BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! 2012. december 15-én a jogalkotásért felelős miniszter megküldte az Országgyűlés tavaszi félévére vonatkozó törvényalkotási programját. Ebben szerepelt a Balaton területrendezéséről szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása a következő indoklással: “A szabályozás célja a 94/2011. Ab-határozatban előírt jogalkotási kötelezettség teljesítése, amelynek során a törvény kiegészül a területrendezési tervből eredő korlátozásokkal kapcsolatos kártalanítási igények érvényesítésével.”
Határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényhozó nem teremtette meg az adott törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2012. április 30-ig tegyen eleget.
Jómagam az ügyben érintett, hozzám forduló állampolgárt e jogalkotási programra hivatkozva nyugtattam meg, összhangban Áder János államfő hivatala által a panaszosnak adott válasszal. Mint utóbb kiderült, mind a ketten tévedtünk: a 2013. április 15-én elfogadott törvény nem tartalmazta a kártalanítási szabályozást. Figyelemreméltó egybeesés, hogy 2013. április 1-jén lépett hatályba az alaptörvény negyedik módosítása, amelyben a következő pont is szerepel: “Az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.” A mi esetünkben az Alkotmánybíróság határozata 2011. november 17-én született meg.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Így felmerül, hogy a jogalkotó már úgy értelmezte - ha tetszik, kapott az alkalmon -, hogy nem feladata a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése. Ugyanakkor az alkotmánybírósági határozatban hivatkozott alkotmányos jog, miszerint “tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvénnyel szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet”, ugyanígy szerepel az új alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében.
Ezek után kérdezem az államtitkár urat - tudomásul véve, hogy a miniszterelnök úr önt jelölte meg a kormány jogalkotásért felelős államtitkárának, és tudva azt egyébként, hogy az adott konkrét törvényt a Belügyminisztérium nyújtotta be, de a kérdés sokkal súlyosabb -, hogy miért nem nyújtották be az ígért kártalanítási törvényt. Miért tartják fenn a 2012. január 1-jén életbe lépett alaptörvény szerint is alkotmánysértő helyzetet? És hogyan szándékozzák ezt orvosolni?
Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
