BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az 1., 3. és 5. pontokról szeretnék beszélni. Ezek is munkaügyi tárgyúak, és mi is törölni szeretnénk pár dolgot a javaslatból. Nagyon sokat törölnénk, de úgy gondolom, hogy ez a három a legfontosabb.
Az egyik: a közalkalmazottakra vonatkozó részben a javaslat kiveszi az egyenlő bér követelményeinek kritériumai közül a munkaerő-piaci viszonyokat. Úgy véljük, hogy ezzel gyakorlatilag törvényileg elismerik azt, hogy a közszférának most sem, évek óta és várhatóan még évekig nem lesznek versenyképesek a jövedelmei.
(21.50)
A kérdés az, hogy ez milyen kontraszelekciót fog - nem mondom, hogy elindítani, mert az már működik, de megerősíteni ezt a fajta negatív kiválasztást. Azután, hogy már nem is elvárás, hogy legalább egy kicsit versenyképesek legyenek a jövedelmek, akkor vajon mire számítunk, hogy milyen munkavállalókat fog vonzani és milyen álláskeresőket fog vonzani ez a szektor.
Persze vannak benne jók is, így néhány év után végre rögzítik, hogy az illetményüknek legalább a minimálbért el kell érni. Ez is szomorú, hogy már idejutottunk, hogy ezt már jónak kell nevezni, ha beveszik a törvénybe. De közben azért gondosan ügyeltek arra is, hogy a 13. havi illetménynek még az utolsó hírmondóját is kivegyék a jogszabályból, amivel nem is lenne gond, ha 12 hónap alatt keresnének annyit, hogy abból tisztességgel meg lehet élni.
A másik módosító javaslatunkkal a kötetlen munkarend szabályozásának módosítását hagynánk el, ugyanis ez tovább kívánja rugalmasítani vagy inkább lazítani a szabályozást. Azt tudni kell, hogy már jelenleg is ha valaki kötetlen munkarendben dolgozik, akkor nem kell nyilvántartani a rá vonatkozó munkaidőt, akár a rendeset, akár a rendkívülit sem, munkaszüneti napon és vasárnap is normálisan dolgoztatható minden különösebb szabályozás vagy megkötés nélkül, és egyébként minden típusú megkötés alól a munka törvénykönyve engedményt tesz kötetlen munkarendben.
Ezt kívánják tovább lazítani azzal, hogy hogy már az is kötetlen munkarendnek nevezhető, ha bizonyos időbeli kötöttségek mégiscsak vannak a munkavégzés során. Ennek alapján most már szinte bármilyen munkavégzésre rámondhatják, hogy az kötetlen munkarendnek minősül. Tehát ha 8-tól 5-ig kellett bent lenni eddig, akkor most már úgy szabályozzák, hogy csak 8-tól 4-ig kelljen, az az egy óra kötetlen, és innentől kezdve bármikor bármennyit túlóráztathatják, mondván, hogy ez már egy kötetlen munkarend, hiszen nem az egész időtartamra van meghatározva, hanem csak egy bizonyos törzsidőre. Ez tehát olyan szintű visszaélési lehetőséget rejt magában, amiről úgy gondoljuk, hogy ezt a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok közt, ilyen munkanélküliség mellett nem volna szabad megtenni.
A harmadik pedig, amiről úgy gondoljuk, hogy mindenképp törölni kellene, az annak a lehetősége, hogy megfelelő végzettség nélkül is bizonyos pozíciókban elhelyezkedhessenek a közalkalmazotti szférában, magyarán ha bemeneti kompetenciával rendelkeznek, akkor nem szükséges az előírt végzettséggel rendelkezni. Ez azt jelentheti szélső esetben, hogy akár 8 általánossal sem kell hogy rendelkezzen a jelölt, és mégis különböző pozíciókat tölthet be.
Megint az a helyzet, hogy ez olyan szintű színvonalromlást fog eredményezni a közszférában, ami indokolatlan. Tehát miért akarjuk olyan emberekkel feltölteni a közszférát, legyen szó akár takarítókról is, akik nem voltak képesek akár évtizedeken keresztül elvégezni 8 általánost? Ez nem lehet cél, és nem lehet állami szinten ezt támogatni, mert ez nagyon rossz példát mutat például a következő generációnak is. Azt látják, hogy semmi gond, ha még az általánost sem tudom elvégezni, valahogy azért majd akkor is elhelyezkedem, mert akár a tisztességes, törekvő és tanult embereket hátrányba szorítva is az állam gondoskodik arról, hogy mint hátrányos helyzetűt munkahelyhez jutasson. Ezt pedig a Jobbik nem tudja támogatni. Erre vonatkozik ez a módosító javaslat.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
