DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/11107. számú, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatunk olyan jogszabály, amelyet sokan úgynevezett salátatörvénynek neveznek. Én azért inkább úgy fogalmaznék, hogy a korábbi jogszabályainkhoz hasonlóan most is egy olyan javaslat került ide az Országgyűlés elé, amely az egészségügyi ágazat működését átfogóan szabályozza. Most is azt tartottuk helyesnek, hogy átgondolt, az ágazat különböző területeit módszeresen, egyszerre alakító jogszabályt alkossunk. A szakmai szervezetekkel és az érintettek képviselőivel történt egyeztetés után tettük mindezt, mert az az építőmunka, rendszer-átalakító munka, amely három éve tart az egészségügyben, elképzelhetetlen az ágazat szereplői közti együttgondolkodás nélkül.
Az elmúlt években először helyrehoztuk azokat a hibákat, amelyek az előző kormányzat tevékenységéből származtak, és fenntartottuk az egészségügy működőképességét, mert az is veszélyben volt. Emellett jelentős fejlesztéseket indítottunk, és sikeresen vagyunk túl egy komplex struktúraátalakításon, amelynek köszönhetően jobb, hatékonyabb ellátórendszerünk lesz. Ennek a karbantartása jelenleg is zajlik. Mindezzel párhuzamosan érdemi és konkrét lépéseket tettünk az egészségügyben dolgozók méltóbb megbecsülése érdekében. Külön kiemelném, hogy az a béremelés, ami tavaly a népegészségügyi termékadó, idén pedig a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának emeléséből kerül végrehajtásra, az nem hitelből történik, nem az ezermilliárdosra felduzzasztott egészségalap-hiányból történik. Tehát reális források állnak mögötte.
Itt tartunk most, amikor az új törvényjavaslat vitáját kezdjük. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt kiemeljem azt a néhány változtatást, amit a legfontosabbnak tartunk a javaslaton belül.
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy minden rendszer, így az egészségügyi ágazat tartópillérét is az abban dolgozók áldozatos munkája jelenti, felbecsülhetetlen érték az mindannyiunk, a betegek, a hozzátartozók számára, amit az egészségügyben dolgozó munkatársaink tesznek. Minden lépés, amit a béremelésekkel teszünk, az a vendégmunkásnak állás ellen hat. Ennek első jelét érezzük, a szakvizsga nélküliek migrációs szándéka, aktivitása érezhetően csökkent az elmúlt évben.
Bevezettük korábban a rezidensek számára a hiányszakma-támogatást, '11-ben a Markusovszky- és a Than Károly-ösztöndíjat. A Than Károly-ösztöndíj már az intézeti gyógyszerészeknek szóló ösztöndíj, ez havi százezer forint nettó juttatást biztosít azoknak az ösztöndíjasoknak a számára, akik vállalják, hogy a szakvizsga megszerzését követően legalább az ösztöndíj folyósításának megfelelő ideig Magyarországon végeznek egészségügyi tevékenységet. '12-ben is folytattuk ezt a programot, és elmondhatjuk, hogy ez az első aktív lépés annak érdekében, hogy felnőjön egy, a paraszolvenciát már nem ismerő, kulturálisan azzal nem feltétlenül azonosuló orvosgeneráció.
Az elmúlt évben kezdődött meg egy általános ágazati bérfejlesztés is, amely több mint 90 ezer egészségügyi dolgozót és egészségügyben dolgozót érintett, az alapellátásban dolgozók esetén pedig a finanszírozási díj 14 százalékos emelése történt meg.
A háziorvosi praxisok esetében az úgynevezett kártyapénz emelkedett, így egy praxis átlagosan 70-80 ezer forint többletbevételben részesült havonta.
Fogászati ellátásban az alapdíj emelkedett, átlagosan 30 ezer forinttal emelkedik a területi ellátást nyújtó fogorvosok vagy fogászati szolgálatok díjazása.
Az alapellátás részét képező iskola-egészségügyi ellátás finanszírozásának szintén 14 százalékkal történő emelésére is sor került.
