszem, a világ energetikai jövőjének is a kulcskérdése az ellátásbiztonság és a versenyképesség közötti megfelelő balansz, megfelelő arány megtalálása, illetve ennek következtében éppen a decentralizált és a centralizált piacok közötti működési arányok helyes megtalálása, mert azt hiszem, hogy ha az európai célokban megint 2050-et vesszük figyelembe, nem magával a célkitűzéssel van a probléma, hanem azzal, hogy még alig indítottuk el a rendszert, és nem egészen három évvel a rendszer indítása után máris olyan működési zavarok lépnek föl, ahol pont ez a probléma, a centralizált és a decentralizált rendszerek, illetve a versenyképesség, szabályozhatóság és az ellátásbiztonság kérdései egymással nem tudnak megfelelő arányban és megfelelő biztonságos helyzetet eredményező helyzetbe kerülni.
Úgyhogy úgy gondolom, hogy először is meg kell hogy köszönjem önöknek a mai általános vitában elhangzott felszólalásokat. A felmerülő kérdésekre, úgy hallottam, hogy gyakorlatilag a válaszokat már önök is megfogalmazták.
Én szeretném azt megerősíteni Aradszki képviselő úr részére is, hogy mint műszaki, a műszakiak természetesen a harmóniát keresik mindenben, amikor terveznek, amikor megvalósítanak. Úgy gondolom, hogy az energiapiacon is ezt a harmóniát, harmonikus helyzetet próbáljuk meg elérni, és egy olyan portfólióról, egy olyan zenekarról álmodunk, olyat szeretnénk megvalósítani, amiben ezek az eszközök, a hangszerek éppen a harmóniát tudják megteremteni azon az úton, amíg a 2050-es céljainkat el tudjuk érni. Úgy gondoljuk, hogy ebben a zenekarban a megújuló energiaforrások is, illetve az atomenergia is biztonságos, gazdaságos és versenyképes, és kulcsszerepet tudnak betölteni.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem