SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyáltalán nem szeretném a kérdését és az abban felvetett nagyon súlyos és jogos kérdést bagatellizálni, hiszen az, amit ön fölvetett, évtizedek óta megvan sajnos a magyar közgondolkodásban is, és egyébként megvan a támogatási rendszer ezen területén is az a különbözőség, ami a szociális, gyermekvédelmi ágazat, illetve az egészségügyi ágazatot illeti.
De mielőtt konkrét lépésekről és további lépésekről beszámolnék, néhány pontosítást azért hadd tegyek önnek, mert azok a számok, amiket ön fölolvasott, nem összehasonlításra jogot adó vagy lehetőséget nyújtó számok, mégpedig a következő okok miatt.
(15.10)
A különböző besorolások változása következtében a szociális ellátásban kerülnek feltüntetésre a közfoglalkoztatottak adatai is. Ennek eredményeként a KSH adatait áttekintve látható, hogy a szociális szektorban ugrásszerű növekedés volt a foglalkoztatottak adataiban 2009 és 2010 között - míg a 2009. évben a foglalkoztatottak létszáma 94,5 ezer volt, addig a szám 2010-re 143 400 főre növekedett. A közfoglalkoztatottak alacsonyabb bére az oka annak, hogy a statisztika és az egész szociális szektor a valódinál alacsonyabb összeget, az ön által mondott 81 ezer forintot határoz meg. Mindezek mellett nyilván ez nem reális összeg, a KSH 2012. évi adatai közül ugyanis rendelkezésre állnak az úgynevezett szűrt adatok, melyek a közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazzák. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 138 159 forint volt a 2012. januári és februári időszakra tekintetve, a nettó átlagbér pedig így 90 500 forint átlagosan. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a szociális ágazatot több olyan döntés is sújtotta 2010 előtt, amely a 13. havi bérnek a visszavételével valóban rontotta az ágazatban élők keresetét és életszínvonalát is. Éppen ezért néhány olyan intézkedést, amelyet meg tudtunk tenni az elmúlt években, hadd soroljak fel önnek, amelyek ezen a megromlott vagy nehéz állapoton egy kicsit mégiscsak enyhíteni tudtak.
Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el a feladatait. Jelenleg csak mintegy 300 főről beszélünk, több mint 5200 ember nem kapja meg ezt a főállású lehetőséget, és így minden valószínűség szerint jövő évtől 3200 főnek a foglalkoztatási jogviszonya megoldódik, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban ellátott tevékenységért járó új, háromelemű díjazás következtében a nevelőszülők döntő többségének díjazása emelkedni fog.
A másik lépés volt az, hogy a kormány 2012 decemberében döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változtatásáról, így a speciális otthoni pótlékra jogosultak köre kibővült, illetve bevezettük a különleges otthoni pótlékot is, amelyek közül az egyik a súlyos magatartászavarral, a másik pedig a súlyos fogyatékossággal élők nevelésének a pótlékára vonatkozik. Itt a pótlékemelés mértéke 25 százalék lehet.
Mindemellett, tisztelt képviselő úr, miután rövid az idő, még annyit szeretnék önnek mondani, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság összevonásának eredményeképpen igenis meglesz az a lehetőségünk, hogy idén azokat az elmaradásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyeket ön is említett, pótolni fogjuk.
Köszönöm szépen a jogos fölvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)
