DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Miniszterelnök úr egy alkalommal - szövegkörnyezettől teljesen függetlenül - azt mondta nekem: minden mindig változik. Sokáig gondolkodtam ezen a dolgon, és ha valaki azt mondja, hogy egy általános bölcsességet hallottunk, én nem ezért említem, hanem azért, mert sokszor gondolkodtam azon, hogy ennek az egyetlenegy egyszerű mondatnak mi az értelme, mondjuk, a környezetvédelem tekintetében.
Bizony, azt kell megállapítanom - és ez a mondat ott cseng a fülemben máskor is, más ügyekből kifolyólag -, hogy ebben benne van az is, hogy az állandóság, amelyre oly sokan számítanak, előállhat, de benne van az a remény is, hogy a változások révén valami más történik, amelyben reménykedhetünk, hogy jobb. Ez itt nemcsak a remény hangja, hanem igazából azt szeretném hangsúlyozni, hogy több mint remény, egy új rendszer teljes körű kialakítása, tehát - ismétlem magamat, korábban többször mondtam - egy korszakalkotó törvénykezésről van szó, egy új korszak alakul ki Magyarországon. A “mindig minden változik” nem azt jelenti, hogy egyik pillanatról a másikra, hanem sokszor bizony lassú, kínos, nehéz, birkózásokkal terhes, kemény érdekütközésekkel teli folyamat révén, aztán felgyorsulnak az események, és megjelenik a produktum egy új törvényjavaslat formájában. Vagy lassan zajlanak a dolgok, az érdekek kicentizése, egyeztetése történik, majd megint előáll egy helyzet, amelynek révén egy adott pillanatban valami olyasmi, ami korábban nem volt lehetséges, mégiscsak bekövetkezik.
Mondok egy konkrét példát. Nagyon sokan ebben a hazában, száz- és százezrek már 1990-ben azt mondták - áttételesen mondom -, hogy mennyibe kerülne az, ha ott a főbejáratnál a 16 lakásos vagy 64 lakásos társasháznál Budapesten, de akár vidéken, ahol több hely van, a négy kukára valaki ráírja egy filccel, hogy papír, a másik kukára azt, hogy műanyag, fém és üveg, a harmadikra azt, hogy komposztálandó, a negyedikre azt, hogy maradék. 23 évnek kellett elmúlnia; a fővárosban most vezetik be ezt a rendszert, többek között ott, ahol én lakom. Ott áll a kuka a szemem láttára, sárga, és a műanyagokat kell beletenni, de nem a PET-palackot csak és kizárólag, hanem minden műanyagot, mert utólagosan úgyis válogatni kell külön a PET-palackot, amit anyagában kell hasznosítani és az összes többit, amiből meg - mivel hőértéke van - terméket lehet előállítani. Itt jön majd be egy végrehajtási utasítás, amelyet pont most készítünk. De ott áll a papír, és ott áll a másik két kuka.
23 évet kellett erre várni? Igen, úgy látszik, 23 évet, mert eddig nem ezek az érdekek uralkodtak. Mármint meddig? 2010-ig. Más érdekek voltak: a lerakásban volt a pénz, miközben az Európai Unió meg minden szakember, minden józan, környezetvédelmi, nyitott lélekkel rendelkező ember pontosan tudta, hogy a lerakás elfogadhatatlan, és a megelőzés, az újrahasznosítás, a reciklálás, az anyagában történő hasznosítás a megfelelő. Mindezt azért mondom el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló T/11206. számú törvényjavaslat általános vitájához, mert a folyamatot kell látnunk elsősorban.
