NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igazából egy nagyon széles vita alakult ki ebben az igazából három célt szolgáló törvényben, és talán azt a részét érintettük legkevésbé, amiről szólt ez a törvény és szóltak a módosító javaslatok, és ez a pezsgő mellébeszélés az általános vitát jellemezte leginkább. Ezért volt kénytelen államtitkár úr is azokkal az adatokkal kezdeni, amelyeket itt felsorolt, és elsősorban az adóváltozásról és az adóváltozás következtében az embereknél hagyott milliárdokról beszélt, illetve arról, hogy a gyermekes családok mennyivel jobban jártak a kormány adópolitikája kapcsán.
De én még egyszer szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek arra a cinizmusra, amivel hozzáállnak a szocialisták ehhez a kérdéshez. Hogyha megengedik, a szavazáskor én idéztem volna, de akkor már nem volt időm, most idéznék abból a műből, amely jól mutatja azt a kettős beszédet, illetve azt a cinizmust, amivel hozzáállnak akár a rezsicsökkentéshez, akár az adópolitikához, akár a nyugdíjemeléshez, vagy ne adj’ isten, a devizahitelesek ügyéhez. Még egyszer szeretném mondani, hogy annak a Várhegyi Évának a művéből vagyok kénytelen idézni itt a részletes vitában, aki az Élet és Irodalom május 10-i számában a következőket írta, csak három idézettel támasztanám alá, amit mondtam. “Az első nemzetiszocialista törvények közé tartoztak azok, amelyek korlátozták a hitelezők jogait az adósokkal szemben. Orbán kormánya is úgy próbált segíteni a megszorult devizahitel-adósokon, hogy a törvény erejével elvonta a hitelezőktől annak jogát, hogy követeléseiket a hitelszerződés szerint érvényesíthessék. A bankokat arra kötelezték, hogy a piacinál alacsonyabb árfolyamon fogadják el a végtörlesztéseket, s az így keletkező veszteségeket maguk állják.” Tehát párhuzamot von. Gondolom, ismerős a hölgy, mert önök nevezték ki a Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjává, és ez a hölgy vezette azt az etikai bizottságot, amely az etikai kódexet később megalkotta, mondván, hogy egy ilyen etikai kódexszel tudnak segíteni a devizahiteleseken. “Később a német áldozatokkal is járó háború szenvedéseinek kárpótlására többletellátásban részesítették a társadalom főbb csoportjait.” Mármint a nácik. “Akár a mai rezsistop előzményének is tekinthetjük, hogy 1939-ben szigorúan megtiltották Németországban a lakbérek és a hasonlók árának emelését. És már azt is a nácikhoz hasonlóan tette a kormány, hogy az inflációt meghaladó nyugdíjemeléssel és a rezsicsökkentések sorozatával már szélesebb társadalmi csoportokra is kiterjesztette a jóindulatát.”
Na, hát kérem szépen, ezt a kettős beszédet nem lehet sokáig fenntartani, és én azt javaslom a szocialista képviselőtársaknak, hogy ezt ne is gyakorolják a továbbiakban, a lóláb nagyon kilóg; rezsiügyben önök nem hitelesek, viszont rendkívül cinikusak.
Arra kérem itt a képviselőtársakat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot annak a hármas célnak, miszerint kiterjesztjük július 1-jével kilenc területre a 10 százalékos vagy az azt meghaladó rezsicsökkentést, meghatározzuk ebben a törvényben a szippantott szennyvíz árának 10 százalékos csökkentését, és nagyon komoly fogyasztóvédelmi szerepet szánunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, megerősítjük a fogyasztókat, ebben a hármas célban támogassák ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Göndör István: Mielőtt befejezi, képviselő úr, mi lesz azzal a családdal, ahol nincs gyerek?)
