CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY
CSÓTI GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Erdély a magyar kultúra egyik fellegvára, a magyar identitás és függetlenség őrzője a török hódoltság korában, a vallási tolerancia és az etnikai alapú autonómia európai úttörője.
A románok a XIII. században kezdtek bevándorolni a Déli-Kárpátokon keresztül, és évszázadokon át tömegesen települtek be Erdélybe. Mi sem mutatja jobban a magyarok toleranciáját, mint hogy az 1880-as népszámlálás adatai szerint az erdélyi románoknak csupán 5,7 százaléka beszélte a magyar nyelvet. A szászok a XII. században kezdtek betelepedni, 1224-ben tényleges autonómiát kaptak. Erdélyben a tordai országgyűlés 1568-ban, Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot.
Csupán néhány adat arról, milyen hagyományai vannak Erdélyben az autonómiának. 1910-ben Erdély lakosságának 34 százaléka volt magyar, ma ez az arány 20 százalék körül van.
A Partium azt a néhány kelet-magyarországi vármegyét foglalja magában, amelyek Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelmek uralma alá kerültek. A trianoni békediktátum idején Partium lakosságának 62 százaléka magyar, 32 százaléka román volt.
Ennyi történelmi bevezető után nézzük, milyen esélyekkel küzd ma az autonómiáért az erdélyi és a partiumi magyarság! Az autonómia megvalósítása valamennyi romániai magyar politikai szervezet és párt célkitűzései között szerepel. Ugyanakkor a román politikai erők autonómiaellenessége szinte már hisztérikus. A román alkotmány nem ismeri el az őshonos magyarságot államalkotó tényezőnek, és nem biztosítja a kisebbségek kollektív jogait. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a szülőföldön boldogulás és nemzeti közösségként fennmaradás egyetlen esélye az autonómia kivívása.
Az erdélyi és partiumi autonómiakoncepciók háromszintűek. Magukban foglalják a kulturális autonómiát, a települési önkormányzatok sajátos státusú helyi autonómiáját és a klasszikus területi autonómiát. A kulturális autonómia révén létre kívánják hozni saját intézményrendszerüket az egész országban az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területén.
A területi autonómiára vonatkozó elképzelés alapja a kilencvenes évek végén Csapó József által elkészített székelyföldi autonómiastatútum tervezete, amely szerint a regionális hatalom törvényhozói és végrehajtói intézményeket kap, a központi hatalom bizonyos hatásköröket átruház a regionális hatalomra, a szubszidiaritás elve alapján a helyben begyűjtött adók meghatározó részének felhasználásáról a helybeliek és helyben döntenek, így a régiónak nemcsak oktatási, kulturális és tájékoztatási, hanem többek között gazdasági, közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési, rendfenntartási téren is nagy önállósága van.
A 2003-ban megalakult Székely Nemzeti Tanács ezt a tervezetet közvitára bocsátotta, számos ponton kiegészítették. A fenti alapelvek megvalósulása mellett az autonóm Székelyföldön szavatolt lesz a teljes és tényleges jogegyenlőség a terület minden lakója számára, hivatalos nyelve lesz a román mellett a magyar is. A székelyföldi autonómia fontos eleme a természeti erőforrások és az ásványkincsek feletti rendelkezés, a saját gazdaságpolitika.
(20.00)
A tervezetet már kétszer beterjesztették a bukaresti parlamentben, első alkalommal vita nélkül elvetették, másodszor egyszerűen elfektették. Az RMDSZ 2005-ben kormányzati pozícióból terjesztett be kisebbségi törvénytervezetet a parlamentben, mely magában foglalja az egész romániai magyarság kulturális autonómiáját. A tervezet azóta kallódik a bukaresti törvényhozás útvesztőiben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére idén tavasszal Zilahon megalakult a Partiumi Autonómia Tanács a térség őshonos magyarságának autonómiatörekvéseit megvalósítandó. Ezzel párhuzamosan meghatározó román politikai erők az országot olyan új régiókra akarják felosztani, hogy a magyarok sehol ne legyenek többségben, ezáltal ne tudják meghatározni saját sorsukat. Romániával szoros együttműködésre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), baráti kapcsolatokra törekszünk. Ugyanakkor a magyar külpolitikának mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi szervezetekben az együttműködés feltételévé kell tennie a magyar autonómiatörekvések támogatását Erdélyben és a Partiumban, úgy, ahogy Ausztria tette Dél-Tirol esetében Olaszországgal szemben.
Köszönöm azoknak, akik meghallgattak. (Taps.)
