NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti ellenzék a digitális átállás élharcosa, de nemcsak valamiféle technokrata megfontolásból, a technikai előnyök támogatásának megfontolása okán, hanem azért, mert a digitális átállás hozta kínálatbővülés elősegítheti, ha nem is a kiegyensúlyozott, de legalább a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást. Hiszen már törvényi előírás ez, ennek ellenére amíg csak fideszes tagokból áll a Médiatanács, és ők osztják tulajdonképpen a médiaszolgáltatási jogosultságukat, lényegében a frekvenciákat, hogy hagyományosan fogalmazzunk, addig nincs esély arra még az digitális átállás mellett sem, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatás legyen.
Annyira azért ne bólogasson MSZP-s kollégám, Baja Ferenc, hiszen itt őfelsége ellenzéke nem panaszkodhat: a parlamenti mandátumarányához megfelelő mértékben jut szereplési lehetőséghez nagyjából, vagy csak talán egy hajszállal marad el attól, míg a Jobbikot egy 5 százalékos párt szintjén kezelik. Még például a Hír Televízióban is, ahol a Jobbik 2-3 százalékos szerepléshez jut, ott az MSZP ennek a három-négyszereséhez, és ez az egész médiára jellemző. Ez már nagyobb hatalmi kérdéseket tükröz, hogy hogyan osztották itt le az országot, nemcsak korábban a két nagy kereskedelmi rádiót, de hogyan működhet ugyanilyen törvénysértően a kiegyensúlyozott tájékoztatást sárba tiporva, mondjuk, a Hír TV és az ATV, ahol például - hogy egy 2010-es, éves adatot idézzek hirtelen fejből, a választásoktól legalábbis az év végéig - 52 százalék fölött volt az MSZP élőszóbeli megnyilvánulásának aránya, míg 0,2 százalék volt a Jobbiké. Holott a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nemcsak a közmédiumokra vonatkozik, hanem törvényi előírás - szerintem helyesen -, de a lényeg az, hogy törvényi előírás, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók is ezt megtegyék.
Tehát köszönő viszonyban sincs a törvénnyel a valóság, és amikor ezt számon kérjük, akkor annak lényegében semmi következménye nincs vagy talán csak annyi, hogy rendre módosítják a törvényt. Legutóbb megszüntették a sokoldalú tájékoztatás követelményét, ami még többet is jelentene, mint a kiegyensúlyzott, de volt olyan is, hogy a Médiatanács hivatalból való eljárási kötelezettségét szüntették meg, miután számon kértem, hogy miért nem jár el a Médiatanács hivatalból, tehát körülbelül ilyen következményei vannak; vagy amikor a kulturális és sajtóbizottság ellenőrző albizottságának elnökeként a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek nem teljesülése ügyében üléseket javasoltam, akkor lett következménye a dolognak végül is, az, hogy leváltottak engem ebből a tisztségből.
No de hát ez a javaslat jelenleg azért a helyi földfelszíni sugárzású adók helyzetét könnyíti, rendezi. Egyelőre semmi különösebb aknát nem látunk a kormánypárti javaslatban, de majd a módosító javaslatokat meg kell azért nézni, hiszen abban lehet, hogy elrejtenek rossz szokásuk szerint majd meglepetéseket.
Simon Gábor nem értette, hogy miért nem szavazott e javaslat ellen minden más ellenzéki párt is, ezt a kérdést tette föl. A saját bizottságom tapasztalatáról tudok beszámolni. Nem támogattam ezt a javaslatot, de egyedüliként nem támogattam, és az MSZP képviselője támogatta. Javaslom, hogy frakción belül is egyeztessenek. Persze, lehet azzal érvelni, hogy az egyik szakbizottság szempontja szerint elfogadható, a másik szerint nem, itt azonban mégis, ha tetszik, ha nem, egy salátáról szavazunk, egy javaslatot tartunk adott esetben általános vitára alkalmasnak vagy nem. Azt gondolom tehát, hogy pártjukon belül illő lenne ilyenkor egyeztetni.
