DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 2012 tavaszán, majdnem egy évvel ezelőtt tettem azt, amit most is teszek, a KDNP vezérszónokaként szólaltam föl, és azért említem ezt meg, mert akkor fölvetettem néhány olyan kérdést, problémát, amelyekre a közben elfogadott hulladéktörvény már megoldásokat vagy legalábbis részbeni megoldásokat hozott. Melyek ezek?
Elmondtam akkor, hogy Magyarországon, ahogy ezt többen szóvá tették már az előttem szólók, nagyon alacsony a szelektív hulladékgyűjtés aránya, országosan alig éri el a 10 százalékot. Mivel az európai hulladék keretirányelv előírja nekünk, hogy néhány éven belül 50 százalékra kell legalább felemelnünk ezt az arányt, teljesen igaza van államtitkár úrnak, amikor azzal érvel, hogy a jelenlegi rendszeren, illetve a korábbi rendszeren szükségszerű volt módosítani, mert abból a rendszerből ez az aránynövekedés nem pörgött volna ki. A feje tetejéről a talpára kellett állítani a hulladékgazdálkodási rendszert. Ez persze nem jelenti azt, amit joggal szóvá tett Szabó Imre, hogy ne tett volna az előző kormány is ennek érdekében lépéseket, de ha úgy hagytuk volna a hulladékgazdálkodási rendszerünket, ahogy volt, ezt az 50 százalékot - valamennyien aláírhatjuk - nem tudtuk volna elérni, szükségszerű volt hozzányúlni a hulladékgazdálkodási rendszerünkhöz.
Elmondtam azt is, és ezt talán Sebestyén László képviselőtársam említette meg, hogy Magyarországon a szemétnek mintegy 70 százaléka landolt a hulladéklerakókban. Ez sem elfogadható. Említette éppen talán Sebestyén László, hogy a szomszédos Ausztriában vagy Németországban mennyire alacsony ez az arány, és mi, magyarok nem engedhetjük meg magunknak nyersanyagszegény ország lévén, hogy azt az értékes szemetet, hulladékot egyszerűen átirányítsuk a hulladéklerakókba és ne hasznosítsuk újra.
Elmondtam továbbá azt is, hogy az államnak, illetve az önkormányzatoknak sokkal nagyobb szerepet kell biztosítani a közszolgáltatásokban, mint azt tettük eddig. A szolgáltatások minőségében és a költségekben ugyanis olyan mértékű különbözőségek vannak még ebben a kis országban is, amelyek lehetetlenné teszik a rendszer egységes kezelését.
Szélsőségeket fogok mondani, de a választókerületemben van éppen az a település, Ságújfalu, ahol 8 ezer forintot szednek évente a hulladék elszállításáért, van az országban viszont olyan település, ahol megközelíti a 30 ezer forintot az éves hulladékgazdálkodási díj, a szemétdíj. Ez sem helyes.
A hulladéktörvény alapján közben el tudtuk érni azt, hogy 2014-től már csak olyan cégek kaphassanak felhatalmazást közszolgáltatás végzésére, amelyekben az államnak, illetve az önkormányzatoknak van többségi tulajdonrésze. Ezt államtitkár úr részletesen kifejtette.
Fel szeretném idézni az egy évvel ezelőtti vitáknak azt a részét, ahol bennünket a cégek egy része is meg az ellenzék is azzal vádolt meg, hogy államosítjuk a közszolgáltatásokat. Lehet így is nézni a dolgot. Persze, ez nem felel meg a valóságnak, mert nem vettünk el semmit, 51 százalékot ír elő a törvény, hogy 51 százalékot érjen el vagy az állami, vagy az önkormányzati részesedés, és ahogy államtitkár úr helyesen rámutatott, nem az egész hulladékgazdálkodásban, hanem kifejezetten a közszolgáltatásokban. Ezt pedig az indokolja, bár lehet ezt is vitatni, hogy a szemét elszállítása, a kezelése, a lerakása kötelezően biztosítandó szolgáltatás, ami az államot, illetve közvetve az önkormányzatot terheli, és a felelősségvállaló részéről igenis jogos elvárás az, hogy kellő rálátással, valamint ráhatással is rendelkezzen a szolgáltatást végzőre a biztonságos ellátás érdekében.
Engedjenek meg még egy fontos gondolatot, mielőtt rátérnék a konkrét törvénymódosításra, nevezetesen azt, amit korábban említettem, hogy a hulladék - és ezt is említették többen az előttem szólók - egy pénzben is mérhető értékkel rendelkező termék. Ebből elő lehet állítani új terméket, vagy újra lehet hasznosítani, legyen az egy PET-palack, legyen az üveg, fém, papír vagy akár másfajta műanyag. Ahogy mondtam, Magyarország nyersanyagszegény ország, mi nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy kidobjuk az értékes hulladékot az ablakon.
Mindezek tudatában tudom azt mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a benne foglalt célokat, a közszolgáltatók minősítésére létrehozandó rendszert egyöntetűen támogatja.
