NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Némiképp ünneprontó leszek, de a Jobbik Magyarországért Mozgalom sohasem tűrte a történelemhamisítást. Mielőtt Z. Kárpát Dániel képviselőtársam a frakció álláspontját ismerteti, nekem most lehetőségem nyílik a bizottságban megfogalmazott kisebbségi, tehát a nemzeti ellenzék véleményének ismertetésére, hiszen nem hagyhattuk szó nélkül már a szakbizottságban sem, miszerint a finnugor rokon népek napjáról szóló határozati javaslat már a címében is hazug, ráadásul az indítvány szerint államalkotó finnugor nép vagyunk. Pedig szögezzük le, nyelvi rokonság sincs, csak nyelvi ragadványok. De ennyi erővel a németekkel vagy a cigányokkal is rokonok vagyunk. Lehet hinni benne, természetesen a nyelvi rokonságban, köztünk is vannak ilyenek, ez nem egy gátlástalan hazugság, mint maga a finnugor származáselmélet, amely viszont már régóta megdőlt. Ennek ellenére ennek a javaslatnak a címe még mindig magában hordozza nem a nyelvrokonságot, hanem a rokonságot.
Éppen ezért módosító javaslatot nyújtunk be, és ezt szabjuk feltételül a zárószavazáson annak érdekében, hogy ez a javaslat támogatható legyen, már aki egyáltalán a nyelvrokonságot elfogadhatónak tartja. Jómagam - ahogy fogalmaztam is - laikus nyelvművelőként és az Anyanyelvápolók Szövetségének lelkes tagjaként is vallom, hogy legfeljebb nyelvi ragadványok vannak. A javaslatban többször szereplő finnugor népek kifejezés is származásra utal, pedig ha azt mondjuk például, hogy a német nép, azt gondolom, senki sem értené bele, mondjuk, az osztrákokat, még akkor sem, ha a nyelvhasználatuk, a nyelvrokonságuk fennáll az osztrákoknak a németekkel; így, ahogy mi sem vagyunk finnugor nép tehát, még ha elfogadjuk, még ha valakik esetleg el is fogadják, hogy finnugor nyelvet beszélünk, abban az esetben sem.
Ráadásul ezeket a hamis megállapításokat nem is lehet minden esetben módosítani módosító javaslattal, hiszen az indoklásban is szerepel több helyen. Ennek ellenére, ha az érdemi részben módosításra kerül, azt gondolom, akkor több képviselő számára már elfogadhatóbb volna ez az egyébként jelen állás szerint történelemhamisító javaslat.
(18.00)
A címben tehát csak a “rokon” kifejezés szerepel, nem a “nyelvrokon”, ami a Magyar Értelmező Kéziszótár és a Magyar Néprajzi Lexikon szerint is családi, tehát vérségi kapcsolatot jelent. Tehát aki egy ilyen című határozati javaslatot megszavaz, az tulajdonképpen a vérségi kapcsolatot szavazza meg. Ez az, ami számunkra elfogadhatatlan.
Számos alkalommal emeltünk már szót a finnugor származáselmélet hazugságaival szemben. Például Ferenczi Gábor képviselőtársam egyik napirend utáni beszédéből hadd idézzek egy érdekes momentumot. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter a hamis és erőltetett finnugor őstörténet ellen tiltakozó magyaroknak így válaszolt: “Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban mint miniszternek az ország érdekeit kell néznem, ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.”
S ez bizony így van a mai napig. Többszöri kérésünk, javaslatunk ellenére az őstörténeti intézet nem állhatott föl, sőt a kettővel ezelőtti kulturális államtitkár, Szőcs Géza azon ígérete, vágya, programja is csak egy ábránd maradt, miszerint genetikai kutatásokkal szeretnénk majd a keleti, valós gyökereinket feltárni. Ezek után nem csoda, hogy mi indítványozzuk, hogy egy őstörténeti intézetben végre lehetőséget kapjanak a tudomány képviselői efféle vitákra.
Régen volt az, hogy megmondták, hogy ki a testvéri nép - ugye, erőből, talán a szovjetek -, ma azonban azt gondolom, hogy volt valamiféle rendszerváltás, amely után a politika erőből ilyenfajta hazugságokat nem állapíthat meg. A barátait megválasztja az ember, a testvéreit azonban nem. Tehát diplomáciai érveket felhozni amellett, akár a múltban, akár most a jelenben, teljességgel elfogadhatatlan. Természetesen mi is törekszünk minden, akár kis nemzettel is az együttműködésre, és tiszteletünket is kifejezhetjük, nem úgy azonban, hogy akár rokonunknak nyilvánítjuk őket. Ilyen értelemben egyébként Hiller Istvánnak a bizottságban tett kritikája, miszerint a politika ne szóljon bele a tudomány dolgaiba, az teljességgel elfogadhatatlan. Ez körülbelül olyan, mint amikor azt mondják, hogy a politika ne szóljon bele a kultúrába. Hát aztán mennyire beleszólt! Olyan ordenáré módon szólt bele Hiller István a kultúrába, hogy egyenesen például Alföldi Róbertet nevezte ki a Nemzeti Színház élére.
Itt vagyunk most is. Nem bízhatjuk egészen - igenis politikai felelősségi kérdés -, hogy akár a Magyar Tudományos Akadémia beszámolóinak országgyűlési vitája során, akár máskor megfogalmazzuk-e elvárásainkat, hogy igenis a Magyar Tudományos Akadémiában végre teret kell biztosítani, vagy ha ott nem, akkor egy önálló őstörténeti intézettel a valódi keleti származásunk feltárásával, hiszen ahogy a Kurultaj, Közép-Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvénye is mutatja, a társadalom többsége tulajdonképpen már felismerte, és reneszánszát éli ez az irányzat.
Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
