GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr és bizottsági Elnök Úr! Képviselőtársaim! A két indítvány közül megfordítanám, és nem azt a menetrendet követem, amit az előttem szóló Vejkey képviselő úr. Én az egyszerűbbel, az egyes házszabályi rendelkezések módosításáról szóló H/11301. számú indítvánnyal kezdem. Előzetesen szeretném megjegyezni, és annál sokkal jobban tisztelem Rubovszky György bizottsági elnök urat, mint hogy azt mondanám, hogy ezt az anyagot, amit én meglehetősen rendezetlennek tartok, hozzá kötném. Elnök úr nagyon udvariasan úgy fogalmazott, hogy a kodifikációs műhelyben tapasztottak hozzá más indítványokat, és mivel volt lehetőségünk megismerni a korábban benyújtott T/11268. és T/11277. indítványt, így nyugodtan mondhatom, hogy a kodifikációs bővítés során az előterjesztés minősége csak romlott. A mentelmi bizottság tagjaként azt is meg kell jegyeznem, hogy pont azért, mert ezek a kérdések általában a mentelmi bizottság munkáját is érintik, tehát nem csak az Országgyűlését, ezért lehet, hogy célszerű lett volna, ha a házelnök úr a mentelmi bizottságot kéri fel arra, hogy készítsen előterjesztést azokra a kérdésekre, amelyeket a bizottság úgy érez, hogy rendezetlenek, és továbbra is a levegőben vannak, még mindig igényelnének újabb pontosításokat.
És akkor visszatérve az egyes házszabályi rendelkezésekre, azt gondolom, hogy rendkívül fontos és kiterjesztő az, és én nagyobb hangsúlyt adnék, mint Vejkey képviselő úr, hogy személyes érintettség során is ezzel lehetőséget kap a képviselőcsoportnak valamely tagja is, tehát ilyen szempontból kiterjesztőnek érzem, és ezt pozitívnak gondolom, hogy nemcsak az a képviselő szólhat, aki személyében érintett, hanem akár a képviselőcsoport vezetője vagy az általa felkért tag.
(19.20)
Így biztosítható az, hogy az a kérdés, amely általános, és lehet, hogy egy szakember jobban meg tudja világítani az észrevételt, így ezt támogatjuk, üdvözöljük.
Az, amiről az elnök úr beszélt, és nagyon fontos, a 131/D. § módosítása szintén szükséges. Itt a Házban volt rá példa, és az ülésvezető elnök számára okozott mindig problémát, hogy mi történjen azzal a képviselővel, akinek a mentelmi jogáról szó van, hogy ő mekkora időtartamban beszélhet. Tehát ez egy hiánypótlás, most egységesen akár a bizottság előterjesztője, akár a személyében érintett képviselő szintén 5-5 percben adhatja elő az adott üggyel kapcsolatos észrevételeit.
Ugyanígy nagyon fontos az a kérdés, amivel az elnök úr is hosszasan foglalkozott, a Házszabályban a mentelmi bizottság eljárása azokban az esetekben, amikor összeférhetetlenségi kérdés vetül fel vagy vagyonnyilatkozati probléma van. Ebben az esetben én üdvözlöm elnök úr kezdeményezését, mert magam is azt gondolom, hogy még az elnök számára is pozitív az, ha maga a bizottság foglalhat állást abban a kérdésben, hogy az adott képviselő a mentelmi bizottság elnökének felkérésére érdemi választ adott vagy sem, ez a válasz elfogadható vagy sem, és az elnök ennek függvényében alakítja ki végső álláspontját.
Azért kezdtem ezzel, mert ilyen szempontból nekünk a szocialista frakcióban a H/11301. számú indítvánnyal nincs problémánk. És itt mondom az első kodifikációs problémát. Roppant érdekes, miközben az egyes házszabályi rendelkezéseket módosítja egy indítvány, eközben a T/11300. törvényjavaslat utolsó, ha jól emlékszem - bocsánat, egy pillanat türelem -, igen, a 16. § ugyancsak az egyes házszabályi rendelkezésekről szól. Tehát még arra sem figyeltek, hogy akkor a Házszabállyal összefüggő tételeket egy határozati javaslatban fogalmazzák meg, és ne tegyék be az Országgyűlésről szóló törvénybe. Erre vonatkozóan módosító indítványt is nyújtottam be. Tisztelettel kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy mérlegeljék. Azt gondolom, hogy ez látszólag csak formai hiba, de így lenne egységes, ha külön szabályoznánk, ha már egyszer két előterjesztés van előttünk, az egyik a Házszabály, a másik pedig az Országgyűlésről szóló törvény.
Áttérnék a T/11300-as, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítására. Az 1. §-ban a háznagy kérdésével foglalkozik az előterjesztő. Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlanám az önök figyelmébe, ha megnézik, a hatályos törvény 4. §-a foglalkozik önállóan hét bekezdésben a háznagy személyével. Ezzel, hogy itt egy új 6/a bekezdést iktatnak be a nem képviselő háznagy személyével kapcsolatban, jelesül az ő javadalmazására, szeretném elmondani, hogy már belső koherenciaprobléma is van, tehát itt kell, hogy újabb indítvány szülessen, mert maga a 6. § általában a háznagy - merthogy kimondja az (1) bekezdés, hogy ki a háznagy, a (3) bekezdés megmondja, hogy lehet képviselő vagy nem képviselő, és ettől kezdve már csak háznagyról beszél. Azt mondja, hogy a háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával. Akkor itt egy jelző mindenképpen hiányzik, és kétfelé kell venni, hogy más a képviselők közül választott vagy kinevezett háznagy, és más a nem képviselők közül választott háznagyra vonatkozó rendelkezés.
