DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a mai napon egyrészt a bizottságok, a költségvetési bizottság megtárgyalta ezt a rendkívül fontos törvényt, illetve törvényjavaslatot. Másrészt pedig meg kell állapítanunk, hogy ahhoz a folyamathoz, amely 2010-ben elindult az új kormánnyal, az új kormányprogram elfogadásával, ahhoz gyakorlatilag szervesen illeszkedik ez a módosítás, hiszen két nagyon fontos prioritást emelt ki már maga a kormányprogram is, egyrészt a foglalkoztatás növelését, illetve a nehéz ágazatokban a szinten tartását, illetve az adósságállománynak az államháztartás egészére vonatkozólag történő fokozatos csökkentését, lehetőség szerint minél gyorsabb leépítését.
(20.20)
Ha ezt a két elemet nézzük a most benyújtott törvényjavaslattal, akkor teljesen kompatibilis vele, hiszen tudjuk azt, hogy a tavalyi év során született meg a kormány és az érdekképviseletek között az a megállapodás, amely alapján, ahogy államtitkár úr is jelezte, 259 ezer olyan munkahely megőrzése válik ezáltal lehetővé, amely úgynevezett érzékeny iparágakban található, és ezáltal a foglalkoztatás ilyen módon is biztosítható, őrizhető, hiszen a kormány e megállapodás alapján vállalta, hogy a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot biztosítani fogja fél évig ezen munkaadók számára, és gyakorlatilag most kerül aprópénzre váltásra a költségvetési törvényen keresztül is az az átcsoportosítás, amely úgy néz ki, hogy a közszféra bérei vonatkozásában rendelkezésre fog állni, és egy másik címhez fog átkerülni, amely alapján ez a típusú módosítás megtehető, ráadásul úgy - hála a jóistennek -, hogy a 2,7 százalékos európai uniós hiánycélt nem veszélyezteti, hiszen ez magában a költségvetésben kerül átcsoportosításra, még egyszer mondom, ezáltal is biztosítva azt a rendkívül fontos és talán legfontosabb kormányzati célt, hogy a foglalkoztatás mindenekelőtt, azaz a foglalkoztatás szintje ne változzon, adott esetben megmaradjon és lehetőség szerint bővülhessen is majd.
A másik nagyon fontos terület, amely érintve van a költségvetési törvény módosítása kapcsán, az adósságkonszolidáció, amely jelen esetben az önkormányzatokat érinti, hiszen tudjuk jól, hogy az a 80 százalék fölötti államháztartási összesség, amely az adósságot jellemezte a GDP-hez mérten, az bizony rekordmagasságú volt 2010-ben, amikor a kormány átvette az ország irányítását, és azóta fokozatosan, még ha kis lépésekkel is, de sikerült ezt csökkenteni, és a nagy ellátórendszerek, a nagy alrendszerek fokozatos konszolidálása is bekövetkezett. Gondoljunk itt az egészségügy folyamatos konszolidációjára, amely adott esetben egy lépcsőfok, amely 9,5 milliárddal gyakorlatilag megoldja azon gazdasági társasági formában működő egészségügyi ellátó szervezetnek az adóssághelyzetét, amely révén lehetővé válik az, hogy maga az egészségügyi ellátórendszer, a fekvőbeteg-ellátó rendszer intézményi formában működjön. Tehát ennek az ágazatnak is egy apró, de annál jelentősebb segítés.
Nem utolsósorban pedig az önkormányzatokat érintően, hiszen sokan kételkedtek abban, hogy ezt a szférát ilyen formában érdemes és lehet-e segíteni. A tények azt mutatják, egyrészt az 5 ezer fő alatti települések vonatkozásában, hogy az adósságállomány megszűnt nyomasztani ezt a szférát, másrészt pedig az 5 ezer fő feletti önkormányzatok vonatkozásában is rendkívül nagy előrelépés született, hiszen február 28-ával mindenhol aláírásra kerültek azok a megállapodások, amelyek az önkormányzatok, illetve a minisztérium képviselői között köttettek, és ezáltal egy hatalmas lélegzetvételhez jutott a magyar önkormányzati szektor, hiszen tudjuk jól, hogy 2010 előtt rendkívül sok feladatot kapott ez a szektor források nélkül, illetve azon európai uniós források mellett, amelyeket fejlesztéshez kellett használni, rendkívül komoly önerőszükségletet is támasztottak az önkormányzatok irányába. Ez a két hatás rendkívüli módon ellehetetlenítette ezt a szférát.