Már hallom lelki füleimmel, meg a bizottsági üléseken több alkalommal elhangzott, hogy hogyhogy ez a törvény most jön, és miért módosítjuk a hulladékos törvényt. Nagyon sokszor előnynek tűnik az, hogy egy törvényhez azonnal ott vannak a végrehajtási utasítások. Bocsánat, Magyarországon törvény van a törvényekről, és igen, így kellene minden törvény esetében csinálni, hogy megjelenik a törvény tervezete, odakerül az Országgyűléshez, de a parlamenti képviselők azonnal megkapják a hozzá tartozó végrehajtási utasításokat is. Az előző törvény esetében - mármint hulladékos törvényről beszélek, amelyet 2000-ben fogadott el az Országgyűlés -, akár döbbenjenek meg a tisztelt nézők, a tisztelt képviselőtársak, volt olyan végrehajtási utasítás, amely 2007-ben, 2008-ban jelent meg, tehát nyolc éven keresztül az adott részterületet semmi nem szabályozta, hiába voltak szép dolgok beleírva a törvénybe.
(9.50)
Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Viszont abban az esetben, hogyha a végrehajtási utasítások nem nyolc év alatt készülnek el, és nem a harmadik évnél van egy törvénymódosítás, nem a hetedik évnél van egy törvénymódosítás… - miért is? Mert hogyha egy végrehajtási utasítás elkészül, és annak ott van a hatálya, megvan a címe, előzőleg nem lehetett beletenni a törvénybe, hiszen nem volt meg. Innentől kezdve, ami előnynek tűnik, hogy rövid időn belül ott vannak a végrehajtási utasítások, nehogy már akár egy parlamenti vitában hátrányt jelentsen.
Itt most arról beszélek, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény egyes részei magukban foglalják azokat a módosító indítványokat, amelyek a hulladékos törvényt illetik. És pontosan arról beszélek, hogy mivel a 31-32 végrehajtási utasításból kapásból 16 már életbe lépett, de az összes többi most készül és készül az elkövetkezendő időszakban, a tisztelt Háznak pont arra kell számítania, hogy újból és újból, nagyon rövid távon belül, hónapokon belül újból és újból módosító indítványok készülnek és születnek meg a hulladékos törvényhez. Pontosan azért, mert a végrehajtási utasítások, amelyek akár a csomagolásról szólnak, akár, mondjuk, a szennyvíziszap elhelyezéséről, azokat a végrehajtási utasításokat, amint elkészülnek, meg kell jelenítenünk a hulladékos törvényben; nemcsak azt az adott címet, hanem azt az adott felhatalmazó részt is, amelynek mentén aztán a végrehajtási utasítás pontosan megmondja, hogy kinek mikor mit kell csinálni, és amennyiben nem teszi meg az adott hulladékos részterületen, akkor szankcióval kell szembenéznie.
Mondok egy másik példát: abban a pillanatban, amikor rájöttünk arra, hogy a hulladéklerakók megpróbálják kicselezni a törvényt, megpróbálnak gaz, galád módon lépéseket tenni annak érdekében, hogy csalni tudjanak a továbbiakban, abban a pillanatban elhatároztuk és megjelenítjük egy végrehajtási utasításban, hogy minden hulladéklerakónak kamerával kell rendelkeznie; amely kamera pontosan rögzíti a bemenő kamionokat, a kimenő kamionokat rendszámmal, mindennel, és természetesen figyelembe kellett vennünk azt is, hogy az információk, adatok kezelése kapcsán a kamera nem állhat úgy, hogy például arcokat rögzít. És ez is egy elvárás volt. Nem a nehézségeket jelzem, hanem egyszerűen mondom azt, hogy van a törvénymódosításoknak egy másik kategóriája, ahol azzal kell szembesülni, hogy a megtett cselekedetünkre, a meghozott törvényünkre, rendeletünkre az ellenérdekelt felek megpróbálnak lépéseket tenni azok kijátszására.
