BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormányt közel két éve éri kritika és támadások uniós intézmények részéről a jogállamiság kérdésében. A Jobbik a maga eltérő véleményét keményen képviselte ebben a parlamentben, ha a Velencei Bizottsággal tárgyalunk; néhány tárgyszerű javaslatunk és véleményünk megfogalmazása mellett visszautasítjuk azt, hogy Magyarországon ne létezne jogállam, ne létezne alkotmányosság, és diktatúra lenne, különösen annak tükrében, hogy amikor 2006 őszén Magyarországon alkotmányjogi, emberi jogi krízishelyzet volt, senki nem jött ide vizsgálódni.
Ugyanakkor az elmúlt héten voltak olyan események, amelyek bennünk már felvetik a jogállamiság működésének kérdését, mivel úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr egy személyben kívánja gyakorolni a kormányzati, végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalmat. Amikor egy új BKV-buszjáraton Tarlós István főpolgármesterrel beszélt a megoldandó feladatokról, így fogalmazott: “Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, én csinálok egy olyat.” Mármint törvényt. Az helyes, hogy a megoldandó kérdések ha rendeletileg nem oldhatók meg, a parlament törvényt alkot. A kormányzat súlya is fontos ebben. De ez az egyszemélyi törvényalkotást úgy jelzi számunkra, mintha itt valóban egybemosódna a végrehajtói és a törvényalkotói hatalom.
Az elmúlt hét végén, szombaton Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő asszony egy demonstrációt jelentett be a cionizmus és a bolsevizmus áldozatainak emlékére. Ezt a bejelentést először a rendőrség tudomásul vette. Azt követően utasította Orbán Viktor a belügyminisztert, hogy tiltsa be ezt a rendezvényt. A rendőrség megtette ezt, annak ellenére, hogy az előző bírósági határozat alapján világos volt, hogy jogszerűtlenül teszi. Képviselő asszony fellebbezett, és a bíróság természetesen engedélyezte ezt a demonstrációt, és kijelentette: a rendőrség azon eljárása, hogy a rendezvényt alá nem támasztott feltételezésekre hivatkozva tiltja meg, súlyosan jogszabálysértő, a tényállás-tisztázási kötelezettség súlyos sérelmét jelenti. A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Orbán Viktor ekkor a - nem létező - Legfelsőbb Bíróság elnökéhez kívánt fordulni az alkotmányosság ügyében. Tulajdonképpen érthető - ha valaki nem veszi komolyan a bíróságot, és fölébe helyezi magát, miért kéne a terminológiát ismerni? Természetesen kúriai döntés nem született, volt a hatályos bírósági döntés, és újra felszólította Orbán Viktor a rendőrséget, hogy akadályozza meg. Természetesen a rendezvény a legnagyobb nyugalomban és békében lezajlott.
Azért kell visszatérnem tartalmilag röviden erre a rendezvényre, mert az európai, nyugati sajtóban az jelent meg, hogy a Jobbik zsidóellenes demonstrációt szervezett, és mi nem vagyunk hajlandók elfogadni a fogalmak összekeverését. Aki ott volt, tudja, hogy a rendezvény a céljának felelt meg: a cionizmus és a bolsevizmus áldozataira emlékező.
Magyarországon vannak antiszemita jelenségek, de nincs antiszemitizmus. Magyarországon a zsidóság szabadon élheti meg vallását, gyakorolhatja kultúráját. Annak idején a Jobbik az egyházügyi törvény első beterjesztésénél minden további nélkül elfogadta, hogy a vallásgyakorlók csekély száma ellenére három izraelita felekezet is a történelmi rangot közvetlenül elnyerje. És azt halljuk ma is a Mazsihisz elnökétől, hogy Magyarország Közép-Európa kulturális zsidó fővárosa. Hát akkor hogyan illik ez össze azzal, hogy Magyarországon ilyen mértékű veszélyes antiszemitizmus van? És azért utasítjuk vissza a Jobbik ilyen minősítését, mert az egyben Magyarország minősítése is.
Ugyanakkor természetesen nem vagyunk hajlandók lemondani arról, hogy Izrael Államot bíráljuk, adott esetben keményen, vagy elmondjuk, hogy amit a Gázai övezetben annak idején végrehajtott, az népirtás volt. Nem mondunk le arról, hogy ha mi úgy ítélünk bizonyos izraeli-magyar befektetéseket, annak tükrében, amit Simon Peresz mondott, hogy ezt mi nem támogatjuk, nem tartjuk helyénvalónak. Nem mondhatunk le arról és nem is fogunk, hogy ezt annak a véleménynyilvánítás szabadságának a tükrében elmondjuk, amire éppen a bíróság hivatkozott. Orbán Viktor miniszterelnök a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez akart fordulni az alkotmányosság jegyében, miközben a bíróság alkotmányos alapjogként biztosítja azt, amivel továbbra is élni fogunk.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