Február 28. után még Budapest vonatkozásában is sikerült a múlt héten aláírni ezt a megállapodást, ezáltal vált a teljes önkormányzati rendszer ilyen értelemben az adósságkonszolidációval érintetté, s ezáltal válik lehetővé az, hogy ezt a lehetőséget kihasználva lélegzetvételhez jusson ez a szektor, és a fejlesztések, illetve a működtetés területén jelentősen előre tudjon lépni. Nem véletlenül mondtam ennek a jelentőségét, hiszen például Orosháza esetében, amelynek polgármestere is vagyok egyben, 40 százalékról indultunk a tárgyalások során, és végül 65 százalékban sikerült megállapodnunk az adósságkonszolidáció vonatkozásában. Ez a mi városunk esetében legalább 800 millió forintos pluszt jelent az eredeti elképzelésekhez képest, és a mostani módosítások lehetővé teszik, hogy további tehercsökkenés következzen be Orosházán, az én városomban is, és ez bizony számos következménnyel fog járni a település életében, amely nagyon pozitívan kell hogy az ott élőkre hasson.
De nyilván nemcsak Orosháza, hanem mindazon települések vonatkozásában, amelyek érintettek az adósságkonszolidáció kapcsán, ezek a szabályok egyrészt egyértelműbbekké válnak, másrészt viszont egyszerűsítődnek azok a szabályok, amelyek az adósságkonszolidáció folyamatát meghatározták a költségvetési törvényben. Különösen a kisebb tételű adósságelemek vonatkozásában rendkívül sok adminisztratív terhet fognak levenni egyrészt az önkormányzatok, másrészt pedig az államigazgatás vállairól, nem utolsósorban pedig így vélhetőleg sokkal gyorsabban tud hatékony segítséget adni a központi költségvetés az önkormányzati szféra számára.
S ha már Orosházát hoztam fel példának: a mi esetünkben ez három ilyen adósságelemet is jelent, amely 250 millió forint alatti. Úgy gondolom, ez a helyzetünket szintén jelentősen fogja majd javítani, növelni. Tehát ilyen értelemben releváns, valós az a kormányzati szándék, amely az adósságkonszolidáció egyszerűsítésére törekszik úgy, hogy az önkormányzati szféra helyzete gyorsabban tudjon javulni, mint ahogy azt az eredeti törvényjavaslat tartalmazta.
S nyilvánvaló, hogy olyan egyértelműsítéseket is érdemes - ha már nekifogunk a költségvetési törvény módosításának - megtenni, amelyekről Ékes képviselő úr is szólt mint bizottsági előadó, és államtitkár úr is szólt. Többek között nagyon fontos az, hogy egyértelművé vált a bírságoknak, pótlékoknak, végrehajtási költségeknek a száz százalékban az önkormányzatokat illető összege. De érdemes kiemelni azt is, hogy a 2011. évi teljesítmény válik az idegenforgalmi adó vonatkozásában alappá a másfél forintos kiegészítés tekintetében. De ebbe a pontosításba tartozik az MFB Zrt. hitelnyújtását követően a kormány határozatán alapuló állami kezességi díjak meghatározása is. Tehát jó pár olyan pontosító rendelkezés van még ebben a törvényjavaslatban, ami a mindennapi életet teszi egyértelművé és könnyebbé.
Ennek alapján úgy gondolom, hogy mivel a munkahelyek védelme rendkívüli fontosságú, mivel az önkormányzati szféra adósságkonszolidációjának a lefolytatása minden magyar állampolgárnak, minden lakosnak elemi érdeke, és az egyéb pontosító javaslatok, amelyek szintén pozitív irányba viszik a törvénykezést, megítélésem szerint mindenképpen azt eredményezik, hogy képviselőtársaimnak érdemes támogatni ezt a javaslatot annak érdekében, hogy ezek a javaslatok, ezek az elgondolások minél gyorsabban és hatásosabban meg tudjanak valósulni. Ezért kérem önöket majd a támogatására a holnapi nap folyamán.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