A védőnői ellátásban a gondozotti létszám alapján számított pontérték szerinti díjazás emelkedett, így egy védőnői szolgálat díjazása átlagosan havi 25 ezer forinttal emelkedett. De több jelzés is érkezett hozzánk arra vonatkozóan, hogy a védőnői szolgálatok számára biztosított díjemelés összegét az önkormányzatok eltérő módon használják fel, és nem minden esetben, vagy mondhatnánk, a legtöbb esetben nem a védőnők béremelésének lehetőségét preferálják. Fontosnak tartjuk ezt a kérdést, és szándékunk, hogy megtaláljuk az optimális jogi megoldást a helyzet orvoslására. A Magyar Védőnők Egyesületének bevonásával megkezdtük az egyeztetési munkafolyamatot, meg fogjuk találni a jogi megoldást.
Mindig elmondtam, hogy a 2012. évi béremelés csak az első fontos lépcsője volt az egészségügyi dolgozóink méltó megbecsülése érdekében, és ezt folytatni fogjuk. Örömmel tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával a folytatás megérkezett. Az előző évi bérfejlesztés biztosítása mellett '13-ban további béremelést készítettünk elő, erre a felhasználható költségvetési forrás összege mintegy 30 milliárd forint. Az összeg felosztását az érintett szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés alapján alakítottuk ki. Előzetes számítások alapján mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó részesül béremelésben a törvényjavaslat elfogadásával. Mivel pontos adatbázisaink vannak: 94 843 emberről van szó. A béremelés '13. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal történik a dolgozók részére, a visszamenőleges kifizetésre '13 szeptemberében, iskolakezdéskor kerül sor.
A törvényjavaslat keretében mind az orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók részére új, emelt összegű bértábla kerül meghatározásra, tehát az alapfizetés része lesz, értelemszerűen egy megjelölt külön sorral, hiszen külön forrásból érkezik a bérhez. Emellett a jogszabály mellékletében meghatározásra kerül a munkáltató által a visszamenőleges béremelés biztosításához szükséges támogatási összeg. A javaslatban foglalt béremelés keretében a szakorvosok havi 40 ezer, az általános orvosok és szakorvosjelöltek 10 ezer forint emelésben részesülnek. A szakdolgozók esetében az A-E fizetési osztályba tartozók további 10 ezer forint béremelésben részesülnek, az F-J fizetési osztályba sorolt szakdolgozók esetében a béremelés olyan mértékű, hogy valamennyi fizetési osztályban és fokozatban a közalkalmazotti bértáblához képest 41 435 forintos béremelést biztosítson. Ezzel a diplomás ápolók, a tavaly nagyon jelképes vagy alig jelzett béremeléssel érintett szakdolgozók bérének a jelentős korrekciója történik meg. Az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók kategóriájába sorolt személyek - idetartozik többek között a pszichológus, a gyógypedagógus, a logopédus, biológus, vegyész - a jelenlegi mellett további 10 ezer forint béremelésre lesznek jogosultak. Ezen kategóriából külön kiemelésre kerülnek a hiányszakmának tekinthető gyógyszerészi, szakgyógyszerészi munkakörben foglalkoztatottak, esetükben a béremelés az általános orvosok '12. és '13. évi együttes béremeléséhez igazítottan összesen 75 820 forint/hó.
Szeretném megjegyezni, hogy a következő lépés - csakúgy, mint a tavalyi béremelést követően is ez megtörtént - az alapellátás finanszírozásának újabb emelése lesz, egy körülbelül 10 százalékos emelésre a költségvetési forrás rendelkezésre áll. Ezt az alapellátási szakmai program bejelentéséhez igazított időpontban fogjuk megtenni, egyeztetve a szakmai szervezetekkel. Az egyeztetések jelenleg még folynak.
A törvényjavaslat másik kiemelten fontos eleme a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló '11-es európai uniós irányelv átültetése. Illúziókat eloszlatandó ez nem egy gyógyturisztikai jogszabály, és nagyon komoly munka lesz, amíg a betegbiztonsággal és egyéb lépésekkel csábítóvá tesszük a magyar egészségügyet határon túli ellátásokra. És arra is nagyon oda kell figyelnünk, hogy a határon átnyúló szolgáltatások ne veszélyeztessék az Egészségbiztosítási Alapunk fenntarthatóságát.