Tehát innentől kezdve azt szeretném jelezni, tisztelt Ház, hogy újból és újból, nemcsak a végrehajtási utasítások kapcsán, hiszen azt lehetne mondani, hogy még 15-16 meg fog jelenni, tehát egy éven belül véglegessé válik a hulladékos törvény végrehajtási utasításainak rendszere, hanem azt kell mondanom, hogy mindazok, akik ellenérdekeltek, akár érthető módon, akár el nem fogadható módon, lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a végrehajtási utasításokat vagy a törvényeket kijátsszák. Ezt nem engedheti meg ez a Magyar Országgyűlés - bocsánat, egyetlenegy országgyűlés sem, a világ egyetlenegy pontján sem -, ebből következik, hogy ilyen jellegű módosítások is be fognak következni az elkövetkezendő időszakban. Ugyanígy a hulladékos törvényt összhangba kell hozni ezzel a törvénnyel, amely a minősítésről szól, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről.
De ugyanígy, a végrehajtási utasításokon túl szükség van más törvényekkel való összhang megteremtésére is. Mondok egy konkrét példát: a rezsicsökkentés kapcsán ez nemcsak 10 százalékos csökkentést jelent egyes helyen beírva, hanem ennek következményeképpen például a mostanság, 2012-ben elfogadott hulladékos törvényben, és a megfelelő részeket át kell írni ennek jegyében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én a közszolgáltatásról beszélek, és innentől kezdve tisztázzunk valamit. A hulladékügy mindenütt a világon sokkal szélesebb, nagyobb, tágabb, mint a közszolgáltatás. Tehát én jelen pillanatban nem kívánok beszélni azért, mert nem tisztem, és ezen törvénytervezet kapcsán nem feladatom a veszélyes hulladékokkal foglalkozni vagy az ipari nem veszélyes hulladékokkal foglalkozni. Ismételten rögzítem, hogy én most a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán a közszolgáltatásról beszélek, amely nem más, mint a lakossági szemét begyűjtése és elszállítása. Ez a közszolgáltatás.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében közszolgáltató csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, amely az állam vagy a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás többségi tulajdonában van, azaz minimum 51 százalék erejéig, és itt ez nemcsak a tulajdoni jogokat, hanem a menedzsmentjogokat is jelenti, 51 százalékig minimum önkormányzati vagy/és állami tulajdonnak kell lennie, illetve ebből adódik, hogy 49 százalék pontosan lehet magyar magán- vagy külföldi magánérdekeltség. És akkor, amikor a külföldi cégek azzal támadták a magyar kormányzatot ebben a tekintetben, hogy ez sérti a versenyt, akkor sietve kell megjegyeznem, és az Európai Unió el is fogadta ezt az érvelésünket: milyen verseny?
A versenyjog ezen a területen, a közszolgáltatás területén egyáltalán nem releváns. Németországban és Ausztriában a közszolgáltatás tekintetében ugyanúgy önkormányzati többségi cégek vagy állami tulajdonú önkormányzati cégek, vagy tartományi cégek végzik a közszolgáltatást. Tehát a versenynek nincs helye a köz érdekében folytatott tevékenység tekintetében máshol sem Európában. Tehát innentől kezdve nincs kötelességszegési eljárás tartalmi tekintetben Magyarországgal szemben, és nincs kötelességszegési eljárás formai tekintetben sem, hiszen a múlt évben a hulladékos törvényt elfogadta az Országgyűlés. Amiből az következik, hogy a korábban, augusztusban elindított kötelességszegési eljárásnak a késedelem miatt - mellesleg 27 ország késedelmet eredményezett, azaz nem tette a dolgát az Európai Unió idevonatkozó előírásai szerint -, a késedelem kapcsán sincs kötelességszegési eljárás, mert nincs értelme, okafogyottá vált, hiszen van az említett törvény. Nos, ez az első kritérium, mármint az, hogy az önkormányzati társulás többségi tulajdonában legyen egy olyan gazdálkodó szervezet, amely közszolgáltatást végez, hulladékgazdálkodási engedélye kell hogy legyen, tehát ezt a hatóságoktól kell kérelmeznie, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiadott minősítő okirattal kell hogy rendelkezzen ezen új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységről szóló törvényjavaslat értelmében. Továbbá közszolgáltatási szerződést kell hogy kössön a települési önkormányzattal.
