MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Képviselők, Előterjesztők! Azt gondolom, ahogy már más ellenzéki képviselőtársunktól is elhangzott, a nemzetbiztonsági törvény egy olyan alapvető igénye Magyarországnak, amelyet nem is szabad másképp elfogadni, mint teljes konszenzussal, hiszen ez, azt gondolom, pártszimpátiától, politikai ideológiától függetlenül minden magyar állampolgár alapvető érdeke. A fokozott biztonsági ellenőrzés, különösen a jelentős kockázatú beosztásokat betöltő személyek számára, a Jobbik számára is elfogadható, annak szigorítása pedig egyértelműen támogatható. Az nem lehet kérdés, hogy az ilyen beosztásokat betöltő személyek megbízhatósága a legmagasabb szintű társadalmi elvárásnak kell hogy megfeleljen, mivel az állam működésében - teljesen jogosan - a létfontosságú információk védelme kiemelt vagy a legkiemeltebb prioritást élvezi.
Helyesnek tartjuk - ahogy már elhangzott szinte minden felszólalótól -, hogy a háromszintű ellenőrzés megszűnik, hiszen, valljuk be őszintén, az A és B típusú ellenőrzésnek nem sok értelme volt, így ez egy teljesen jogos egyszerűsítés, és azt gondoljuk, hogy a működésben is hatékonyabb lesz, ugyanúgy, ahogy a 45 napra való rövidítés is ezt a célt fogja szolgálni.
Fontosnak, talán a változtatás egyik legfontosabb elemének tartjuk, és támogatjuk is azt a jelentős különbséget a korábbi, még jelenleg hatályban lévő törvényhez képest, hogy a statikus, a munkakör betöltésekor az egyszeri ellenőrzés hagyományával szakítva a jelenlegi előterjesztés az ellenőrzést dinamikussá és visszatérővé teszi. Támogatni is kell ezt azért, hiszen az, hogy valakivel kapcsolatban adott pillanatban nem volt, nem merült fel semmilyen kockázati tényező, az nem jelenti azt, hogy évekkel később, különösen a megváltozott, akár munkaköri, akár életkörülményeiben olyan változás állhat be, amely jelentős kockázati besorolást indokolhat. Fontosnak tartjuk azonban leszögezni, hogy az ellenőrzések során érvényesülnie kell annak az iránynak vagy annak az elvárásnak, hogy ez semmilyen esetben se lehessen aktuálpolitikai célokat szolgáló ellenőrzés, tehát ez szigorúan szakmai és kizárólag a valós nemzetbiztonsági kockázatokra irányuljon, ne pedig olyan kérdésekre esetleg, amelyek a nemzetbiztonsági kockázat szempontjából abszolút irrelevánsnak mondhatók.
(12.30)
Azt nagyon aggályosnak tartjuk az eredeti elképzelésben megfogalmazottak alapján, hogy az, hogy önmagában valakit különböző jogsértéssel hoznak összefüggésbe, ráadásul úgy, hogy mondjuk, az adott jogsértés vagy vélelmezett jogsértés teljesen nyilvános adat, az önmagában ne legyen kizárható ok. Különösen akkor - ahogy az előbb is mondtam -, ha nemzetbiztonsági értelemben semmiféle releváns dolgot nem mutat. Mi azt szeretnénk, hogy az ilyen kérdések legyenek az ellenőrzést végzők kizárólagos mérlegelési kompetenciájában, mivel ezek olyan szakmai kérdések, amelyek kapcsán, azt gondoljuk, hogy a szolgálatok azon munkatársai, akik hosszú évek óta ezt végzik, ezzel foglalkoznak, megfelelően meg tudják ezt ítélni, hogy valójában mennyire kockázatos az adott dolog vagy mennyire nem jelent kockázatot.
Gondoljunk csak bele egyetlen példával, hogy például egy C típusú ellenőrzésen átesett, fontos tisztséget vagy bizalmas munkakört betöltő személy vonatkozásában, mondjuk, néhány más érintett bűncselekmény megalapozott gyanúját kimerítő vagy kimeríthető információkat hoz a különböző hatóságok tudomására, akkor ott a nyomozó hatóságnak meglehetősen szűkösek a keretei jogi értelemben, hiszen az érintettet azonnal gyanúsítottként vonja be az eljárásba. Az eredeti javaslat szerint ez azonnal munkájának elvesztésével járna, és ez nagyon nem helyes. Főleg úgy, ha később, mondjuk, az eljárás lefolyása során ki fog derülni, hogy ez abszolút indokolatlan volt, és nem követett el az érintett személy semmilyen jogsértést, akkor az eljárás lezárása után érdekes eset is előállhat, hiszen az adott személy, aki elveszítette, mondjuk, azt a munkakört vagy státust, amiben addig volt, és egy megalapozatlan eljárásban bevonták gyanúsítottként, akkor az ő sorsa a jövőben hogyan fog alakulni, főleg úgy, hogyha azt a státust más fogja betölteni. Akkor azt ugye most el kéne bocsátani vagy… - szóval, ez polgári peres és különböző más aggályokat vethet fel. A szakmai karrierről és önbecsülésről pedig ne is beszéljünk ilyen esetben. Tehát azt gondoljuk, hogy az ártatlanság vélelme alapelvének hiánya a javaslatban egy nagyon-nagyon problémás dolog.
