VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen a lehetőséget, hogy most így két perc után megnyugodva, elölről kezdhetem az időmet.
A másik, amire reagálni szeretnék, már tényleg konkrétan a tárgyhoz tartozik. Szél Bernadett felszólalásában több olyan pont volt, ami konyhanyelven szólva kiverte nálam a biztosítékot. De ami a legjobban kiverte, az az, hogy hogyan merészelik bármilyen juttatás vagy bármilyen szolgáltatás biztosítását olyan dolgokhoz kötni, mint például a lakókörnyezet rendben tartása, merthogy ez is sokszor anyagi kérdés, merthogy ki kell festeni azt a házat. Nem tudom, hogy képviselő asszony járt-e - megpróbálom polkorrekten megfogalmazni - város vagy falu szegregált külterületén elhelyezkedő lakókörnyezetben, ahol szükséglakások vannak, ahol nem azzal van probléma, hogy nem festik le az ingatlant, hanem azzal van probléma, hogy nemhogy az illemhelyiséget nem megfelelően használják, hanem az illemhelyiséget meg sem találják, és a dolgukat sokszor nem is a saját portájukon, hanem közterületen végzik el. Itt konkrétan ilyen esetekről van szó. Javaslom önnek, hogy keressen fel pár ilyen helyet. Ha gondolja, meglátogathat Tatabányán, elviszem a Mésztelepre, és mutatok - főleg nyáron, amikor már jó idő van - érdekes dolgokat. Szerintem a törvényhozók az ilyen típusú lakókörnyezet-karbantartásokra gondoltak.
Viszont úgy látszik, hogy most tökéletesen ellenzékbe kerültünk még az ellenzéki véleményünkkel is, ugyanis mi az egész szociális szövetkezeti rendszernek az irányelvével, az irányával nem értünk egyet, ugyanis ez nem más, mint cigányút. Már az eredeti törvény általános és részletes vitájában is kiderült, hogy itt semmi másról nincs szó, mint egy újabb etnikai alapú támogatásról, mégpedig azzal, hogy egy országos kisebbségi önkormányzatnak részt kell vennie ebben a szövetkezetben. Én nem tudok arról, hogy például a bolgárkertészek elkezdtek volna mozgolódni, és bolgár kertészeti szövetkezeteket hoztak volna létre, vagy nem tudok arról például, hogy a szlovák kisebbség nekiállt volna drótos cégeket létrehozni országos szinten. Ilyenekről nem hallottam. Tehát mondhatjuk azt, hogy ez kifejezetten egy etnikai kisebbségnek, a cigányságnak szól.
Ezt alátámasztja az is, hogy véleményem szerint elég csúnya módon, már a bizottsági ülés előtt Tapolczai Gergely képviselőtársamnak visszavonatták azt a módosító indítványát, amivel szerette volna belevetetni a szociális szövetkezeti törvénybe az országos fogyatékos érdekvédelmi szervezeteket is mint szükséges társszervezetet a szövetkezetek létrehozásában. Akkor miért? Egyetlenegy hátrányos helyzetű csoport van ma Magyarországon? Nincsenek hátrányos helyzetű magyar származású emberek vidéken vagy akár a fővárosban? Most eltekintve ettől. De ha a hátrányos helyzetet az okozta, hogy valamilyen csoporthoz tartozik, például egy etnikai kisebbséghez, amit ez a törvény tartalmaz, de ha a rokkantsága vagy a fogyatékossága miatt egy másik csoporthoz tartozik, akkor őt miért diszkrimináljuk? Akkor már vegyünk górcső alá csoportokat, és hozzuk létre ezt csoportoknak! De akkor ne csak egy csoportnak! Végre merjünk már eltérni ettől a 22 éve rossz irányba tartó cigányúttól! Ugyanis nem más ez a szociális szövetkezeti törvény, ez nem egy foglalkoztatással kapcsolatos törvény, hanem ez egy újabb szociális juttatás a cigányság részére.