Azt gondolom, hogy ez a javaslat, ha jelenleg nem is tartalmaz aknákat, azért a mulasztásra mindenképp felhívja a figyelmet; kormánypárti mulasztásra, kormányzati mulasztásra és főként annak az eseti bizottságnak a mulasztására, amely pont a digitális átállást hivatott ellenőrizni. Hiszen itt van a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság, de csak a neve ilyen hosszú, a működése nem annyira, hiszen a bemutatkozó, egymásnak bemutatkozó zárt ülést leszámítva egyetlenegy ülést tartott a 3 év alatt ez a bizottság, egy egyórás ülést, miközben ez egy rendkívül fontos téma volna, miközben folyamatosan tolják ki a határidőt. Volt, hogy zárószavazás előtti módosító javaslattal tolták ki talán egy évvel, tehát ezt a rendkívül indokolt átállást folyamatosan kitolják.
Azt gondolom, hogy a bizottságnak lenne feladata. Nagyon fájó, hogy a bizottság elnöke, Cser-Palkovics András sem vesz részt most ezen a napirendi tárgyaláson, és a bizottság nem létező ülésein sem természetesen. És hát pontosan ezért nincs lényegében semmilyen információnk arról, hogy hogyan halad a digitális átállás, vagy hogy például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság miért nem költi el azt a pénzt, amit az éves költségvetése erre előirányzott, tehát mondhatnánk, hogy törvénysértő módon miért nem hajtja végre a törvényben is előírt költségvetését.
Nem akarok persze mindent erre a bizottságra terhelni, még ha itt, az Országgyűlésben is vagyunk, lehet, hogy a kormányzat egyszerűen megfeledkezett a fránya helyi televíziókról, miközben nyilvánvalóan az országos médiumokra, országos hatalomátvételre koncentráltak az elmúlt években, most pedig itt van megint ez a kapkodás.
Én azonban azt gondolom, hogy a mulasztásokat nem jó, ha mindig a határidő kitolásával orvosoljuk. Ezt már elmondtam itt Navracsics Tibornak is, aki a kommunista luxusnyugdíjak törvényben előírt, október 31-ei határidőre történő felülvizsgálatát egyszerűen nem hajtotta végre, és erre nem az volt a válasz, hogy mondjuk, lemond vagy valami szankciót alkalmazunk - akár pénzbírságot, stílszerűen, ha már ilyen nagy divat ez az országgyűlésben, na persze csak ellenzéki képviselőkkel szemben -, hanem egyszerűen törvényt módosított, és kitolta több mint fél évvel a határidőt.
(10.00)
Azt gondolom, ez a hozzáállás nem jó. Ha egy egyszerű magyar ember, mondjuk, nem nyújtja be határidőre az adóbevallását, komoly szankcióra számíthat. Hát akkor egy miniszter, akinek jó példával kellene elöl járnia, egy bármelyik országgyűlési képviselő, akinek a törvények betartásában élen kellene járnia, hogyan teheti ezt meg következmények nélkül, és hogyan lehet, hogy a törvénysértésre, a mulasztásos törvénysértése az a válasz, hogy kitoljuk a határidőt? Ezt látjuk folyamatosan a digitális átállásnál is, itt nagyon komoly kormányzati vagy hatósági, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által elkövetett mulasztásról van szó.
Itt van például az NMHH 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény tavaly októberi vitája; ez a legutóbbi, amit megvitattunk, a 2012. évit nem. Félő, hogy ott is ugyanazt kell elmondanom, amit elmondtam már a korábbi két évben is. Ha nem is illő, de hadd idézzek önmagamtól az Országgyűlés jegyzőkönyvéből, mert hiszen ebben precízebb számok vannak. Most nincsenek előttem egyébként az akkori jegyzeteim, viszont az Országgyűlés vitájában elmondtam tavaly, hogy - idézem: “Zsinórban második éve nem sikerült az NMHH-nak egy fillért sem elköltenie a digitális átállásra. 946 milliós előirányzat volt, ebből nulla forint teljesült, és ezt már tavaly se nagyon tudták megmagyarázni. Akkor is feszegettem itt az Országgyűlésben, hogy akkor sem költöttek, ha jól emlékszem, egyetlen fillért sem.” - mondtam ezt tavaly, tehát ezért mondom, hogy már kétéves problémáról beszélünk. “Ráadásul itt van még most a 11,2 milliárdos tartalék is erre a célra. Mikor kívánják megteremteni Magyarországon a kiegyensúlyozott médiatájékoztatást?” - tettem fel a kérdést tehát tavaly októberben.
