PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, sokat segítenénk a vitán és önmagunkon is, ha mindenki azt hallaná, amit a másik mond, és nem azt, amit ő maga szeretne. Nekünk abban nincs vitánk, hogy természetesen az oktatás az egyik kiút a mélyszegénységből, teljesen egyetértünk, de akkor tessék mondani, hogy miért engedték le 18 évről 16 évre az iskolázottság korhatárát. Ez az egyik kérdésem. (Tállai András hátrafordulva beszél frakciótársaihoz.)
A másik meg az, hogy nekünk abban van vitánk, hogy csupán kényszerítő eszközök alkalmazásával nem lehet megoldani ezt a kérdéskört, azért beszéltem arról, hogy ez több eszköz együttes alkalmazását igényli. Majd ha idefigyel az államtitkár úr, akkor lehet, hogy legközelebb nemcsak a lapátot tudja kivinni a közmunkásoknak, hanem tud velük is majd értelmes mondatokat váltani. Köszönöm előre is megtisztelő figyelmét. (Tállai András visszaül a helyére.)
És azért ehhez még egy dolgot hadd tegyek hozzá, és hadd kérdezzük meg mindannyiuktól, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem kapnak semmilyen ellátást; aki nem válhat közfoglalkoztatottá, mert kizárják ebből a körből, amire úgyis kevés a pénz, hiszen az előbb ezért említettem a miniszterelnök úr nemrégiben elmondott szavait. Mi lesz azokkal, akik a családi pótlékból nem tudnak kenyeret adni gyermekeiknek? Mi lesz azokkal, akik kiesnek minden ellátásból? Mert ez a kérdés. A részleteken vitatkozhatunk, csak azt mondják meg, Szilágyi és Révész Máriusz képviselőtársaim, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek nem lesz a világon semmilyen ellátásuk. Ezt válaszolják meg, de ne nekem, hanem azoknak a választópolgároknak, akik önöket ideültették az ígéreteik alapján.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