Amit még itt rendezni kellene, hogy az 1. § második mondata foglalkozik azzal, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Azt gondolom, hogy ezt célszerűbb lenne, és ezért gondolom, hogy koherenciarendezés címén az egész 4. §-t újra kellene írni és kétfelé venni, hogy mi van akkor, ha képviselő, mi van, ha nem képviselő, mert ott is van egy ráutaló magatartás, hogy a közszolgálati jogviszony teljesítésére vonatkozó feltételeknek meg kell hogy feleljen. Márpedig, ha itt most közszolgálati tisztviselőről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy a két dolgot mindenképpen összhangba kell hozni.
A 2. § elfogadható, egyértelművé teszi, hogy az alakuló ülés előtt az újonnan megválasztott országgyűlési képviselők csak az esküokmány aláírását követően vehetnek részt majd az Országgyűlés munkájában. Nyilván érintve az előkészítő alakuló ülést, ez így rendben van.
A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványt érintettem a házszabályi rendelkezésnél, tehát itt is teljesen természetes, hogy annak a tükörképe, az 5 perc megjelenik.
Érdekes és fontos pontosítás az üzemanyagkártyával kapcsolatos kérdés rendezése, mert a hatályos törvény ezt ilyen pontosan nem rendezi, hogy mi van az első alkalommal, és hogyan történik a folytatásban az üzemanyagkártya felöltése. Itt csak egy apróságot tennék, ma már az állami adóhatóság kifejezés helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pontos megnevezés. Ezt is meg kellene fontolni, hogy egy kapcsolódó módosítóval rendezzük. És öröm számomra, hogy a végén megjelenik, az autógázzal üzemelő vagy a nem tisztán gázüzemi autók esetében is megoldást ad, tehát nem a Ház tisztviselői karának kell majd improvizálni adott esetben, hanem írott szabály ad útmutatást arra, hogy miként kell majd eljárni.
Amivel viszont nagyon nagy bajunk van, az a 7. §. A 7. §, amely a pénzbírság kiszabásáról és a pénzbírság kiszabása helyett a tiszteletdíj csökkentéséről beszél. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk anélkül is az a véleményünk, hogy házelnök úr meglehetősen önkényesen és egyoldalúan él ezzel a lehetőséggel. A korábbi országgyűlési törvényt ugyan módosították már egy alkalommal annak érdekében, hogy mindenféle felszólítás nélkül is alkalmazhasson az elnök pénzbírságot, de ennek semminemű kontrollja nincs, semminemű jogorvoslatra nincs lehetőség. Tehát azt gondoljuk, hogy ezt a részt mindenképpen újra kellene szabályozni az országgyűlési törvényben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is tudnának számtalan példát hozni arra, hogy a mindennapi életünkben a jogállamiságra jellemző körülmények között, ha valakire bírságot szabnak ki, akkor ezt követően az illető egy utólagos aktussal ő maga teljesíti a pénzbírság befizetését, nyilván egy megadott határidőn belül. Pillanatnyilag a hatályos országgyűlési törvényben nincs is határidő, tehát mondhatnám azt is, hogy annak idején ezt a törvényt is úgy, mint sok mást, meglehetősen slendrián módon, elkapkodva benyújtották, áterőltették az Országgyűlésen, és mint kiderül, most már a második módosítást éljük meg, de még mindig maradnak nyitott kérdések.
(19.30)
Tehát egy reálcselekménnyel kell befizetni, most pedig választanak helyette egy meglehetősen kényelmes, de jogállaminak semmiképpen nem nevezhető megoldást, amely szerint az elnök döntését és az Országgyűlés jóváhagyását követően, mindenféle jogorvoslat nélkül, adott pillanatban a képviselő anyagi hátrányt szenved. Ilyen szempontból tehát nincs változás, csak maga az eljárás rettentően barátságtalan, hogy a tiszteletdíját levonják. A képviselő egyszer nem kap esélyt arra, hogy bárminemű jogorvoslati lehetőséggel éljen, és még arra sem, hogy esetleg egy határidőn belül, a saját anyagi helyzetének, anyagi problémáinak figyelembevételével, úgy, mint bármely más esetben, jelesül akár egy rendőrségi szabálysértési bírság befizetésekor, csekket kap és határidőt. Egy tilosban való parkolásnál mindenütt határidő szabásával van lehetősége az adott ügyfélnek arra, hogy a kérdést rendezze.
Tehát számunkra ez a 7. § és ennek módosítása egyszerűen elfogadhatatlan. Ezért mi erre benyújtottunk egy indítványt, hogy ezt a paragrafust töröljük el. Amennyiben ez a paragrafus így marad, ez akadálya annak, hogy az egyébként számos, általunk is támogatható javaslatot támogatni tudjuk.
Az apróbb részletekkel, a mentelmi kérdésekkel és a háznagyra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal, keresőtevékenységgel nincs problémánk, ezeket támogatjuk és elfogadjuk.
Tehát tisztelettel kérem az előterjesztőt is és kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy gondolják végig ennek a 7. §-nak az újraszabályozását. Az elején is azt kértem, hogy célszerű lenne a 131. §-t teljes, most már egységes egészként, ezekkel a kiegészítésekkel való megspékelése után újrafogalmazni. Szerintem ez időszerű. A mentelmi bizottság biztosan képes arra, hogy ezt megtegye, és idehozza az asztalra, amit utána az Országgyűlés el tudna fogadni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
