SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem azért, mintha az előttünk fekvő javaslat nem tartana nagy közérdeklődésre számot, de nem kívánnám a 20 percet kihasználni, ezért gyorsan bele is vágnék a javaslat ismertetésébe.
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat célja kettős, egyrészt jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, másrészt a hatályos adójogszabályokat módosítja, döntő többségében a vállalkozások mindennapi életét könnyítő módon. A törvényjavaslatban ennek megfelelően szereplő módosítások adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós és Unión kívüli államokkal folytatott közigazgatási együttműködés jogi hátterét biztosítja, és reményeink szerint a hatékonyságát növeli. Ez három nagy területet érint, illetve három nagy területet érintő részéről beszélnék ennek a jogharmonizációs kötelezettségnek. Az egyik: az új adómegállapítási irányelv átültetésével a korábbinál tágabb körben működhet együtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Unió egyéb adóhatóságaival. Az adómegállapítási jogsegély a továbbiakban nemcsak a jövedelemadókra, hanem bármely központi kormányzat vagy helyi önkormányzat által kivetett adójellegű kötelezettségre is kiterjedhet. Itt elsősorban az adócsalás elleni hatékony fellépés kap egy új eszközt, ez az információcsere, amely a határon átnyúló adócsalások esetében segíti egyrészről a magyar adóhatóságot, másrészről pedig más tagországok adóhatóságait.
A javaslatban változatlan szöveggel tartalmi kapcsolódás miatt szerepelnek az uniós tagállamok közötti választottbírósági egyezményhez kapcsolódó magatartási kódex egyes eljárásjogi rendelkezéseit átültető szabályok is, illetve a javaslat tartalmazza a jogharmonizáció tekintetében az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket átvilágító 2011-es eljárásban tett eljárásjogi javaslatainak az átvételét, így a nemzetközi szabályozási elvárások figyelembevétele, javaslat az adótitok kezelésére, a tételes szabályozásra és a nemzeti elvárás elvének az átvételére is vonatkozik.
A másik és talán nagyobb érdeklődésre számot tartó és a vállalkozások számára kedvező módosítások az adózás területét érintő változások, főként a vállalkozói környezet javítása és a jogalkalmazás megkönnyítése szempontjából a javaslatban szereplő módosítások. Idetartozik a személyi jövedelemadózást érintő módosítások változtatása, amelyek alapvetően ugyan technikai jellegűek, de új adómentes jogcímként kerül például nevesítésre az “Út a szakmaválasztáshoz” program keretében folyósítandó ösztöndíj rendszere is.
A javaslat módosítja a látványcsapatsport támogatásának 2011-től működő rendszerét. Jól tudjuk, hogy ez a rendszer alapvetően megújította és közel 50 milliárd forintos pluszforráshoz segítette hozzá a magyar sport rendszerét. A támogatás folyósítása e javaslat elfogadása után abban változik, hogy a számított társaságiadó-előny meghatározott részét visszaforgassák a sport támogatására vagy szponzorálására.
A javaslat szerint a kisvállalkozói adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílik. A javaslat egyébként pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatottak fogalmát, kibővítve a kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülő személyek körét. A módosítás rendezi a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévre vonatkozó tételeit is. A javaslat szerint kibővül a kisadózók tételes adójának, rövid nevén a katának a választhatóságára jogosultak köre. A jövőben a biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is használhatják ezt az egyszerűbb adózási formát. Itt jól látjuk azt, hogy a január 1-jével bevezetett és több tízezer vállalkozást érintő egyszerűbb adózási rendszer finomhangolása történik most meg. Azt tudom mondani, hogy jó néhány vállalkozói fórumon akár a szűkebb pátriámban, Budapest XVI. kerületében is több vállalkozó keresett meg azzal, hogy a január 1-jei szabályozással nem tud élni a vállalkozása, de vizsgálja meg a kormányzat, hogy a korábban pontosan a visszaélések elkerülésére meghozott szabályok szem előtt tartása mellett hogyan lehet ezeket az adózási formákat kibővíteni. Erre tesz javaslatot az előttünk fekvő törvényjavaslat.
Foglalkozik továbbá a törvényjavaslat az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó javaslattal, a bányajáradék összege másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható lesz az energiaellátók jövedelemadójának összegébe.
(16.20)
A pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslatokat is pontosítja egyébként a tervezet. Fontos és talán sokak számára kedvező változást hozhat a gyermeknevelési támogatásban, gyetben részesülő főállású anyák önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében az a szabály, ami lényegében hatályon kívül helyezi, hogy az egyéni vagy társas vállalkozóként a minimum-járulékalap után köteles járulékot fizetni a munkáltató a gyet folyósítása melletti munkavégzés esetén.
A törvényjavaslat még a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét, ezáltal válik egyébként a megfizetett gépjárműadó levonhatóvá a cégautóadóból, továbbá a javaslat érinti egyébként a jövedéki és általános forgalmi adózást érintő szabályokat, elsősorban a jogalkalmazás egyszerűbbé tétele szempontjából, valamint a gazdálkodó működési feltételeinek a megkönnyítése érdekében. Itt egy olyan régi kívánság teljesül egyébként, főleg a vendéglátásban dolgozó vállalkozók számára, hogy míg korábban - aki ebben a szakmában benne van, pontosan tudja - egy bontott üveg lehetett a raktárban a különböző vendéglátóhelyeken, ez változik meg most, azt hiszem, négy bontott üvegre. Tehát itt pontosan próbál az adóhatóság is kicsit a mindennapi élethez közelítő szabályozásokat hozni.
Változik egyébként a javaslat szerint a szerencsejáték-szabályozás területe is, a 10 milliárd forintot meghaladó éves tiszta játékbevétellel rendelkező kaszinók esetében a korábbi háromkulcsos adó kétkulcsossá válik, és lényegében 10 milliárd forintot meghaladó játékbevételre 10 százalékos játékadókulcs kerül megállapításra.
A javaslat egyébként érinti a lakástakarékkal kapcsolatos jogszabályokat is, itt a lakástakarék megszerzői mentesülnek az öröklési és ajándékozási illeték alól.
Összességében azt tudnám mondani és azt tudnám kérni képviselőtársaimtól, hogy ugye, a törvényjavaslat alapvetően két részből áll, mint említettem, jogharmonizációs jellegű javaslatból, aminek azért a legnagyobb eleme talán a nemzetközi együttműködésben az adócsalások elkerülése érdekében a NAV-nak adandó plusz jogkörök. Illetve jó néhány olyan ponton módosulna a jelenleg hatályos adójogszabály, amely a vállalkozások, munkáltatók számára a január 1-jén elfogadott adójogszabályokat próbálja minél kedvezőbbé, minél életszerűbbé tenni, ezáltal megkönnyítve a vállalkozók mindennapjait. Ennek tükrében és ennek fényében kérném a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatot.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