A lakosság elemi érdeke a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás mint kötelezően ellátandó közfeladat megvalósítása során a szolgáltatás biztonságának és minőségének a garanciája. Ha valaki eddig azt gondolta volna, hogy az államnak nincs szerepe ezen a területen, mármint a hulladékos közszolgáltatás területén, akkor sietve jegyzem meg, hogy téved. Mindig azt mondtuk, hogy a köz érdekében folytatott tevékenység tekintetében az önkormányzatnak, az államnak, de az önkormányzat is maga az állam, az állam is maga az önkormányzat, és mi az erős államban hiszünk, tehát az államnak van szerepe a közszolgáltatások tekintetében; nem a magánérdeknek, akár magyar, akár külföldi, hanem az államnak.
A tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új közszolgáltatási rendszer jöjjön létre, amely a közszolgáltató kiválasztásánál a gazdasági szempontok mellett a szolgáltatás biztonságára és a szolgáltatás minőségére helyezi a hangsúlyt. A minősítés elősegíti a környezetvédelmi hatékonyság növelését, serkenti az új technológiák felhasználását, segíti a szolgáltatás színvonalának emelését, támasza a hosszú távú fejlődésnek, és hozzájárul a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén a fenntartható fejlődés biztosításához. De ezek nemcsak üres szavak, hanem például ennek révén megakadályozható az, hogy olyan felesleges beruházások történjenek, amelyek ugyan jót tesznek a beruházónak, mert annak ott van a haszna a beruházás megvalósításával, de nem tesznek jót a lakosságnak. Ugyanis ezen felesleges technológiai elemek és eszközök működtetésének költségei áthárulnának a lakosságra. Tehát ez például technológia tekintetében megengedhetetlen, és ez a minősítési rendszer, amelyet az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ad ki, például egyfajta kontroll a minőség tekintetében, mármint a szolgáltatás minősége tekintetében.
(10.00)
A törvényjavaslat, tehát a közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat egységes, differenciált, objektív követelményrendszert teremt meg. Ha valaki azt gondolná, hogy ezt a törvényjavaslatot úgy alkottuk meg, hogy ad hoc módon, akkor megint jelzem, hogy aki ilyet állít, nem ismeri a törvényalkotás folyamatát. Ez egy nagyon-nagyon hosszú egyeztetés szakmai körökkel, civil szervezetekkel, érdekeltekkel, közszolgáltatást végző cégekkel, kicsikkel és nagyokkal, fővárosi FKF Zrt.-vel, szakemberekkel, mindenfajta minisztériummal, az ottani elképzelések összefogásával, tehát egy nagyon hosszú folyamat, amelynek révén itt van előttünk ez a törvényjavaslat, s a törvényjavaslat 1., 2., 3., 4. melléklete részletesen rögzíti az egyes minősítési osztályokhoz előírt átlátható követelményrendszert.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség kollégáinak, dolgozóinak, a minisztérium szakfőosztályainak csak gratulálni tudok, de én - idézőjelbe téve - az a vezénylő tábornok vagyok, aki nem vezérkari tiszt - idézőjelbe tettem a kifejezést -, hanem ott, a harctéren ezekkel a kollégákkal hétről hétre - ha nem hiszik, megmutatom a naptáramat -, munkacsoportot alakítva újbóli és újbóli egyeztetések tömkelegén keresztül készítettük el ezt a törvényjavaslatot is, valamint az összes végrehajtási utasítást, amit eddig elfogadtunk, illetve a továbbiakban ezzel foglalkozunk.
