BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A teremtés szerves része az emberi felelősség és alkotás. A jó emberi tevékenység nélkül sokkal szegényebb a természet, mint bármely állat- vagy növényfaj eltűnésekor. Minden, zölden urbánus médiával felfegyverzett alternatív szubkultúra humánfóbiájával ellentétben, a természet igényli a Teremtővel kapcsolatban lévő ember felelősségteljes alkotómunkáját. Ha egy nemzet a Teremtővel és a teremtéssel együttműködve felelősségteljesen tartja be a teremtés őrzésére és művelésére kapott isteni parancsot, megtakaríthatja az embermentes természetvédelmi területek szükségmegoldás-kialakítását, és így a rendelkezésre álló teljes területen élhet, és a természettel együtt fejlődhet és gazdagodhat anélkül, hogy ez a természetnek kárára lenne.
A XVIII. századig a Kárpát-medencében az ember és a természet között egymást kölcsönösen gazdagító mindennapi élet- és munkakapcsolat állt fenn, Európában egyedülálló módon. Például a mesterséges területfejlesztésekig és folyószabályozásokig Magyarország legjelentősebb részét kitevő ártereken rendkívül sokoldalú és hatékony gazdálkodás volt, növénytermesztés, állattartás, víz- és erdőgazdálkodás, amely kölcsönösen jótékony hatást gyakorolt az emberre és környezetére. Ugyanis az ember mindig ügyelt arra, hogy az ártéri terület erdője-mezője és visszamaradó vize megújuljon, s így bőséges és kiszámítható életteret jelentsen úgy az embernek, mint a szárazföldi és vízi állatoknak. Ezért minden XVIII. század előtti külföldi természetleírása a Kárpát-medencének bámulattal számolt be, hogy Európa legnagyobb hal- és vadbősége Magyarországon van. Például egy XVIII. századi francia utazó azt jegyezte fel, hogy a magyar vizek kétharmada víz, egyharmada hal.
A teremtési küldetésnek és betöltési módjának, mint a családokban való legfőbb örökítőanyagnak zsigerekben való tudása, a magyar jellem egyik legfőbb tényezője és legsikeresebb túlélési feltétele. Ez megmutatkozik ott, amikor a magyar történelemben több olyan nyílt külső elnyomás hatására népességi és gazdasági krízis alakult ki, amelynek más területen való logikus következménye a nemzet pusztulása lett volna, de a külső elnyomás után a nemzet mégis fellendülésnek indult. Például a tatárjárás után négy évtizeddel az ország lakossága megkétszereződött, és ezt követően IV. Béla királyunké volt elismerten Európa legerősebb hadserege; a törökdúlás után alakultak ki a nagy református magyar kollégiumok és iskolarendszerek, valamint a török után elnéptelenedett vidékeken újból virágzó gazdaság és kultúra alakult ki Sárvidéken és Ormánságban.
A magyarság képes volt nagy hátrányból és ellenséges környezetben is önállóan virágzó kultúrát kialakítani, minden külföldi segítség nélkül, úgy, hogy nem voltunk rászorulva más nemzet segítségére, sőt a krízisekre sikeres választ adó magyar életvitel vonzó volt más népek számára, amelyek hajlandók voltak a maguk eredeti nemzeti identitását lecserélni a magyarra, a magyarrá lévő kenézek, kunok, jászok, szászok, svábok, oláhok, tótok, rácok.
Nagyon beszédes Magyarországon ennek a természettel való felelős gondolkodás megszűnésének a kezdete és oka: a XVIII. században a Habsburgok megerősödése Magyarországon, a kívülről megszabott mesterséges területfelosztások és vízszabályozások, ezért a természetes élőhelyek visszaszorulása és a lakosság azokról való kitiltása. A néprajzkutatók legújabb kori eredményei szerint erre az időre tehető a valamikor bámulatosan művelt és gazdag térségek - az előbb említett Sárvidék és Ormánság - romlásának kezdete, majd kollektív öngyilkossága, az egykézés. Ezek a térségek mára Magyarország leglepusztultabb vidékei.
Tehát a történelem tanúsága szerint a magyar kultúrának volt egy minden külső támadást túlélő és abból talpra álló, önállóságot és függetlenséget megszerezni és fenntartani képes mechanizmusa, az Istentől kapott teremtési parancs betartása a teremtéssel való együttműködésben. A mai támadások már egyenesen azt a Teremtővel való kapcsolattartásra alkalmas részünket, a hitünket támadták meg, amelyben kialakul a felelősségteljes és mindenkori függetlenségünket biztosító teremtési kultúra. Ha a magyarság nem akar gyarmat lenni vagy gyarmat maradni, akkor a mai magyar oktatás legfőbb célja kell hogy legyen a Teremtővel és a teremtéssel való helyes kapcsolatunk ismételt tudatosítása és megélésének elsajátítása.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
