DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10102. számú javaslat címe a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szól. Elhangzott az előterjesztő, Kocsis Máté úr szavaiból, hogy 17-18 év ez irányú tapasztalatainak összegzésére került sor, és az előterjesztés célja az volt, hogy az ellenőrzést koncepcionálisan átalakítsák, azaz a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendszerszintű megújítása történjék meg. Ahogy már a törvényjavaslat címe is mutatja, a módosítás új alapokra helyezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtási rendjét, rendeltetését és folyamatát is.
A javaslat egyik kiinduló- és sarokpontja az volt, hogy megváltoznak bizonyos fogalmak, megszűnik a fontos és bizalmas munkakör kifejezése, és ezt felváltja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy fogalma. Tehát mint ahogy elhangzott már többek hozzászólásában, a nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintűvé fog válni, azaz megszűnik az A, B és C típusú kérdőívekhez kapcsolódó ellenőrzési szint, és minden ellenőrzésnél azonos biztonsági kérdőívet kell kitölteni a javaslat értelmében, és a nemzetbiztonsági szolgálat azonos eszközrendszert vehet igénybe. A javaslat értelmében a biztonsági kérdőív tartalma alapvetően a C típusú biztonsági kérdőív adattartalmának felel meg, és néhány technikai jellegű módosítást tartalmaz, természetesen korszerűsítő jelleggel.
A jelenlegi gyakorlat az, hogy ötévente végzik el a nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(12.20)
A vizsgálat alá eső személyek ötévente válaszolnak a kérdőívben feltett kérdésekre, majd a nemzetbiztonsági szolgálatok az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján elkészítik a szakvéleményt, amelyek valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezők tartalmaznak, úgy is mondhatnám, hogy az összes kockázati tényezőt tartalmazzák. Ezen ötévente történő ciklikus esemény alatt az érintett személy tisztában van azzal, hogy épp nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, hiszen csak előzetes beleegyezésével, írásbeli hozzájárulásával folytatható le az ellenőrzés.
Ezzel szemben a javaslat bevezeti annak a lehetőségét, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor, az érintett értesítése nélkül dönthet úgy, hogy az ő esetében a kockázati tényezőket ismét nagyító alá helyezi. A nemzetbiztonsági szolgálat saját döntése alapján teheti ezt meg, míg a munkáltató a nemzetbiztonsági szolgálat figyelmét hívhatja fel. A javaslat ezt nevezi a folyamatos ellenőrzés intézményének. Úgy vélem, ez egy igen lényeges és szükséges újítás, hiszen azokkal a személyekkel szemben, akik ellenőrzésre kötelezett munkaköröket töltenek be, jogosan várható el, hogy ne csak ötévente éljenek úgymond mintapolgár életet, hanem a megbízatásuk teljes ideje alatt mindig tegyenek eleget a biztonsági követelményeknek. Itt természetesen nem arra kell gondolni, hogy bármikor és bármilyen eszközzel végrehajtható az ellenőrzés, hiszen ez csak szigorú szabályok mentén valósítható meg. A titkos információgyűjtés valamennyi eszköze és módszere alkalmazható a folyamatos ellenőrzés során, azzal a korlátozással, hogy a titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként maximum 30 napig alkalmazhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv. Mindehhez a jelölt személyek hozzájárulásukat adják a kérdőív első kitöltésekor.
Ha az ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel a szolgálat során, és az alapján nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, akkor, ha első alkalommal kerül sor átvilágításra, a hozzájárulást megtagadja, vagy a már korábban megadott hozzájárulását visszavonja, erről természetesen tájékoztatja a kezdeményezőt, aki a javaslat szerint fő szabályként egy dolgot tehet: nem létesít jogviszonyt, illetve a fennálló jogviszonyt megszünteti. A jelenlegi szabályozás ennél valamennyivel megengedőbb, mert megadja a szabadon mérlegelés lehetőségét a kezdeményezőnek a döntés kialakításában. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy meghatározott esetekben az Országgyűlés elnöke, a miniszter, a miniszterelnök vagy általános szabályként a kezdeményező felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló a hozzájárulás megadását hatályon kívül helyezze, és hozzájáruljon a jogviszony létesítéséhez. Ha ezt a mérlegelési jogkört egyfajta felmentési lehetőségnek tekintjük, akkor a javaslat szerinti szabályozás valójában eggyel magasabb szinten határozza meg a felmentés lehetőségét a hatályos szabályozással összehasonlítva.
A javaslatot tárgyaló mindkét bizottság ülésén, tehát a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is szakmai vita folyt a jogorvoslati fórum rendszerének megváltoztatásáról. Álláspontunk szerint az ellenőrzés során feltárt körülmények biztonsági kockázatként történő megállapítása a nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési jogkörébe tartozik, melynek megállapításait az irányító miniszter felülvizsgálhatja. E mérlegelési jogkör átengedése külső szerv hatáskörébe, mint például a bíróság, indokolatlanul csorbítaná az államszervezet biztonságos, befolyásolástól mentes működéséért felelős kormányzati szervek hatáskörét. Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy amikor a panasz tárgya nem a mérlegelés eredménye, hanem a nemzetbiztonsági ellenőrzés törvénysértő módon történő lefolytatása, akkor a nemzetbiztonsági bizottság jogorvoslati szerepe változatlanul megmarad, hiszen a módosítás nem érinti a törvény ezen paragrafusát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint törvénymódosításra van szükség. Megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében létrehozott nemzetbiztonsági szolgálatok megfelelő működéséhez, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
