FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálatos tény, hogy európai uniós szinten az utolsók között vagyunk nyelvtudásban, a lakosság kétharmada az anyanyelvén kívül semmilyen más idegen nyelven, két nyelven pedig mindössze csak 13 százalék beszél. Ez az adat igen lesújtó. Az tehát egyértelmű, hogy ezen a téren lépéseket kell tenni, már csak azért is, mert a mindennapi boldoguláshoz is egyre több helyen mind az oktatásban, például a diploma megszerzéséhez, mind pedig a munkahelyi elhelyezkedéshez követelmény a nyelvtudás, hisz egyre több munkahelyen és munkakörben szükséges valamilyen idegen nyelv használata. A nyelvtudás szintjének javítása nemcsak egyéni szinten fontos, hanem társadalmi érdek is, hisz hazánk versenyképességét segíti elő.
Ilyen előzmények után joggal vártuk el, hogy a kormány az elmúlt három évben határozott lépéseket tesz a nyelvtanítás megreformálása érdekében, mégsem történt semmi. Sokan, köztük mi is a beszédcentrikusabb nyelvtanítás irányába vinnénk a nyelvoktatást, illetve a jelenlegi nyelvoktatási gyakorlat is átgondolásra szorul, hisz alapvetően nem az idegennyelv-órák számával van a probléma, hanem azzal, hogy valahogy mégsem jutnak el megfelelő szintre ez idő alatt a diákok. Jobb híján tehát maradnak a nyelvtanfolyamok és különórák, amelyek súlyos összegekkel terhelik meg a családi kasszát.
S ha már az anyagi nehézségeknél tartunk, akkor arról is beszélni kell, hogy nemcsak a nyelvvizsgáig való eljutás, hanem maga a vizsgadíj megfizetése is komoly anyagi terhet jelent sokaknak, és bizony nem kevesen vannak olyanok, akiknek ezt a 20-30 ezer forintot nehezére esik kifizetni. Egy felmérés szerint az emberek 44 százalékát a költségek tartják vissza a nyelvtanulástól. A nyelvtanulás az önképzés részeként egyfajta beruházásként is tekinthető, amelynek társadalmi és egyéni megtérülése is egyértelmű.
A Jobbik szerint az államnak támogatnia kellene a nyelvtanulást, valamint a nyelvvizsga megszerzését, és ösztönzőleg kellene fellépnie ezen a területen. Épp ezért javasolta néhány hete a Jobbik ifjúsági tagozata, hogy legyen állami finanszírozású mindenki számára egy középfokú C típusú vagy az azzal egyenértékű A és B típusú nyelvvizsga díja. A javaslatunkat határozati javaslatként is benyújtottuk az Országgyűlésnek, jelezve azt is, hogy készek vagyunk módosításra, a kör szűkítésére, esetleg arra, hogy a csak sikeres nyelvvizsgát finanszírozza az állam, a lényeg, hogy történjen végre valami előrelépés.
Tudjuk, hogy önmagában ez a javaslat sem elégséges a jelenlegi drasztikus helyzet teljes körű korrigálására, de az biztos, hogy nagyon sok embernek jelentene segítséget vagy ösztönözné nyelvtanulásra. Érdemi vita helyett azonban szokás szerint lesöpörték a javaslatunkat, pedig ennek éves költségvetési igénye messze nem lenne annyi, mint amennyi pénzbe kerülnek például egyes kormányzati látványberuházások vagy épp a kormányzati sikerpropaganda.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekre tekintettel kérdezem, hogy miért nem tettek lépéseket az elmúlt három évben a nyelvtanulással kapcsolatos problémák megoldására, és miért nem hajlandók még csak a párbeszédre sem, amikor javaslattal áll elő a Jobbik.
Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
