DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A közlekedéspolitikai érveket tökéletesen összefoglalta Korondi Miklós képviselőtársam, azonban én szeretnék egy olyan szempontot behozni ebbe a vitába, amely láthatóan nem is egy vita, de mégiscsak alkalmat kell teremtenünk arra, hogy nemzetpolitikai szempontjainkat megjelenítsük egy olyan állammal kötött, jelen esetben egy áruforgalmi megállapodás tekintetében, ahol azért jelentős lélekszámú magyar közösség él, nem saját akaratából, közel 150 ezren. Az egyik legnehezebb sorban élő, gazdasági és szociális szempontból is talán legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő magyar közösségről van szó, és egyáltalán nem megnyugtató az ottani magyar közösség helyzete.
Tehát minden esetben, amikor a magyar kormány kapcsolatba lép, tárgyalásokat folytat, kétoldalú egyezményeket köt szomszédos államokkal, akik a trianoni békediktátum következményeképpen… Ukrajna ráadásul nem is létezett, amikor a diktátum megszületett, tehát Ukrajna tekintetében 1991-ben egy nagyon kétes alapszerződés köttetett, és ez a mai napig, azt kell mondanom, súlyos történelmi hiba volt. Azonban a mindenkori magyar kormánynak egy ilyen állammal való tárgyalás esetén, úgy gondolom, hogy számon kell kérni azt, hogy vajon minden rendben van-e a Kárpátalján élő magyar közösség helyzetével.
És azért bár tudjuk, hogy ez most csak egy kihirdetési vita és érdemben nem fog változni a helyzet attól, amit most itt röviden összefoglalok a kárpátaljai magyarság helyzetéről, de úgy is, mint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, onnét is tudom, meg onnét is tudom, hogy gyakran foglalkozom ezzel a témával, a határon túli magyar közösség témájával, hogy nem rendezett a magyar közösség helyzete.
Egy olyan közösségről van szó, amely egyébként lélekszámát tekintve csak feleakkora, mint a dél-tiroli, osztrák tiroli németajkú közösség, akiket egy olyan magas szintű területi autonómia és önigazgatás illet meg, amely egyenrangú féllé teszi őket ebben a régióban, ahol élnek őshonos nemzetként. Itt is őshonos nemzetről van szó. És nagyon szép dolog és elismerésre méltó dolog, hogy a magyar kormány egy ilyen jelentős, közel félmilliárd forintos támogatást adott most a beregszászi magyar főiskolának, de azért mutassunk rá, hogy ezt a támogatást alapvetően alanyi jogon az ukrán állam kellene hogy biztosítsa az ott élő magyar közösség számára, hogy tanulmányaikat az óvodától a felsőoktatás minden szintjéig bezárólag magyarul végezhessék.
Aztán ott van a Bereg-vidéki körzet autonómiakérdése. 1991-ben, az ominózus népszavazáskor már kinyilvánította a helyi közösség, hogy szeretnének autonóm körzetként élni Kárpátalján mint területi egységen belül, és ez abszolút reális lenne. Ha a Finnországban élő svédek közösségét nézzük, az ?land-szigeteki közel 35 ezres közösséget, amely megegyezik Beregszász lélekszámával, azt kell mondani, hogy ez teljesen reális és teljesen megalapozott követelés.
Aztán sajnos itt vannak az aggasztó magyarellenes atrocitások. Nemzeti ünnepünk idején számos támadás érte a nemzeti ünnepünkön megemlékező helyi közösséget. Tájékoztattak engem, részletes beszámolókat kaptam a helyi magyar közösség tagjaitól. Nagyon aggódó és tényleg a félelem légkörében kellett megéljék a 15-ei rendezvényt, amikor a Szvoboda párt aktivistái lényegében megtámadták a méltóságos körülmények között ünneplő, szabadságharcunkra emlékező magyar közösséget, a templomból kilépő magyar fiatalokat, odalátogatókat megalázták, letépték róluk a kokárdát.
(18.50)
A magyar külpolitika jelen esetben nem lépett fel kellő hatékonysággal. Írásbeli kérdést is feltettem ez ügyben Martonyi külügyminiszter úrnak, határozott lépéseket sürgetve a kárpátaljai magyar közösség érdekében, de ezek nem voltak kellő súlyúak és kellő eréllyel megtettek. Tehát arra kérem a magyar kormányt, hogy minden esetben, amikor a szomszédos államokkal köt megállapodást - a Szlovákiával kötött, például az Ipoly-hidak felépítéséről szóló szerződésnél is elmondtam a felvidéki magyarság helyzetével kapcsolatos aggályokat és nehézségeket -, ugyanezt tegye meg. Minden alkalommal kérje számon Ukrajnán a nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeket, a kisebbségvédelmi keretegyezmény például az Európa Tanács egy ilyen irányú egyezménye. Vagy ha már úgy nézzük, ez az alapszerződés, amely történelmileg - azt lehet mondani - hiba volt, de végül mégiscsak tartalmaz garanciákat, ezeket is számon kellene kérni az anyanyelvi oktatás területén, az érvényesülés lehetőségének területén. Ne legyen másodrangú polgár egy kárpátaljai magyar a saját őshonos területén.
Tehát kérjük, hogy védő hatalomként lépjen fel a magyar állam, a magyar kormány, és az ilyen és az ehhez hasonló egyezmények kötésénél soha ne felejtse el, hogy ezt a sajátos szempontrendszert, amit a magyar közösségek egybetartozása, a határon felüli egybetartozás jelent, ezt érvényesítse, akár egy ilyen szakpolitikai jellegű egyezményben is. Ennek szellemében tudjuk a támogatásunkat nyújtani önöknek.
Köszönöm szépen, és remélem, hogy ezt megfogadják. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
