GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak a történelmi hűség kedvéért szeretném mondani, hogy az, hogy a magyar élelmiszeripar magyar termelők kezében maradjon, az ebben a Házban dőlt el, hogy ne így legyen, 1993-ban, nagyon szűk többséggel került privatizációs döntésre, és nem az akkori szövetkezetek tulajdonába.
Lehet, hogy egy kicsit más lenne most a helyzet, hozzáteszem: nem voltak elég tőkeerősek akkor már ők sem, hogy ezt úgy tudták volna helyzetbe hozni, de ez itt dőlt el. Tehát ez a kérdés vissza nem hozható szerintem.
Egy dologra azért szeretném felhívni a figyelmet az élelmiszer-önrendelkezés kapcsán. Mindenkinek nyilván ez a célja, de azért nem lehet drágább a magyar élelmiszer. El kell jutni oda, hogy olyan szinten állítsunk elő alapanyagot és abból terméket, hogy az versenyképes legyen.
Ehhez kell nekünk igazodni, minden zsigerünket abba az irányba kell vinni, hogy hová tudunk úgy nyúlni, hogy ez igaz legyen. Ehhez nyilván nagyon sok fejlesztés kell. El kell dönteni, hogy kivel, mit csináltatunk, mert nagyon profi módon lehet takarmány-alapanyagokat is előállítani családi alapon is, de már magasabb feldolgozottsági fokú terméknél azért oda kell figyelnünk, hogy van-e annyi fejlesztési forrás meg van-e annyi önerő, hogy mondjuk, versenyképesek tudjunk lenni.
Ezt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni, figyelembe véve azt, hogy nyilván az lenne a jó, ha nem szállítgatnánk ide-oda az árut, és hogy minél közelebb kerüljön a fogyasztóhoz. Ebben sok mindent lehet irányítani, vannak is jó kezdeményezések, a közbeszerzési ügyek, a helyi vágóhidak segítése - kíváncsi leszek, hogy majd mennyi fog működni. Bár ez megint egy olyan kérdés, hogy tudja-e tartani a versenyt. Nem lehet olyan, hogy bennragadnak termelők, tehát arra nagyon oda kell figyelni, mert akkor továbbra is, még jobban fogy a kedv.
Úgyhogy én ezt tartanám a legfontosabbnak, és hogy a földügyi szabályozásnál is arra legyünk figyelemmel, hogy aki ezt bevállalja, azt ösztönözzük a földügyi szabályozással is, de azt nem tudjuk máshogy ösztönözni, ha kimondunk valamit, hogy márpedig akkor ennyi embert meg ennyi földet, és nem úgy, ahogy le volt írva, hanem ahogy mondjuk, mi javasoltuk, de ezt majd a második szakaszban elmondom úgyis.
Köszönöm szépen.