Ez a minősítési rendszer is hozzájárul ahhoz, sőt nemcsak hogy hozzájárul, hanem szükséges is ehhez, hogy a szolgáltató cégeknek érdekében álljon a minőségi fenntartható, vagyis mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból előremutató beruházások végrehajtása. A javaslatban a minősítés kapcsán, ahogy a törvényjavaslat említi, vannak egyrészről kategóriák, nevezetesen A-tól C-ig. Ez tükrözi a szolgáltatás terjedelmét vagy akár komplexitását, konkrétan van-e a cégnek saját tulajdonú gépjárműve, van-e valamilyen hulladékkezelő létesítménye s a többi.
Emellett a kategóriák mellett bevezet a törvényjavaslat fokozatokat I-től III-ig. Ezek a szolgáltatás minőségére térnek ki. Mondanék erre egy példát. Ha például egy közszolgáltatónak vagy a vele szerződött önkormányzatnak van szemétszállító gépjárműve, a közszolgáltató elérheti a B kategóriát. Ha ez a gépjármű történetesen, mondjuk, egy IFA gépkocsi, akkor az I. fokozatba kérhetik a besorolást, de ha egy Euro 4-es vagy 5-ös minősítésű motorral rendelkező tehergépkocsiról van szó, a szolgáltató megkaphatja a 2-es vagy 3-as fokozatot is. Nem mennék bele tovább a részletekbe, csak érzékeltetni szerettem volna a javaslat gyakorlati jelentőségét.
A rendszer nagyon helyesen egyetlen gazdálkodó szervezetet sem rekeszt ki a közszolgáltatási tevékenység végzésének a lehetőségéből.
(11.00)
A legalacsonyabb fokozatú minősítést ugyanis minden hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező cég gyakorlatilag alanyi jogon, persze a kérelem benyújtását követően, de megkapja.
Nagyon fontosnak és előremutatónak tartom a javaslatnak azt a rendelkezését, amely előzetes konzultációs lehetőséget biztosít a szolgáltató cégek számára. A minősítési eljárás során alapvetően a közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, bizonyos kivételekkel; ez is egy ilyen kivétel. Míg a Ket. az ügyfelek számára az eljárás megindítását követően biztosít lehetőséget a konzultációra, illetve a kioktatásra, ez a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy még mielőtt a cégek kérelmezik a besorolásukat, érdemi felvilágosítást kaphassanak. Ez ugyan nekik pénzbe kerülhet, ugyanakkor elkerülhetik azt a szituációt, hogy egy rosszul beadott kérelem miatt az egész eljárást újra kelljen indítaniuk, ami nekik nemcsak pénz-, hanem időveszteséget is jelent.
Van még egy fontos észrevételem: a törvényjavaslat eleget tesz a köztársasági elnök úr teljesen jogos észrevételének, és biztosítja a minősítő szervezet, nevezetesen az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség döntése ellen a jogorvoslati lehetőséget. Az OHÜ mint hatósági jogkörrel felruházott szervezet ugyan nem része a klasszikus értelemben vett közigazgatásnak, ez egyébként elhangzott a bizottsági ülésen is, nem egyedi eset a magyar államigazgatásban, van más példa is arra, hogy egy nonprofit gazdálkodó szervezet hatósági jogköröket lát el, ugyanakkor, bár fellebbezési lehetősége nincs a döntések ellen, de a bírói utat a törvény biztosítja. Úgy gondolom, ezt a kérdést megnyugtató módon rendeztük - ez azért is fontos, mert egy jogállamban mindez egy garanciális kérdés is egyben.
Összegezve tehát a gondolataimat: a KDNP-frakció támogathatónak tartja a törvényjavaslatot, az általános vitában felmerülő, esetlegesen kijavítandó részletkérdéseket pedig módosító javaslatokkal tudjuk orvosolni.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Itt szeretnék reagálni Szabó Imrének arra a megjegyzésére, hogy szóvá tette, hogy ügyrendi javaslat formájában a Fidesz-frakció kérte azt a lehetőséget, hogy lehessen módosító javaslatot beadni a nap végéig. Én azt gondolom, hogy ez az ellenzéknek is segíthet, ha módosító javaslatot akarnak beadni, akkor hosszabb idő áll a rendelkezésükre, és valóban, ha vita van a frakció és a kormány között, akkor ezt megnyugtató módon lehet rendezni.
Szabó Imre szóvá tette azt is, hogy két munkanap állt rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot alaposan tanulmányozhassák, és hogy a KSZGYSZ-t nem vonták be a társadalmi egyeztetésbe. Az államtitkár úr biztosan reagálni fog majd erre a viszonválaszában, mert ezt nem tudom elképzelni, és meg is lepne, mert Szabó Imre is azt az észrevételt olvasta fel a beszéde nagy részében, amit a KSZGYSZ írt - én magam is megkaptam -, az ő megjegyzéseikből vett ki részleteket. Azt gondolom, hogy ha két nap alatt ennyi mindent a KSZGYSZ képes volt leírni, akkor ez arra utal, hogy ők benne voltak egy érdemi egyeztetésben, mert nagyon érdemi kritikát tudtak megfogalmazni a törvénnyel kapcsolatban.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