(21.30)
Az Unió alapelvei közé tartozik a szolgáltatások szabad áramlása, ezt egyre inkább igyekeznek kiterjeszteni az egészségügyi ellátás területére is. Az irányelvet 2013. október 25-ig kell átültetniük a tagállamoknak, ennek érdekében szabályozzuk most a határon átnyúló mozgás mindkét irányát, egyrészt az uniós polgár, egy uniós tagállamban egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy által Magyarországon igénybe vehető ellátások, másrészt a magyar biztosítottak által az uniós tagállamokban igénybe vehető ellátások vonatkozásában. Ennek alapján az uniós beteg Magyarországon jogot szerez a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben elérhető egészségügyi szolgáltatásokra, ha azt a magyar betegekkel megegyező feltételekkel veszi igénybe, azonban az ellátásért járó hazai finanszírozási összegnek megfelelő térítési díjat ő maga köteles megfizetni. Természetesen, amennyiben az előírás, az uniós betegnek is rendelkeznie kell beutalóval. A magyar biztosított az irányelv alapján bármely uniós tagállamban igénybe vehet hazánkban is elérhető egészségügyi ellátást, de annak teljes költségét neki kell megfizetnie az igénybevétel helyén. Az így igénybe vett ellátás hitelt érdemlően igazolt költségeit az egészségbiztosító utólag, legfeljebb az ellátás hazai finanszírozásának megfelelő összegben téríti.
Az Egészségbiztosítási Alap és a magyar egészségügyi szolgáltatók védelmében élni kívánunk az előzetes engedélyezés bevezetésének lehetőségével, így egyes ellátások csak az engedély megadását követően válhatnak utólag megtéríthetővé. Az irányelv átültetése során az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ nemzeti kapcsolattartó pontként kerül kijelölésre. E kapcsolattartó pont szerepe elsősorban a tájékoztatás nyújtása a betegek és az egészségügyi szakemberek számára az igénybevétellel kapcsolatos jogokról, panasztételi eljárásokról, jogorvoslati mechanizmusokról, a magyar egészségügyi szolgáltatókról és a Magyarországon érvényes minőségi és biztonsági előírásokról. Az irányelvben meghatározott feladatok teljesítése érdekében indokolt az adatkezelési célok körének kibővítése, az adatkezelési cél megjelölése annak érdekében, hogy csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő adatok kerüljenek továbbításra. Szintén rendelkezünk arról, hogy meddig lehet ezeket az adatokat kezelni.
A kormányzat kiemelt céljai közé tartozik a következő törvényjavaslati elem: a hivatali eljárások, ügyek egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése. A jövőben az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultság, valamint az ellátások összegszerűsége a jogosult, illetve foglalkoztató egyedi nyilatkozata helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé teljesítendő adatszolgáltatásból kerül meghatározásra annak érdekében, hogy ne legyen szükség járulékos adatlapokra, amelyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltődnek. Így a munkáltató egyetlen nyomtatványon teljesíteni tudja a munkavállaló egészségügyi ellátáshoz szükséges összes rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét. A változtatás két lépcsőben, 2013. július 1-jétől, majd 2015. január 1-jétől valósul meg.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás hatására a biztosítottak nagy többségénél emelkedik az ellátás összege a táppénzszámítás esetében. A várandós kismamák esetében azonban azokra is gondoltunk, akik a gyermekáldást megelőzően 2014. április 26. előtt úgy váltanak munkahelyet, hogy csökken a keresetük. Számukra átmeneti szabályt alkottunk, az ezen időszakban születendő gyermekekre tekintettel igényelt terhességi, gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj számításakor kérelem esetén a régi szabályok szerint is ki kell számítani az ellátás összegét, és a jogosult számára a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.
A béremelés és határon túli ellátások, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett negyedikként emelném ki a központi implantátumregiszter bevezetését. Biztosan emlékeznek a nemrégiben történt esetre, amikor francia ipari szilikonnal töltött implantátumok viselőit keresték. Regiszter híján ez egy lehetetlen feladat. Központi implantátumregisztert vezetünk be, erre az érintettek további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, a beültetendő orvostechnikai eszköz megfelelőségének ellenőrzése érdekében van szükség. Azt tudom mondani, hogy nemcsak a hamisítások érintettjeinek elérése motivál minket, hanem népegészségügyi jelentősége lesz annak, hogy akár egyes gyártmányok hosszú távú élettartamát, életciklusát meg tudjuk ítélni, és minél jobb technológiát vezessünk be az ellátásokra.