Szót kell ejteni arról is, hogy valamely bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személyek kérdése felmerül. Tehát mondjuk, a büntető törvénykönyv szerint a mentesítés folytán az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy tehát büntetlen előéletűnek tekinthető - ez abszolút összefügg azzal, amit mondok -, és nem tartozik számot adni ilyen értelemben olyan elítélésről, amelyben mentesítésben részesült. Tehát a törvény erejénél fogva áll be a mentesítés az elkövetéstől számított bizonyos idő elteltével vagy az ítélet jogerőre emelkedését követően azonnal. A jelen javaslat ezen szabályozástól az elkövető hátrányára jelentősen eltér, ami mind a Btk. fenti szabályaival, mind pedig azzal a büntetőjogi alapelvvel ellentétes, amely indokolatlan további joghátránnyal terheli az érintettet. Nem beszélve az alaptörvény “Szabadság és felelősség” című részéről is, amellyel szintén ellentétes.
Természetesen szeretném hangsúlyozni és leszögezni, hogy ez az észrevételünk nem arra irányul, hogy a Jobbik, mondjuk, olyan szinten tágítaná vagy hígítaná fel a javaslatot, hogy mindenféle kockázattal bíró elemek vagy személyek is betölthessenek olyan státusokat, amelyeket nem szabadna, hogy betöltsenek. Itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy a korrekt és jogszerű jogorvoslat és az ártatlanság vélelme szerepeljen benne, és abszolút ne szerepeljen benne például aktuálpolitikai lehetőség vagy olyan politikai akarat, amely képes belenyúlni ilyen személyek sorsába, karrierjébe vagy megélhetésébe. Még egyszer hangsúlyoznám, ez maradjon szigorúan a szakemberek kompetenciája.
Kicsit furcsa, talán nem olyan fontos, de érdekes a javaslatban, hogy a kényszergyógykezelés esetében is eltérő a Jobbik véleménye az előterjesztővel szemben. Itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy nyilván nincsenek arról statisztikai adataink, amivel azt alá tudnánk támasztani, de meggyőződésünk szerint elég elhanyagolható azok száma, akik mondjuk, kényszergyógykezelést követően az állam számára kiemelt fontosságú, nagy kockázatú munkaköröket tölthetnek be. Itt csak az az érdekesség, ha valaki, mondjuk, rágalmazási ügybe keveredik, vagy valakit megrágalmaznak, azt jelen javaslat eltiltaná, aki pedig valamilyen más oknál vagy súlyosabb oknál fogva kényszergyógykezelésen esett át, az visszakerülhet abba a státusba. Tehát érzünk némi egyensúlytalanságot ebben a kérdésben is.
Szeretném még kiemelni a törvényjavaslatból az intézkedésekkel kapcsolatos részt, ami a mi álláspontunk szerint ebben a formában alaptörvény-ellenes és Btk.-ba ütköző lenne: az intézkedés megszüntetésétől számítottan tovább élő hátrányok megállapítása az érintettre nézve. Ezt is elmondtam már részleteiben a Btk.-val kapcsolatban, tehát ezt mindenképpen újragondolásra javasoljuk.
Összességében tehát azt gondolom, hogy a Jobbik sem fog új álláspontot lefektetni ezzel kapcsolatban, ha azokat a tényleg jó szándékú és konstruktív kritikákat, amelyeket az előttem szóló képviselők közül - akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról vesszük - mindenki megfogalmazott, és kialakul a közös konszenzus, a Jobbik száz százalékban fogja támogatni ezt a nagyon fontos javaslatot, de kérem, hogy a két különösen fontos részt, az ártatlanság vélelmét és az alkotmányellenességet vegyük ki ebből az előterjesztésből, és módosító indítványokkal orvosoljuk. A Jobbik is benyújtotta a maga indítványait, és azt gondolom, mindenki más, aki a két bizottság valamelyikének a konstruktív szakmai vitájában részt vett.
Azt tudom mondani, hogy a Jobbik, amennyiben kiköszörüljük ezeket a csorbákat, egészen biztos, hogy támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