Persze lesznek foglalkoztatási vonatkozásai, olyanok, amikről Bertha Szilvia képviselőtársam is beszélt, hogy persze, a statisztikákat nagyon jól javítani fogja, igen, a cigányság foglalkoztatásának a statisztikai adatait is nagyon jól fogja javítani, bizonyos, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű térségek foglalkoztatási mutatóit biztos javítani fogja - de hogy munkát nem fog adni, az biztos! És ezt a mostani módosítás még inkább alátámasztja.
Persze tartalmaz olyan elemeket ez a javaslat, amelyeknél próbálja a vasöklét mutatni a kormány, hogy ha valamilyen kritériumoknak nem felel meg vagy ha valamit elkövet, akkor nem foglalkoztatható a szövetkezetben, de hát ezek csak látszólagos keménykedések - csúnya szóval élve -, mellette pedig azt tapasztaljuk, hogy bárki most már ennek a módosításnak a következtében könnyített módon tagja lehet egy szövetkezetnek, onnantól fogva természetbeni juttatást kap. Persze itt is szerintem bizonyos társadalmi, illetve állampolgári érzésekkel is operálnak, hogy az emberek már ilyenkor azt gondolják, hogy ó, hát természetbeni juttatásként kapja meg, akkor ez biztos valószínűleg már megint annak a folyamatnak a része, hogy most már ugyan nem játékgépre, de ne a még legális szerencsejátékokra költse a pénzét, ne alkoholra költse a pénzét, ne dohányárura költse a pénzét, hanem ténylegesen természetbeni juttatásként megkapva arra a célra tudja felhasználni, ami a mindennapi létfenntartásához szükséges. Csak itt nem erről van szó. Itt a természetbeni juttatást azért kellett beemelni ebbe a törvénybe, hogy meg tudjuk tenni azt, hogy egységnyi tagi munkavégzés után egységnyi természetbeni juttatást kap. És mivel a tagi munkavégzés után az egységnyi természetbeni juttatás megkapta, ezért egészségbiztosítási szempontból biztosítottá vált, tehát az állam fizeti utána a 6600 forintot.
Gondoljunk bele egy olyan példába, amit én a bizottsági ülésen is felhoztam példaként, és azt tudtam kibogozni a válaszból, hogy nem tévedtem, és sajnos úgy van a történet, ahogy én azt gondoltam. Tehát ha veszünk egy olyan példát, hogy egy mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezetben az adott tag egész évben egy darab szalmaszálat keresztbe tesz, és ezért tagi juttatásként természetben kap egy szem búzát, akkor ő az egész évben biztosítotti jogviszonyban volt egészségbiztosítási szempontból. Ez egy kicsit igazságtalan! És már megint olyanoknak adunk juttatásokat és olyanokat juttatunk előnyhöz, akik még az életükben - előfordulhat ez az eset, és mivel az érintettek köre eléggé behatárolt, sok esetben elő is fog fordulni ez az eset -, olyanokat juttatunk ehhez a kedvezményhez, akik életükben még semmit a közös kosárba nem tettek bele.
Szemben például azokkal a diszkriminált és eléggé hátrányos helyzetben lévő emberekkel - egyébként rengeteg választópolgári levelet kapok ezzel a témakörrel kapcsolatban -, akik egy munkahelyen eltöltöttek harminc évet - még az is elképzelhető, hogy jó munkaerőként ugyanazon a munkahelyen eltöltöttek harminc évet -, pár éve munkanélkülivé váltak, s olyan korban vannak, nem az új törvény szerinti védett korban, hanem 50 és 55 év közötti korban vannak, és évek óta nem tudtak elhelyezkedni, és már az életkörülményeik is olyanok, hogy nem tudják havonta kifizetni saját maguknak a 6600 forintot, akkor hogyha ők kórházi ellátásban részesülnek, nekik ki kell fizetniük a kórházi díjat. Ez igazságosság? Nem azoknak próbálunk adni, akik önmaguk is próbálnak tenni valamit? Én sajnos pont az ellenkezőjét látom. Én azt látom, hogy megint azokat tömjük pénzzel, akik eddig - most egy kicsit képzavarba keveredek a saját példámmal kapcsolatban - egy szalmaszálat sem tettek keresztbe. Jó, most egy szalmaszálat keresztbe fognak tenni, de azzal nem igazán mozdítják előre az ország szekerét.
