BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Én egyetértek azzal, hogy nem kell mindent szétverni, ami működőképes. De azért lássuk be, hogy a jelenlegi birtokstruktúra alapján és a hazai agrárium teljesítőképességét figyelembe véve korántsem mondható el, hogy a legoptimálisabban teljesítő agráriumról van szó Európában, hiszen egy európai 50-70 hektáros átlagos birtokméretet nem feltételezve, hanem tudva és ismerve, mégiscsak azt kell mondanunk, hogy a francia, a német agrárgazdálkodók, termelők, akik feldolgozott termékeket is előállítanak, élelmiszert is előállítanak és viszik a piacra, nemcsak a helyi piacra és a francia vagy a német piacra, hanem a magyar piacra is, azok már meg tudnak élni és azok versenyképesek. Tehát alapvetően nemcsak birtokpolitikai, hanem az üzemszabályozási, családi gazdálkodásokról szóló törvényt lehet idehozni, az integrációt is.
Közbirtokosság volt a legjobb integráció, teszem hozzá. Majd amikor azokat megszüntették, szétverték úrbéri rendezések idején, majd aztán jöttek 150 esztendő múlva a termelőszövetkezetek, azok még mindig jobbak voltak, mert a helyi vezetők helyben voltak, helyben éltek, a helyi közösséggel valahogy mégiscsak békében kellett lenniük, és a megtermelt javak egy részét oda forgatták vissza, akár a gyógyfürdőbe vitték a tsz-tagokat, akár pedig a templom felújításához járultak hozzá. (Gőgös Zoltán: Ez most is így van.) Ez nagyon fontos volt. De ma már alapvetően tőkés társaságról beszélünk, főleg a nagy állattartó telepekről. (Gőgös Zoltán: Nem igaz!)
Tatabányáról érkeztem, a mellettünk lévő Környén két külföldi tulajdonban lévő nagy sertéstartó telep van, és az a baj, hogy ennek a birtokszerkezetnek a rögzítése ezeket a nagy tőkés társaságokat hozza továbbra is kedvező helyzetbe, amelyeknek a túlnyomó többsége külföldi tulajdonban van, ahelyett, hogy a meglévő, helyben lévő földeket a kis- és közepes gazdálkodóknak, akik állatot is tenyésztenek, biztosítaná törvényi segédlettel.
Köszönöm szépen.
