DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem az eddig elmondottakat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az egészségügyi szakellátási felelősséggel és az ellátórendszer struktúrájának szervezésével kapcsolatos módosításokat tartalmazza.
Képviselőtársaim bizonyosan emlékeznek rá, hogy a szakellátással kapcsolatos felelősséget az önkormányzati törvény 2011. évi módosítása már 2012. január 1-jétől az államhoz utalta. A járóbeteg-szakellátás tekintetében fontosnak tartom kiemelni, hogy a fekvőbeteg-szakellátás átvételekor már a járóbeteg-szakellátás 76 százaléka is átkerült állami kezelésbe. A jelenlegi törvényjavaslat mindössze a járóbeteg-szakellátás 24 százalékát érinti, s ebbe a 24 százalékba a magánszolgáltatók is beletartoznak. Ez a szám százalékosan a 263 különböző méretű rendelőnek körülbelül a kétötöde. Ők az állami átvételnek nem voltak korábban az alanyai.
A most benyújtott törvénycsomag célja annak szabályozása, hogy milyen formában és milyen mértékben érvényesüljön a mögöttes állami felelősség a továbbra is önkormányzati kézben maradó járóbeteg nem integrált szakellátási felelősségi körben. Azért fontos a részletszabályok tisztázása, mert az előzetes nyilatkozattétel alkalmával az önkormányzatok több mint 80 százaléka a járóbeteg-szakellátás megtartása melletti szándékát fejezte ki. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzatok döntő többsége a további működtetés mellett döntött, ez a törvényjavaslat továbbra is önkormányzati feladatként rendelkezik az intézményműködtetési kötelezettségről.
Rendelkezik a javaslat arról az esetről is, ha az önkormányzat nem tudja ellátni az intézményműködtetési kötelezettségét. Ebben az esetben az állam köteles biztosítani a feladat ellátását először ideiglenesen, majd a feladat nem teljesítése esetén számított negyedik hónap első napjától véglegesen. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az önkormányzat bejelenti, hogy nem tudja ezt a feladatot elvégezni, akkor egy három hónapos átmeneti időszakban az állam mögöttes felelőssége lép életbe. Az ÁNTSZ határozata szerint, ha szükséges, az állam akár három hónapig is meg kell hogy szervezze az ellátást, illetve használhatja ezt a vagyont, amit eddig az önkormányzat használt betegellátási célra. Amennyiben viszont a három hónap eltelte után az önkormányzat továbbra sem képes vagy nem tudja ellátni a járóbeteg-szakellátással kapcsolatos feladatait, akkor ez teljes egészében az államhoz kerül. Ezzel az úgynevezett mögöttes felelősséggel tehát a javaslat egyértelműen kinyilvánítja azt a szándékot, hogy ha bármilyen oknál fogva az önkormányzat nem képes ellátni a feladatot, az állam feladatává válik ez a kötelezettség. Tehát a járóbeteg-ellátásban nem maradhatnak a betegek ellátatlanul.
Speciális szabályokat tartalmaz a javaslat a vagyonelemek tekintetében is. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert nemcsak hogy alapellátási, hanem nem egy esetben nem is egészségügyi szakfeladat működik egy-egy adott épületben. Mondhatnánk példaként például a szociális tevékenységet akár, amit ugyanebben az épületben ellátnak. Ez az ellátási forma viszont nem lehet tárgya az egészségügyi típusú átalakítási csomagnak, ezért speciális rendelkezéseket kellett alkotni ezekre az esetekre. A javaslat szerint, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy az egészségügyi szakellátási, járóbeteg-ellátási feladatot át kívánja adni, akkor a vagyonelemek kérdésében is meg kell állapodni. Tehát az átvevő - amely minden esetben, úgy, mint az eddigi esetekben is a Gyemszi - az állam nevében kell hogy megállapodjon az adott önkormányzattal a vagyon megosztásáról és közös használatáról.
A törvényjavaslat rögzíti továbbá az uniós projektek, a vezetők és dolgozók átvételével kapcsolatos részletszabályokat is. Szeretném hangsúlyozni, hogy ugyanúgy, mint a megyei és települési önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények átvétele esetében volt, a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett egészségügyi intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, egyéb munkaviszonyát, továbbá nem érinti az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát sem. Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló az álláshelyével együtt a kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja, és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve akkor, ha a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.
A törvényjavaslatban számos egyéb kisebb törvény módosítása is bekerült, ezért kellett megnyitni hat törvényt, többek között a Nemzeti Földalapról szóló törvényt is. Azért ezt emeltem ki, mert többekben felmerül a kérdés, hogy ez a törvény miért kerül módosításra az egészségügyet érintő javaslatcsomagban. Szükséges a módosítás azért, mert a Nemzeti Földalappal közös tulajdonosi gyakorlást definiálni kellett a Gyemszi számára közös működtetés esetén.
Az eddig felsoroltak mellett ez a törvényjavaslat egyéb jogalkalmazást segítő szabályozást pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
