PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt kitartó, kedves Képviselőtársaim! Napirend előtt már esett szó a túlzottdeficit-eljárásról és a kettős mércéről számokban, de most a csatlakozási évforduló és az Európa-nap előtt nézzünk a számok mögé, ha még föltarthatom önöket egypár perc erejéig.
Először is szögezzük le, hogy Magyarország nem az Európai Unió ellen harcol. A kormány és a Fidesz-KDNP azért küzd az európai politikai-közéleti terepeken, hogy az ország érdekeit minél erősebben képviselje, és hogy az ország a saját céljait elérje. Ez pedig nyilván nem más, mint a magyar családokért folytatott küzdelem, a magyar emberek céljaiért folytatott küzdelem.
És ezt azért kell leszögezni, mert az uniós csatlakozás múlt heti évfordulója és a következő Európa-nap árnyékában most is az a tévképzet él, hogy Magyarország harcol, harcol Brüsszel ellen, a helyzet azonban nem ez. Magyarország vitázik ugyan az Európai Unió bizottságaival, vitázik az intézményeivel, vitázik törvényhozási kérdésekben, mert ha nem volt eget rengetően fontos, akkor engedtünk, ha pedig fontos volt, akkor kitartottunk, és a dolog az Európai Unió normális működése szerint az Európai Bíróságon kötött ki. A helyzet tehát nem ez, jogi fronton nem harcolunk Brüsszel ellen: érvelünk, vitázunk, pereskedünk, ahogy kell. Viszont mindent a maga helyén.
Tény, hogy harcolunk ideológiai és harcolunk politikai síkon, és valóban zajlik egy kemény, eurómilliárdokra vagy forint-százmilliárdokra menő harc a gazdaság területén. A gazdaság szempontjából pedig meghatározó volt az uniós csatlakozás feltételrendszere, és ezt bizony már el szoktuk felejteni. Ugyebár 9 éve, 2004 májusától integrálódott Magyarország hivatalosan az Unió keretei közé, de a csatlakozás során, 2002-ben a szocialista kormány vette át a tárgyalópartner szerepét, és akkor sietve, mindenféle észrevételek vagy viták nélkül, rengeteget feladva Magyarország nemzeti érdekeiből, a Medgyessy-kormány gyorsan lezárta a nyitva lévő fejezeteket, és beleegyezett a kvótákba, beleegyezett a törvényhozási aktusokba.
Lényegében akkor ez engedett még nagyobb teret az ország erőforrásainak még erőteljesebb gazdasági kiszivattyúzásához. Ezt a teret szűkítette lényegesen a mai kormány, a Fidesz-KDNP azzal, hogy adókat vetett ki ezekre a gazdasági szivattyúkra, csökkentette a magyarországi nyereségüket, ahol indokolt volt, magyar eszközökkel helyettesítette a külföldit, és a pénzt itthon tartotta. A szabályozókat úgy alakítottuk, hogy a hazai gyártó, termelő és a hazai szolgáltató érdekei is ugyanúgy egyenrangúan megjelenjenek a rendszerben.
Tehát egészen nyersen szólva ez a gazdasági sérelem az ok Európában, másfelől éppen az európai gazdasági lobbik érdekei szerint Európa nagyon sokat változott időközben. Az utóbbi 20, különösen 10 évben az integráció pusztán emberi jogi és gazdasági kérdéssé vált, és a szolidaritás, az európai közösségek erejének a nemzetállamok erőire való alapozása, az alaptétel elhomályosult.
Az Európai Unió politikai-társadalmi közösségformálás helyett pusztán piaci szabályozóvá és állampolgárijog-kiterjesztővé vált. Értékközösség helyett érdekközösség alakult belőle, és feladta azt az értékközösségi elvet, amire 63 éve, 1950. május 9-én alapozott, feladta a schumani alapelvet: a keresztény értékekre való építkezést.
Tisztelt Képviselőtársaim, mind a hárman! (Dr. Vitányi István: Név szerint kérjük!) Hogy mondod? (Dr. Vitányi István: Név szerint kérjük!) Megismétlődött az, ami sokszor régen, de fontos, hogy a jegyzőkönyv ezt rögzíti, amikor az Európa egyesítésére irányuló erőfeszítések egy-egy csoportnak a többi feletti dominanciáján alapultak, ezért nem lehettek tartósak, mert mindenkinek egyetlen törekvése maradt: visszanyerni a szabadságot.
Ez volt a mi törekvésünk is, ezért mi, magyarok, éppen ellentétben az uniós értéktrendekkel, a hagyományos európai értékrend alapján rendezzük be az új Magyarországot, és ebben kívánok mindannyiunknak közös sikereket.
Köszönöm szépen a figyelmüket, hogy kitartottak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