Ezt az igazságtalanságot inkább - ahelyett, hogy újabb igazságtalansággal tetézték, amit szövetkezeti törvénynek hívunk - fel kellett volna oldani, és olyan irányba kellett volna eltolni a szövetkezeteket, ami nem diszkriminál faji alapon, és ami igenis ahhoz köti bizonyos juttatások szolgáltatását, hogy legalább egy minimális szintű munkavégzést produkáljon a tag. De nem efelé megyünk el, és nagyon jól tudhatjuk, hogy miért nem efelé megyünk el. S most nemcsak amiatt, hogy az egyharmada nem működik a jelenlegi szociális szövetkezeteknek. Szerintem egyébként ez a módosítás túl sokat nem fog lendíteni ezen az állapoton, maximum adminisztrációs szempontból papíron több működő szövetkezet lesz, de a működését és a hatékonyságát tekintve sok minden nem igazán fog változni. Akkor tehát ilyen szempontból ettől csodákat ne várjunk!
És ha ezeket a számokat, ezeket az arányokat nézzük, akkor megint ott tartunk, hogy ismét egy fideszes országgyűlési képviselő háttérszervezetét támogatjuk, egy fideszes országgyűlési képviselő más testületét támogatjuk, nevesítve megint a cigány kisebbségi önkormányzatot támogatjuk bizonyos törvényekkel olyan papírba csomagolva, hogy ez most a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását segíti, a hátrányos helyzetűek munkába állását segíti, és azokon az embereken próbál segíteni, akik tenni is akarnak valamit, közben pedig ha elolvassuk a törvényt, akkor pont az ellenkezőjét látjuk.
(14.50)
Tehát azt fontolnám meg a kormány helyében, hogy milyen irányba akar indulni. Amit már említettem, folytatni akarja-e az elmúlt 22 év elhibázott kisebbségi politikáját, cigánypolitikáját, szőnyeg alá söpörve az igazságokat, szőnyeg alá söpörve a tényeket, tabukról nem beszélve, abba a feneketlen kútba még több milliárdokat beleölve, vagy világosan beszélve, a tényeket nem elhallgatva, tényleges adatokra alapozva egy olyan cigánystratégiát, egy olyan cigányfelzárkóztatási programot hoz létre, amely a gyakorlatban is működik? És akkor kezdve egyébként azzal, ha már Kiss Péter képviselőtársam említette a korai fejlesztést, akár a korai fejlesztés is beletartozhat, de azért így utólag kijavítanám, hogy a korai fejlesztés nem az iskola-előkészítést jelenti, hanem a korai fejlesztést általában csecsemőknél szokták alkalmazni, például az oxigénhiánnyal született csecsemőknél ajánlott korai fejlesztésben részt venni. De akár a korai fejlesztés is, jól működő gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, gyerekorvosokkal, illetve védőnők jelzésével akár ebben a korban elindítva. Aztán később pedig az óvodáztatási támogatás jelenlegi, szintén ezen az úton haladó rendszerének átalakításával rákényszeríteni a szülőket arra, hogy óvodába járassák a gyereküket, majd pedig a bentlakásos iskola rendszerében, onnan kijőve, szakképesítéssel a kezében - vagy a tőle elvárható maximum teljesítésével - vagy akár továbblépési, továbbtanulási lehetőséggel hagyhatja el, mondjuk, a középiskola kapuit egy hátrányos helyzetű vagy egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Innentől fogva lenne lehetősége, illetve innentől fogva lenne esélye arra, hogy a társadalomba reintegrálódjon vagy integrálódjon, illetve a munkaerőpiacon integrálódjon.
Ahogy itt körülnézek - befejezve a gondolataimat -, örömmel tapasztalom, hogy jelenleg mindenki plenáris ülésen és nem futballedzésen tartózkodik.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