Érdemi választ nem kaptam rá, ahogy a korábbi évben sem, hogy hogyan lehet, hogy törvényi előírás tulajdonképpen egy költségvetési sor, a digitális átállásra szánt keret, és ezt nem költik el. Akkor ne csodálkozzunk, hogy nem tudják határidőre végrehajtani az átállást, ha az ezzel kapcsolatos akár tájékoztatási, akár technikai fejlesztésekre nem költenek. Ezért tulajdonképpen itt egymást váltogatta, hogy hol nem költötték el a pénzt, hol kitolták a határidőt - egymásnak voltak ezek az indokai. Egyrészt azt mondják, hogy azért nem költötték el a pénzt, mert még ráér, miután kitolták az időkeretet persze, aztán miután nem hajtották végre a törvényt, nem költötték el a digitális átállásra szánt szükséges keretet.
Persze, hogy joggal magyarázták, hogy nem hajtható végre a digitális átállás, és ezért sokszor még csak nem is egy önálló indítvány érdemi részében, hanem egyébként törvénysértően - ma már ilyen gyakorlathoz talán nem nyúlnak sorozatos tiltakozásunk hatására -, nem túl elegáns módon zárószavazás előtti módosítóval változtattak ilyen lényeges kérdésen, tehát szó sem volt koherenciazavar orvoslásáról, amire az a jogintézmény szolgálna. Tehát hol a határidőt tolták ki, hogy nem hajtották végre a törvényt, és itt vagyunk, hogy nem biztosítják a digitális átállást.
Persze megértem, hogy ez önöknek rendkívül kényelmes, hiszen a digitális átállás után lényegesen több hely lenne a korábbi analóg műsortovábbítási lehetőségekkel szemben. Egy-egy frekvencia piaci értéke is le fog esni, itt sokkal kisebb műsorszolgáltató sugárzási lehetőséghez juthatna, ha végre megtörténne a digitális átállás. Ez egyébként a helyi televíziókra is igaz, ilyen értelemben azért elgondolkodtató, hogy mennyire jó ezt a könnyítést megadni. Persze, jelen helyzetben már kész helyzet előtt állunk, én is azt mondom, hogy sajnos indokolt.
Mégis arra kérem, különösen az NMHH képviselőit, hogy végre hajtsák végre a digitális átállás szükséges előkészületeit, hogy újabb határidő-módosításra ne legyen szükség, országosan pláne ne, de helyben se, hiszen most adhatunk hároméves haladékot, de félő, hogy az olyan beláthatatlan határidő, hogy semmi nem fog történni a helyi televíziók digitális átállásának elősegítése érdekében, és majd két év múlva előjönnek azzal, hogy lám-lám, milyen nehéz helyzetben vannak a helyi televíziók, segítsünk rajtuk.
Tehát azt gondolom, hogy nemcsak korszerűsítési szempontok, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatás egyébként törvényben is előírt, sajnos egyáltalán nem teljesült szempontja is indokolja, hogy kicsit komolyabban vegyük ezt a digitális átállást, hiszen tágabb értelemben az egész demokráciába vetett hitét kérdőjelezi meg nagyon sok embernek, az egész demokrácia működését kérdőjelezi meg, ha nem lehet hiteles tájékoztatáshoz jutni - lassan már az interneten sem, hiszen ott hiába valósulhatna ez meg, ott nem kell, mondjuk, sugárzási engedély, ott bevezetik a kínai típusú internetcenzúrát. Ha sehol nem lehet hiteles információkhoz jutni, és ezzel párhuzamosan, mondjuk, egy-egy sörért veszik meg a szavazatokat, és sorolhatnánk még, hogy mivel teszik tönkre ezt a demokratikus működést, akkor hogyan gondolják önök ezt a rendszert működtetni?
Ezért gondolom, hogy komolyabban kellene végre venni a digitális átállást, és következménye kellene hogy legyen annak, ha például az NMHH nem költi el a törvényben előírt összegeket a digitális átállásra.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)
