PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Örülök, hogy Turi-Kovács Béla képviselőtársam ezt az alaphangot adta meg, mert szerintem is valóban erről szól igazából a javaslat. Az a 38 helyi és körzeti társaság, televíziók, amelyek ma analóg módon sugároznak, döntően az Alföldön vagy a Nyírségben körülbelül 4 millió embert érnek el, ez a potenciális vételkörzetük. Ennek a 4 millió embernek valóban a helyi nyilvánosság, a demokratikus helyi nyilvánosság szempontjából óriási jelentőségű 38 ilyen körzeti televízió továbbműködése analóg módon, ha kívánják, 2017. december 31-ig.
De miről is van szó összefoglalóan és összességében? Mert ha valaki a vitát követi, még azt a részét talán nem értelmezhette, hogy mi történt az előkészületek során. Ugyanis maga a javaslat, ami most előttünk fekszik, nem a semmiből került ide. Március 5-én tartott ülést a digitális átállással kapcsolatban az eseti bizottság, amikor meghallgattuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tájékoztatását egyrészt az országos átállásról, másrészt fölmerültek ezek a kérdések. Ugyebár, ha valaki csak a televíziókon keresztül tájékozódik a digitális átállásról, akkor egy közkedvelt, korábban jól ismert és sok műsorban föltűnt műsorvezetőt láthat, aki azt mondja, hogy digitális pütty, pütty, pütty, vagy digitális hm, hm, hm, nem is tudom, micsoda, és ebből derül ki aztán a nézők számára, hogy mi is a digitális átállás, vagy mit kell csinálni.
Hát korántsem! Javaslom mindenkinek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezzel kapcsolatos legrövidebb tájékoztató anyagát a digitális átállásról. Az nagyon egyszerűen megfogalmazza azokat a teendőket, amiket a nézőknek kell majd a jövőben megtenniük a tökéletes vétel és a maradéktalan televíziózási élmény érdekében. Ez pedig korántsem olyan bonyolult, mint ahogy azt Mandur László képviselő úr itt beállította, megkérdőjelezve azt, hogy ezt a változtatást majd a nézők fogják-e tudni követni. Hát, ez a dolog olyan egyszerű! Ha valakinek a televíziókészüléke ma alkalmas a digitális vételre, az nyugodtan ülhet tovább a fotelben, ha pedig történetesen olyan analóg vétellel televíziózik, amelyen keresztül az m1, a tv2 és az RTL országos adók műsorai láthatók, és a televíziókészüléken van egy RF feliratú dugóbemenet, akkor ez tökéletesen alkalmas a jövőben is a vételre úgy, hogy egy ilyen set-top boxnak nevezett digitális vevő dekódert kell rátelepíteni. És még hadd mondjak el itt akkor egy apróságot, talán egy új antenna sem rossz befektetés, nem különösebben drága. Viszont a digitális átállás során azok számára, akik valamiért ezt nem tudnák finanszírozni, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság különböző támogatásokat és programokat indít.
Általánosságban a digitális átállás körülbelül azt jelenti, hogy a közönség 11 százaléka televíziózik még mindig analóg módon, ez körülbelül 415 ezer háztartás, és ennek 10 százalékát a médiahatóság az átállás során támogatni tudja. Hiszen általában ebben a 415 ezer háztartásban a társadalmi periférián lévők, szegényebbek, idősebbek, egyedül élők vannak, az ő számukra ez a támogatás jelentős. Ugyanakkor, és ezért mondtam el, nagy átfedésben vannak ezek a tévénézők, ezek a fogyasztók a 38 helyi és körzeti televízió nézőivel azok vételkörzetében. Vagyis pont az a helyzet áll elő, hogy azokon kell leginkább segíteni, akik a társadalmi periférián, szegényebb területeken élnek, és ez bizony az Alföld és a Nyírség is. Vagyis ott, ahol az átállás nehezen megvalósítható, kifejezetten előnyös, ha a digitális átállásból ezek a helyi televíziók kikerülnek, hiszen nem tudják előteremteni a feltételeket.
A javaslat elsősorban arról szól, hogy azokat az önkormányzati, városi, kisvárosi, középvárosi televíziókat kell egy lehetőséghez juttatni, akik ma nem képesek arra, hogy akár a stúdiótól a fejállomásig vagy pedig egy kábelhálózaton keresztül terjesszenek, és ezért a jövőben az ő közönségük nem tudná élvezni, nem tudná követni egyrészt a helyi közvélemény kialakítása során a közéletet, és nem tudná a nyilvánosságot, a helyi nyilvánosságot birtokolni. Úgyhogy aki ezek közé tartozik, azok számára, és ez bizony sok százezer ember, több millió ember is lehet, nagyon fontos, hogy ez a javaslat 2017-ig kitolja ennek a lehetőségét. Természetesen önkéntességet biztosít annak függvényében, hogy egy-egy társaság mennyire tud a piacon megerősödni vagy támogatásokat igénybe venni ahhoz, hogy a digitális átállásból kivegye a részét.
Egyébként 482 helyi kábeles működik az országban, ha a szám pontos, legalábbis áprilisban még pontos volt, egy akkori adatot idézek, és ehhez képest beszélünk 38 olyan helyi analóg tévéről, középvárosi televíziókról is, amelyeken ez a javaslat segít. Amikor márciusban a digitális átállással foglalkozó eseti bizottság az NMHH-t, a hatóságot meghallgatta, akkor a helyi televíziók szövetségének elnöke jelezte ezt a problémát. Egész pontosan úgy fogalmazott, hogy elvész a helyi demokrácia, a nyilvánosság egyik fontos pillére. Ez itt ma mind elhangzott a vitában, csak megismétlem elnök úr szavait. Akkor már a hatóság jelezte is, hogy egy törvénymódosítás esetén a helyiek önként átállhatnak a digitális műsorszolgáltatásra. Ugyan nem volt pontosan meghatározva akkor még az elképzelések között, hogy ennek mennyi lesz az átállási ideje, de a 3 év már akkor is elhangzott, 3-5 évben gondolkodtak.
Ezt a tájékoztatást tehát megkaptuk, ennek alapján került ide a javaslat, immár lassan 3 hónap elteltével. Összességében pedig mindenképpen hasznosnak, értelmesnek és a helyi nyilvánosság, az emberek számára - mondom, több százezer vagy akár több millió ember számára is - elengedhetetlennek tartjuk, hogy ez a digitális átállás azoknak a televízióknak, amelyek lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, 2017. december 31-ig kiterjedjen. Kérem szépen önöket is, hogy ennek megfelelően támogassák a javaslatot.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(10.40)
