TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi bizottság 2013. március 11-én tartott ülésén megvitatta és ajánlotta általános vitára az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot, amelyre vonatkozóan a véleményükkel kisebbségben maradt bizottsági tagok nevében álláspontunkat az alábbiakban kívánom összefoglalni.
A törvényjavaslat első része a törvény hatályának általános meghatározása körében az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítás és behajtási jogsegélyhez, valamint a kapcsolt vállalkozások kettős adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezményhez, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvényjavaslat ezen részével egyet is tudunk érteni, azonban a javaslat második felét nem tudjuk támogatni, ennek ugyanis nem sok köze van a törvény címéhez vagy akár a nemzetközi közigazgatási együttműködéshez.
Nem értjük, miért ez a törvény rendezi többek között a lakástakarék-pénztárra, a szerencsejátékra, a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert a változó gazdasági jogi környezet indokolja az adó- és egyéb közterheket érintő törvények kisebb korrekcióját. Az adójogszabályok módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására, a jogalkalmazás egyértelművé tételére, a gazdálkodók működési feltételeinek megkönnyítésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére irányulnak.
Vajon milyen mai változások történtek, amelyek miatt hirtelen hozzá kell nyúlni például a játékadóhoz? És vajon miért pont most lett csak hirtelen fontos a javasolt könnyítés, miszerint fajtánként ne csak egy palack nyitott bor lehessen egy vendéglátóban? Vagy az elmúlt két hónap alatt ilyen nagy horderejű változások történtek gazdaságunkban, hogy a kisvállalati adókhoz ismét hozzá kell nyúlni, vagy ez csak a figyelem elterelése arról, hogy egy-két lépés elhibázott a tökéletes adórendszerünkben?
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a törvényjavaslat értelmében mentesülne az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés. Közösségi érdeket szolgálónak tűnik a lakás-takarékpénztárakban tárolt összegek öröklése, illetve ajándékozására bevezetni tervezett illetékmentesség is, ez azonban csak az ilyen pénztárakat üzemeltető társaságoknak, vagyis az OTP-nek, az Erstének és a Fundamentának jelent üzleti előnyt.
A Fidesz - korábbi álláspontját megcáfolva - a nagy kaszinók üzemeltetőit támogatná nem kis mértékben: a korábbi szigorítások után most kedvezményt kaphatnak a szerencsejáték-iparban dolgozók; a játékkaszinók degresszív adózásra váltanak a mostani egykulcsos helyett; a javaslat szerint a nem online szerencsejáték-szervezők esetében a jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósítása érdekében a minisztérium javaslata szerint az első 10 milliárd forint tiszta játékbevétel után változatlanul 30 százalék lesz az adó, ám az e fölötti rész után már csak 10 százalékot kell fizetni. Kérdés, hogy ki miatt kell lemondani a költségvetésnek a játékadó-bevétel egy részéről.
A szerencsejáték-szabályozásról szóló módosítás mellett előkerültek ismét a kisvállalati adók. Azt remélték, hogy a mikro- és kisvállalati kör 60-70 százalékának alakulhat kedvezőbben az adóterhelése a két új adózási formára történő áttéréssel. A remélt több mint 500 ezer vállalkozás helyett eddig alig több mint 50 ezer cég választotta ezt a két adózási formát. Komoly problémát jelentett korábban, hogy nagyon sok egyéni vállalkozást és mikrovállalkozást kivettek abból a körből, amelyik élhetett volna a tételes adózás lehetőségével.
A mostani elképzelés lehetővé teszi, hogy többek között a biztosításügynöki vagy a brókeri tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhessenek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, azonban az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységet folytató vállalkozások továbbra sem választhatják ezt az adóalanyiságot.
A kisvállalati adók mellett kérdésként fogalmazódott meg a tranzakciós illeték módosításának szükségessége, a javaslat értelmében így például a sárgacsekk-adót most már kivetik a fehér csekkre is. Az indoklásból ugyanis az tűnik ki, hogy az eddigi szabályok szerint a Magyar Posta új, saját körben tartott befizetési megoldására nem vonatkozott az adó. A kormány a törvényjavaslatban elismerte, hogy a tranzakciós illeték lényegében nem illeték, hanem adó.
A fenti intézkedések többségének nemzetközi vonzata nem igazán látszik. A legnagyobb, visszatérő kérdés azonban az, hogy a jogbiztonságnak megfelel-e az, hogy a Fidesz fenntartja azt a gyakorlatot, miszerint teljesen mindegy, mi egy törvény címe, abban még bármi lehet. Éppen ezért az MSZP általános vitára nem tartotta alkalmasnak a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