A központi regiszterben tárolt adatokról törvényesen meghatározott szervek és személyek, természetesen maga az érintett személy is információt kérhet, és független lesz a jelentési kötelezettség attól, hogy az implantációra közfinanszírozás vagy magánellátás keretében kerül sor. Ez egy nagyon komoly lépés. Kiemelném azt a módosító javaslatunkat is, ahol előírjuk például a szűrővizsgálat jelentési kötelezettségét nőgyógyászati vizsgálatok esetében akkor is, ha arra magánellátásban kerül sor. Tehát nem hagyjuk a Magyarországon ellátott betegeket felügyelet nélkül.
A négy lényeges elemmel együtt a törvényjavaslat összesen 13 törvény módosítását tartalmazza: az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló, a magzati élet védelméről szóló, az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló, az egészségügyről szóló, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló, az önálló orvosi tevékenységről szóló, a kémiai biztonságról szóló, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény, a humángenetikai adatok védelméről és a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló törvény. Úgyhogy számos olyan jogszabályban lelhetők fel az előbb említett módosítások elemei, amelyekhez hozzá kellett nyúlnunk.
Nagyon fontos kiemelnünk, hogy az egészségbiztosítási törvény módosításával megteremtjük a jogszabályi alapját annak, hogy a szülő beteg gyermeke melletti kórházi tartózkodásának idejére pénzbeni ellátásban részesüljön. A szülő a gyermeke jogán táppénzben részesülhet, amennyiben a fekvőbeteg-intézményben a kezelés ideje alatt a gyermeke mellett tartózkodik. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy a gyermek korához igazodó gyermekápolási táppénzes napokat a szülő a gyermeke kórházi tartózkodásának idejére is igénybe vehesse. Úgy vélem, hogy egy nagyon régóta fennálló problémát oldottunk meg ezzel.
A jobb betegellátás érdekében emellett lehetővé válik a támogatási listáról már törölt gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosság keretében támogatással történő rendelése. További módosítás, hogy az egészségügyről szóló törvény egyik javasolt része: a beteg az egészségügyi dokumentációjáról maga is készíthet kivonatot vagy másolatot, így a saját korszerű adathordozó eszközeivel külön költség nélkül hozzájuthat zárójelentéshez, kórlaphoz, vagy ne adj’ isten, elektronikus diagnosztikai dokumentációhoz.
A mentőszolgálat felé számos kérés érkezett, a jövőben térítés ellenében jogszerűen biztosíthat mentési készenlétet olyan helyszíneken, ahol az ott időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység fokozott kockázatúnak tekinthető.
Kiemelnék még néhány pontot. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer keretében állásközvetítő portál létrehozását tervezzük. Ennek funkcionalitása biztosítja, hogy az érintett álláskereső egészségügyi dolgozók rendszeres felhasználókként időben hozzájuthassanak az állásportál őket érintő információihoz. Ez az emberi erőforrás stratégiai tervezési módszertanának egy következő lépése. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény módosításával bevezetésre kerül az a mechanizmus, amelynek alapján ellátási biztonsági okokból meg lehet tiltani a gyógyszerek országból történő kivitelét, illetve hatékonyabb gyógyszerhatósági ellenőrzés-eljárási eszköztár kerül bevezetésre.
(21.40)
Magyarul, a párhuzamos import, a gyógyszerpiaci ármegállapítás egy nagyon fontos kérdés, amit a párhuzamos import lerombolt, tehát ebben a tekintetben országunknak a gyógyszer-támogatási stratégiai pozícióját kívánjuk javítani.
A humángenetikai törvény módosításával olyan garanciális rendelkezések megalkotására kerül sor, amellyel megelőzhető a humángenetikai vizsgálatok és kutatások botrányt kavaró, visszaélésszerű végzése, az érintett személyek tekintetében hátrányok alkalmazása. A módosítás további indoka, hogy a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szakmai háttere az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át, emellett a gyakorlati végrehajtás során merültek fel pontosítást igénylő kérdések.
Jelzem, hogy azáltal, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatásaink nagymértékben fejlődni fognak, s populációs szintű ellátási adatok köthetők össze genetikai adatállománnyal, ez azt jelenti, hogy egyrészt a tudásunk fejlődik, a célzott terápia (Az elnök csenget.) fejleszthető, ezt a jogszabályt többször vissza fogjuk hozni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
