SCHÖN PÉTER
SCHÖN PÉTER
SCHÖN PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat nem egy új felvetés - nem új felvetés abban az értelemben, hogy ezzel régóta próbálkoznak a parlamenti pártok. A ciklus elején az LMP benyújtott egy javaslatot, amelynek az alapját egyébként a Transparency International javaslata képezte, amelynek az alapját pedig az MSZP és a Fidesz előző ciklusban benyújtott javaslata képezte, de sajnos ebből sem lett semmi.
Az általános vitában elhangzott, hogy nem volt egyeztetés, mire az államtitkár úr jelezte, hogy volt egyeztetés. Én erre azt mondanám, hogy lehet, hogy volt, de érdemi biztosan nem, hiszen sem az általános, sem a részletes vitában egy nagyon fontos szereplő álláspontját nem ismerhettük meg, ez pedig az Állami Számvevőszék, amely magát az egész kampányt és a kampányköltéseket majd ellenőrizni fogja. Úgy tűnik a javaslatból egyébként, hogy ezt a javaslatot olyanok írták, akik részleteiben nem foglalkoztak még kampányelszámolással, mert ha foglalkoztak volna, akkor nem lennének ilyen hibái a javaslatnak.
Az alkotmányügyi bizottság a hétfői ülésén egy elég vaskos módosító javaslatot nyújtott be, szokás szerint a napirendi pont tárgyalása előtt pár perccel, és ebben több ponton, sőt igazából nagyon sok ponton módosítanák a törvényjavaslatot.
A 3. pontban mi azt javasoltuk Szabó Gábor képviselőtársammal, hogy az egyéni jelöltek ne az eredeti törvényjavaslatban szereplő öt munkanapon belül kapják meg az állami támogatást, a jelöltté válástól számított öt munkanapon belül, hanem ez legyen három munkanap. A választási eljárásban elég rövid határidők vannak, ehhez képest az öt munkanap elég nagyvonalú és elég hosszú időtartam, főleg annak tükrében, hogy a jelöltté válástól számítva másfél hónapon belül vélhetően véget fog érni a választás, és az alatt kellene elkölteni az egyéni jelöltnek ezt az 1 millió forint plusz persze a 4 millió forint saját költséget, akár a pártoknak ezt az elég jelentős, majdnem 600 millió forintos állami támogatást. Erre az államtitkár úr és az előterjesztő azt jelezte, hogy azért nem jó a három munkanap, mert ez alatt nem tudják megoldani a kincstári kártya kibocsátását. Én ezzel nem értek egyet. Ha egy bank meg tudja oldani három nap alatt a kártyakibocsátást, akkor az Államkincstár is meg tudja oldani, lévén egyébként, hogy itt is egy klasszikus bankkártyáról beszélünk; az Államkincstár az OTP-vel van egyébként kapcsolatban, tehát az OTP bocsátja ki fizikailag ezt a kártyát. Tehát én továbbra is azt javaslom, hogy három munkanapon belül történjen meg a kártyakibocsátás.
Ezzel kapcsolatos Karácsony Gergely képviselő úrnak az 5. ajánlási pontban szereplő javaslata, amely kapcsolódik a miénkhez is, hogy a jelöltek ne csak a kincstári kártyával fizethessenek, hanem átutalással is fizethessenek. Ez egy teljesen logikus felvetés. Nem mindenhol van kincstárikártya-, illetve bankkártya-elfogadó hely, az átutalás ezt valamennyire kiszélesíti, de a mi javaslatunkban, a 7. ajánlási pontban az szerepel, hogy legyen arra lehetőség, hogy a jelölt, amennyiben előre megelőlegezi a költségeket, akkor készpénzben is költhessen az állami támogatás terhére. Ez úgy történne, hogy előre, a saját kontójára, a saját kockázatára teljesíti a készpénzes kiadásokat.
(11.20)
Aztán ha nem költötte el akár bankkártyás vagy kincstári kártyás fizetéssel, akár átutalással ezt az 1 millió forintot, akkor benyújtja ezeket a szabályosan kiállított számlákat, és utólag elszámolhatja. Államtitkár úr azt mondta, hogy az a célja magának a javaslatnak, tehát azért nem lehet készpénzzel fizetni, hogy javítsuk az átláthatóságot.
Ezzel nem javítjuk az átláthatóságot, ezzel csak szűkítjük egyébként az igénybevevők körét, ugyanis akár Kelet-Magyarországon mind a bankkártyás fizetés nehézkes lesz - főleg kis, vidéki vállalkozóknál -, mind egy átutalásos fizetés adott esetben 8-15 napos fizetési határidőkkel. Ezt nem mindenki fogja tudni bevállalni. Ez afelé tereli a jelölteket, hogy főleg nagyobb, tőkeerős cégekkel egyezzenek meg például nyomdai szolgáltatásokra.
A 8. ajánlási pontban az alkotmányügyi bizottság javaslata szerepel, amelyhez az MSZP benyújtott egyébként egy kapcsolódó módosítót is, és maga a javaslat az volt, hogy fel kell tüntetni a kiállított számlán azt, hogy az maga a jelölt kampánytevékenységéhez kapcsolódik. Az MSZP ezzel kapcsolatban azt írta a kapcsolódó módosító javaslatában, hogy nem életszerű és nem elvárható magától a számlakibocsátótól, hogy ezt igazolja és ráírja a számlára, de erről nem is volt szó, nem szerepelt a törvényjavaslatban. Soha sehol nem írták és nem is így volt eddig sem, hogy a számlakibocsátó írta ezt rá, hiszen például a 2010-es választással kapcsolatban a jelöltenként járó támogatás felszámolása során is magának a jelölő szervezetnek volt a feladata, hogy az elszámolás során rávezesse ezt a számlára, amelyet benyújtott elszámolásra.
A 9. ajánlási pontban azt javasoltuk képviselőtársammal együtt - egy pontosítást -, hogy a kibocsátott számlán ne csak az egyéni választókerület számát, hanem annak székhelyét is tüntessük föl. Az egyéni választókerület száma azt jelentené, hogy ráírnánk, hogy 7. számú választókerület. 7. számú választókerület az országban jó néhány van, székhellyel együtt ez már lényegesen pontosabb lenne. Ezt a javaslatot egyébként befogadta az előterjesztő és a bizottság is támogatta.
A 15. számú ajánlási pontban azt javasoltuk, hogy az állami támogatást, amelyet az állam ad a kampányra, annak 25 százalékát fel lehessen használni a párt működtetésére is, lévén, hogy állami támogatást, normál állami támogatást nem kapnak a pártok a választás évében a javaslat szerint, és ez azzal jár ugyebár, hogy körülbelül másfél-két hónap alatt kellene… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Folytatom majd egy következő felszólalásban.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