A minősített közszolgáltatókat közbeszerzési eljárás keretében továbbra is a települési önkormányzat választja ki. Azonban a közbeszerzésről szóló törvény alapján nem minden esetben kell lefolytatni a közbeszerzést. A törvényjavaslat segíti a települési önkormányzatokat a helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatás megvalósításában a legalkalmasabb közszolgáltató kiválasztásában. A települési önkormányzatoknak a közbeszerzési kiírásokban meg kell határozniuk, hogy milyen minősítési osztályú közszolgáltatóval kívánnak szerződést kötni. Tehát az önkormányzatoknak ott van a felelőssége is, de a lehetősége is, hogy ők mondják meg, hogy aztán kivel, de milyen elvárások mentén, milyen minősítést kell annak felmutatnia, aki az adott településen ezt a közszolgáltatást az önkormányzat döntése értelmében el akarja végezni.
A minősítési eljárásban a kérelemhez kötöttség elve valósul meg, a kérelmező, tehát ez a cég, amely a közszolgáltatást el akarja végezni, jelöli meg, hogy a törvényben meghatározott minősítési osztályok közül melyik osztályt kérelmezi. A minősítő, azaz az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, csak azt vizsgálhatja, hogy a kérelmezett osztály követelményeinek a kérelmező megfelel-e. A minősítési rendszer egyetlen gazdálkodó szervezetet sem zár ki a közszolgáltatási tevékenység végzésének lehetőségéből, ennek érdekében az A/I. minősítési osztály elérése biztosított azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek kizárólag hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkeznek, azonban az egyéb követelményeknek nem felelnek meg.
A legalacsonyabb fokozatú minősítést minden hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező alanyi jogon - idézőjelbe tettem az “alanyi jogon” kifejezést - megkapja, ha természetesen azt kérelmezi. Amiből mi következik? Hogy e tekintetben az eddig az országban működő cégek, bármilyen nevük legyen, amelyek közszolgáltatást végeztek, ha megkérik úgymond alanyi jogon ezt a legalacsonyabb minősítést, mert esetleg nem felelnek meg az összes többi követelménynek, akkor ezt megkapják. Tehát innentől kezdve ez egy biztonságot jelent a további tevékenység folytatása tekintetében. Mármint kinek a biztonságát? A lakosság biztonságát ebben a tekintetben.
Folyamatosan hallani olyan hangokat, hogy persze, majd kivonulnak innen az osztrákok meg a németek és összedől, meg nápolyi szindróma. Először is, akár hiszik, akár nem, PhD-s diákom vizsgálta a nápolyi szindrómát, doktori fokozatot kapott érte. Innentől kezdve bizton állíthatom, hogy egész más ügyről van szó Nápoly esetében. Ugyanakkor természetesen értem a dolog szinonimáját, amikor azt mondják, hogy majd nem végzik el a közszolgáltatást. Kivonul az .A.S.A., vagy a Saubermacher, vagy az AVE, vagy a Remondis, és onnantól kezdve azonnal a helyére - a veszprémi közszolgáltató igazgatója mondta, hogy most fogja megvenni. Csak vonuljon ki, ugyanis azt a piaci részesedést meg fogja venni. És ha kell, akkor hitelt vesznek fel annak érdekében, hogy meg tudják venni a céget, mert 500 milliárd forintos évi üzletről beszélek, 500-600 milliárdos üzletről beszélek az ország tekintetében, amikor a közszolgáltatásról beszélek, a hulladékos közszolgáltatásról.
A minősítési rendszer három minősítési kategóriát, A, B, C kategóriákat tartalmaz, és három minősítési fokozatot, I-es, II-es, III-as fokozatot foglal magában. Tehát a minősítési osztályok ezek kombinációi: a legalacsonyabb A/I., ahogy már mondtam, a legmagasabb C/III. Az A, B, C kategóriák fejezik ki a szolgáltatásbiztonsági funkciót. Itt tükröződik a hulladékgazdálkodási tevékenység terjedelme, komplexitása, a hulladék átvételétől a hulladékhasznosításig, -lerakásig terjedő skálán. Természetesen a magasabb minősítést megszerző cég tudja biztosítani a magasabb minőséget is, úgyhogy az önkormányzat eldöntheti, hogy ővele vagy valaki mással kívánja elvégeztetni a feladatot.
Az A kategóriát kérelmező lényegében csak szervezi a közszolgáltatási tevékenységet, a B kategóriának már rendelkeznie kell saját tulajdonban vagy köztulajdonban lévő, szállítást végző gépjárművekkel is, a C kategória már hulladékkezelési létesítmények működtetését is végzi. Az I-es, II-es, III-as fokozatok fejezik ki a szolgáltatás minőségének javítása, emelése funkcióit, a II. és a III. minőségi fokozatok esetében a gazdálkodó szervezetek minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszert működtetnek, környezetirányítási célokat tűznek ki, mármint a közszolgáltatás területén, a hulladék területén, például azt, hogy növelni kívánják a termékké alakítást abból a maradékból, amely a hulladékból a számukra megmarad, és ezt a terméket el tudják adni energetikai hasznosításra, és törekszenek arra, de ez az érdekük is, hogy ne a lerakás felé menjenek, mert ott meg a lerakási járulékot meg kell fizetni.
És igenis nem lehet ráterhelni a lerakási járulékot a lakosságra, azért, mert ez a kormány, a második Orbán-kormány pontosan az emberek védelme érdekében nemhogy csak csökkenteni akarja a rezsiköltségeket, így a szemétszállítás díját is, hanem pontosan tudja, hogy van olyan homokhátsági társulás, ahol 2 milliárd forint a lakosságtól beszedett pénzek révén a bevétel, abból 400 millió az éves működési költség, és csak a külföldi anyavállalatnak licencdíj nevében 700 millió forintot küldenek ki évente. Abból nem 10 százalékos rezsicsökkentést lehet csinálni, hanem jóval többet, ugyanúgy, mint az energiaszolgáltatók tekintetében. És ez a kormány meg is fogja tenni az emberek érdekében, pontosan azért, hogy segítsen az embereknek, és pontosan azt várja el, hogy az emberek ezt méltányolni fogják.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelezően biztosítandó közszolgáltatás, melynek elvégzéséért végső soron az állam a felelős, ahogy azt már mondtam. A felelősségvállaló részéről elvárás, hogy kellő rálátással és ráhatással rendelkezzen a szolgáltatást végző a biztonságos ellátás érdekében. Tehát ezzel a rendszerrel az állam rálát, tudja, hogy ki mikor mit csinál; az összes adatot be tudja gyűjteni törvényes módon, és kézben tudja tartani ezt a közszolgáltatást. Tehát innentől kezdve vége a mutyinak, innentől kezdve vége a magyar polgárok lehúzásának, és innentől kezdve vége a külföldi cégek dominanciájának. És itt nem a külföldivel van a baj, hanem akár magyar, akár külföldi, elfogadhatatlan, hogy csalárd módon extraprofitra tegyenek szert. Tehát nonprofit tevékenység a köz érdekében elvégzett szolgáltatás. Tehát az állam, megelőzendő, hogy vagyon nélküli gazdálkodó szervezetek lássanak el közfeladatot, mert ilyenre is volt számos példa - ez a törvény ezt lehetetlenné teszi az elkövetkezendő időszakban.
A szolgáltatás biztonságát szolgálja, ha a közszolgáltató több saját tulajdonban vagy köztulajdonban álló eszközt von be a közszolgáltatási tevékenységbe. A közszolgáltató esetében az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzat társulása többségi tulajdonnal kell rendelkezzen, ahogy már említettem.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény hatálybalépését, és természetesen az általános vita, valamint a részletes vita azt eredményezi, hogy nyitott szívvel fontolom meg, fontoljuk meg társaimmal együtt a módosító javaslatok elfogadását, de csak abban az esetben, ha nem ellentétesek azzal a stratégiai céllal, amelyet mi a korábbiakban kitűztünk. Ha ellentétesek, biztosak lehetnek benne, hogy nem fogadjuk el egyiket sem.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.10)
